Ekkora feladathoz azonban nem lehet sikerrel hozzáfogni akkor, ha a nemzet széles rétegeit át nem hatja annak a szent célkitűzésnek belső igazsága, hogy a legműveltebb nemzetté kell lennünk Európának ezen a részén. Amit az összeomlás után eddig sikerült elérni, azt jó- részt a kormányzó, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter megértő támogatásának köszönhetjük. De a felülről jövő támogatás nem elégséges, – szükség van a magyar nemzet nagy tömegeiből és főleg az intelligenciából alulról feltörő lelkesedés lendítő erejére. Ezért használok fel minden alkalmat, azért járom az országot az osztrák határtól a román határig, a cseh határtól a szerb határig, hirdetve a városok intelligenciájának és a tanyák népének a nagy közművelődési célkitűzések sorsdöntő fontosságát. Azzal végzem, amivel kezdettem: új nagy célkitűzések előtt állunk és e célok között talán a legfontosabb, hogy a magyar műveltség toronymagasan emelkedjék Kelet-Európa népei fölé. (Klebelsberg Kunó)
1926-ban, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter idejében, a magyar középiskolákban kevesebb, mint háromezer tanár tanított, és összesen 4973 végzős (nyolcadikos) középiskolás volt, a középiskolások aránya a 10-18 éves népességben 4.2 százalék volt. Összesen 4941 tanuló tett sikeres érettségit 5868 vizsgára jelentkezőből. A közoktatás nem ugyanazt jelentette, mint ma, az elitstruktúrák valóban az elitet jelentették.
Ahogy Magyarország sem ugyanazt jelentette, mint ma. Gróf Bethlen nem Orbán Viktor volt, gróf Klebelsberg pedig nem valamelyik czunyiné a sok közül, már alig tudom számon tartani őket. Magyarországgal számolni kellett akkoriban, és nem feledjük el, az lehet, hogy ijesztően hangzottak Klebelsberg nézetei a magyar kultúrfölényről, legalább nem borzasztóan nevetségesnek. Magyarországot Babits, Kosztolányi, Karinthy, Szerb Antal és Bartók Béla jelentette akkoriban (és, hogy Orbán is értse: 1938-ban Sárosiék ezüstérmesek voltak a futball-világbajnokságon). Horthy és gróf Klebelsberg Magyarországa talán nem volt minden szempontból a legbarátságosabb hely, de azért ott volt a térképen. Orbán Viktor és a czunyinék Magyarországa pedig valamelyest nyugatabbra van Azerbajdzsántól, de erről a tényről egyre kevesebben tudnak a világban.
Az a Magyarország egy komoly ország volt, a maga kellemetlen szociális problémáival, antiszemitizmusával, revizionista pattogásával együtt. Klebelsberg arról álmodott, hogy még nagyobbá és erősebbé teszi az országát, és hát kit érdekel, hogy mit álmodnak a czunyinék, az sem érdekel, hogy mit álmodik az az ember, akinek Tellér Bubu és Lánczi Böbe a főideológusa és Bayer Zsolt az udvari tollnoka? Ahol Kerényi Imre, L.Simon László és Fekete György a kultúrhéroszok egyesített tanácsa parancsnokai, nem mindegy, hogy ki miket álmodik? Lehet egyáltalán kisebbnek álmodni Magyarországot Matolcsy György banánjánál?
A czunyinék egyetlen feladata az volt, van és lesz, hogy minél kevesebből kihozzák az oktatási rendszert. Orbán beárazta már magának az ő félázsiai népét, van egy elképzelése arról, hogyan kell kezelnie és mit várhat tőle. Kádár János is sokkal többet gondolt erről az országról, mint Orbán, nemhogy Horthy vagy Klebelsberg. Most kell neki egy új czunyiné, aki odacsap, aki rendet csinál, és meg is fogja kapni az új czunyinéját. Klebelsberget egy percig nem tűrné meg.
