Szőnyi Szilárd nem katolikus. Azt az egyetlen dolgot, amelyet ő vélhetően vonzónak tart a saját katolicizmusában, Ferenc pápa, akit Szőnyi betegesen gyűlöl, igen kemény szavakkal ítélte el. A másik dolog, a melegek megölése, amelynek egyik propagátorát idézte nagy örömmel Szőnyi anno, szintén távol esik az uralkodó doktrínától. Szőnyi pontosan annyira katolikus, mint amennyire megfizetik. Most egy kicsit jobban fizették meg a szokásosnál.
Szőnyi nagy bátran megvédte Semjén Zsolt " tézisét" az evolúcióról. Szőnyi tudja, hogy bármit megtehet (a buchenwaldi SS-őrség is így gondolta, aztán lett meglepi), és meg is teszi.
Szőnyi, amikor már tényleg nem jut eszébe semmi, és ez gyakorlatilag ki is tölti az egész életét, közli, hogy Semjén valójában csak a vulgármaterializmust támadja. Az Isten nélküli evolúciót.
A vulgárkatolicizmus lényege az, hogy bármekkora ökörséget is mondunk, belengetjük a katekizmust. A tudomány Isten nélkül vak - szokta mondogatni Szőnyi főnöke, majd beleböffent a szotyolába.
A tudományban nincs helye Istennek. A valódi katolikusok szerint azért nincs helye Istennek, mert Isten nem akart helyet a tudományban. Ha Isten azt akarná, hogy szemünkkel lássuk, akkor meg tudná oldani. Egy igazi katolikus ezt tudja.
Az a hely, ami azért mégis Istené, a tudomány etikájában van, amiről a Semjén-Molnár Attila Károly duó emlékezetes ügye után visszafogottabban beszélnék Szőnyi helyében.
Istent nem kell és nem is lehet letenni a kutatóintézetek ruhatárában. A hit része egy valóban vallásos ember személyiségének, képek, metaforák, intuíciók, fontos belső nyelvek forrása. A tudománynak van egy vonulata, ami leginkább a magashegyi alpinizmusra hasonlít és egy vallásos hegymászót sem kérünk meg arra, hogy hagyja Istent az alaptáborban. A hit átsegíthet a holtpontokon, amikor éppen nincs semmi remény. Néha én is templomba járok és lényegében soha sem kérek semmit. Azt gondolom, hogy mi értjük egymást, és nem az a lényeg, hogy én higgyek Benne, hanem az, hogy azokban a nehéz pillanatokban Ő higgyen bennem. Ez ilyen kis coelhos, de mit tehet az ember.
Egy mélyen hívő katolikus és egy kőateista evolúciókutató cikkeit nem lehet megkülönböztetni egymástól. Isten talán azt mondja magában, hogy azért, mert az ateista nem tudja, hogy amiben hisz, az is Ő. Egy biztos, az Ő világát ismeri meg a katolikus és az ateista. Nagyjából azért ismerik meg, amiért Mallory meg akarta mászni a Csomolungmát. Mert ott van. A vulgárkatolikus mászás helyett folyamatosan azt kérdezgeti, hogy ki rakta oda a hegyet. A valódi katolikus az csendben megmássza. Szőnyinek az evolúcióról sincs fogalma, ő csak beszél, kissé fenyegető fejtartással. Szőnyi azt gondolja, hogy mindenre van valami baromságmondás, ami helyettesítheti az elmélyülést. llyen a vulgárkatolikus élete.
A vulgárkatolicizmus megfoszt a csodától, politizálja és prostituálja a hitet, használja Istent, mint valami korbácsot. Szőnyi egyszer meg fogja tanulni, hogy Isten nem szereti ha korbácsnak nézik. Szőnyi saját és urai ostobasága leplezésére használja az Istent. Azt az Istent, aki a tehetséget adta nekünk. Szőnyinek csak a szabad akaratot adta. Lehetett volna nem rezsimszolga, volt választása.
