Igen. Legalabbis, en egyetertek veluk.
P.S Tudom, hogy nehez ekezet nelkuli szovegeket olvasni, ezert rovid leszek. Az egesz arrol a regi irasrol jutott eszembe, amit Erge idezett az altalam amugy nagyra tartott Vari Gyorgytol.
En ugy gondolom, hogy a Sorstalansag legalabb annyira szol a Kadar-rezsimrol, mint a Holokausztrol. A letezo szocializmus maga volt a sorstalansag. A hetvenes evek elejen egy embernek nem volt sorsa Magyarorszagon. A "ha nem vagy ellenunk, velunk vagy" maximaja lehetove tette azt, hogy az ember vegigelje az eletet kulonosebb kinok nelkul, lenyegeben bezarkozva egy szovjetista rendszerbe, de sorsa az nem lehetett. Az Iro kiment az utcara, megnezte az ujsagok cimlapjan azokat a hireket, amelyeknek semmi ertelme nem volt, valamilyen elvtars erkezett Afrikabol, valamelyik partkongresszus direktivaja teljesedett be a konnyuipar frontjan, ahogy tegnap is erkezett egy elvtars Afrikabol, es tegnap is beteljesedett egy direktiva. Az Ironak eszebe jutott a Fiu, aki reggel felebredt egy taborban, es aznap is volt egy nap, amit tulelt, egy nap, ami pontosan olyan volt, mint amilyennek engedtek lenni. A Holokauszt tulelese ugyanugy napok egymas utanjat jelentette, mint a Kadar-rezsim tulelese. Kertesz idegen test volt a kadari szocializmusban. O mar nem a Fiu eletet elte, nem irhatta meg csak a Fiu tortenetet.
A Kertesz kituntetese koruli ize a kulturharcrol szol es nem Kertesz Imrerol. El kell dontenunk, hogy mi a fontosabb szamunkra: a kulturharc (ertsd ket szazaleknyi szavazat a rendkivul fontos onkormanyzati valasztason, mert mindennek az az alfaja es az omegaja) vagy Kertesz. Szamomra Kertesz elete egy olyan fontos metafora, olyan fontos iranytu, hogy a kulturharc, amelynek nyilvan reszese vagyok, es nyilvan az egyik un. oldalhoz kozel (kar, hogy nincs hanyingerjel a billentyuzeten) fel sem merulhet opciokent. Mindig tudnunk kell, hogy mirol van szo (legalabbis torekednunk kell ra, hogy tudjuk) es szembe kell neznunk erzeseink valodi okaival. A szabad akaratunk nemcsak a diktaturaktol kell megvedenunk, hanem neha sajat magunktol is.
A magyar kulturharcban semmifele emelkedettseg sincs, amikor eppen lehetseges fuggetleniteni kell magunkat tole. Kerteszt ki kell tuntetni, ez a normalis dolog, ez tartja viz felett az orszagot. Egy olyan orszagban, ahol a 85 eves Kertesz Imre nem kap kituntetest, nem lehet elni. Schmidt Mariarol termeszetesen megvan a sajat velemenyem, es ezt a velemenyem a mai napon megtartom magamnak. Most Kertesz Imrerol van szo, az o eleterol, es persze a mi eletunkrol, a mi multunkrol, meg az apaink multjarol es nem a kibaszott harmincnyolcadik keruleti polgarmester valasztasrol. Ehhez en most ragaszkodom.
