(Alább részleteket közlünk egy olyan interjúból, amely teljes terjedelmében a Histoire-ban fog megjelenni. A Vincent szeretné köszönetét kifejezni Jean-Albert Casseux-nak, Dorothy Changnak és Rados Pierre-nek, hogy lehetővé tették az írás publikálását. Az interjúalany neve a teljes változatban sem fog megjelenni, az MS rövidítés nem valódi névre utal.)
..............
JAC: Ferenc pápa április elején aláírta a Szent Mihály Rend prenullumát. Mi ennek a jelentősége?
MS: Az Ordo Fratrum Sancti Michaelis nem klasszikus értelemben vett szerzetesrend, hanem egy VII. Kelemen pápa által 1530-an létrehozott kongregáció. A Rend működését XII. Leó pápa felfüggesztette. Az áprilisi prenullum azt jelenti, hogy Őszentsége visszaállította az 1825-ös állapotot. A Rend és a Vatikán között már a kilencvenes évek végén megindult a közeledés, amikor II. (Szent) János Pál pápa instructort nevezett ki a Renddel való egyeztetések bonyolítására.
JAC: Jól értem, hogy itt elsősorban a Mihály-tekercsek tulajdoni helyzetéről van szó?
MS: A tekercsek a magyar király (szerk. megj.: MS itt Hunyadi Mátyás királyra gondol) örököseinek tulajdonában vannak. Ezt a tényt az Egyház sohasem vonta kétségbe. A tekercseket I. Szulejmán ajánlotta fel a pápának a jeruzsálemi szuffákért cserébe. A Rend vette fel a kapcsolatokat a szultán velencei követével, és ők adták át a szuffákat egy velencei hadihajón a törökök képviselőjének. A tekercsek ekkor kerültek a Rend oltalmába.
..................
JAC: Ön tavaly kapott engedélyt arra, hogy megvizsgálja a tekercseket. Milyen állapotban voltak?
MS: A szöveg rézlapokba van karcolva. A három tekercs összesen ötvenhét oldalt tartalmaz, amelyeket már a tizennyolcadik században felgöngyölítettek és bőrlapok között tároltak.
JAC: Madridban.
MS: Igen, a tekercseket a polgárháborús Vörös Terror elől menekítették Kubába, majd később Mexikóba.
JAC: Milyen nyelven írták a tekercseket?
MS: A klasszikus bibliai héber nyelv egy helyi dialektusában (Edesh-VIII-B type) íródtak, nem jelentett gondot az elolvasásuk.
......................
JAC: Ön látta a Mihály-pecsétet a lapokon?
MS: Igen. Tizenkét lapon látható a \( \infty \) jel. Ezeken a lapokon van a Mihály-kontraktus.
JAC: Ön saját szemével látta a kontraktust?
MS: Igen. A templom őrzői szövetséget kötöttek Mihály arkangyallal, vagy azzal a személlyel, akiket ők Mihály arkangyalnak hittek. Nem egyszerűen Isten képviselőjének tekintették az arkangyalt, hanem magának az Istennek. A szövetséget pedig Metatron és Szeráfim angyalok ellen kötötték meg, akiket bikafejjel ábrázoltak a tekercseken.
JAC: Egyértelműnek tartja a tekercsek autentikusságát?
MS: A rézlapokat az Első Templom pusztulása idején, plusz-mínusz ötven év, állították elő. A szerves festékanyagok izotópvizsgálata alapján ez nagyon nagy bizonyossággal állítható. Természetesen nem gondolom azt, hogy a templom (szerk. megj. : nem a jeruzsálemi templomról van szó, hanem egy kisebb templomról, amely valószínűleg a mai Szíria területén állt, és egy szektariánus csoport vezetése alatt állt) őrzői, azok a papok, akik a tekercseket őrizték valóban találkoztak Mihály arkangyallal. A szerződést, legalábbis az írás szerint, a tekercs mindenkori birtokosának kell szavatolnia. A Mihály-rend természetesen nem tekinti valóságosnak a szerződést, de elismeri a Mihály-pecsét, a legrégebbi ismert Mihály-pecsét eredetiségét.
..................................
JAC: Tudom, hogy blaszfémikusnak tűnik a kérdés, de mégis mennyit érhetnek a tekercsek.
MS: Ön nyilván Howard Hughes ajánlatára céloz. Ő röviddel a halála előtt egymilliárd dollárt ajánlott a Rendnek a tekercsekért. Ennél is nagyobb összeget kínált valaki a tekercsekért a kilencvenes években.
...................................
JAC: Hogyan került a király tulajdonába a tekercs?
MS: Ma már tudjuk, hogy a tizennegyedik-tizenötödik században a Mihály-pecsétes tárgyak adásvételére valóságos kereskedőházak alakultak. A keresztesek számos vésetet, gyűrűt, kelyhet szereztek meg a Szentföldön, ezek szinte minden esetben hamisítványoknak bizonyultak. Hat-nyolc eredetinek tűnő darabtól tudunk, ezek magángyűjteményekben vannak. A magyar királyt különös körülmények között koronázták meg. Ezen a szertartáson számos Mihály-pecsétes ékszer mellett voltak ott a tekercsek. A király egy hollót tekintett a jelképének, és a Mihály-pecsétet a középkorban a hollóval (Corvus Corax) azonosították.
1526-ban rabolták el a törökök a tekercseket egy dunai hajóról, és négy év múlva ajánlották fel Kelemen pápának.
.......................................
JAC: A Vatikán hivatalosan nem fogadta el a tekercsek létezését, bár a vatikáni irattár legendás főkönyvtárnoka Jean-Baptiste Pitra megemlítette egy könyvében, és ez az egyetlen forrása a tekercsekről szóló tudásunknak. Változik majd a helyzet?
MS: Bocsásson meg, hogy kijavítom. Pitra előtt, már mások, köztük a Rend harmadik vezetője, Bartoglio mester is írtak a tekercsekről és az összetekert rézlapokon jól kivehető Mihály-pecsétekről. Ez utóbbi a legpontosabb leírás, vélhetően ez volt Pitra forrása is. A rézlapokat jövőre a Vatikánba szállítják és a Rend képviselője lesz a hivatalos őre. A Vatikán nem fog állást foglalni az írásról, de egyeztetések folynak arról, hogy a szöveg másolatát, legalábbis annak egy részét, nyilvánosságra hozzák. Természetesen mindenkit óvunk attól, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítson az úgynevezett szerződésnek.
JAC: Tehát nem állíthatja senki, hogy egy szerződés áll fent a Mihály-rend és Mihály arkangyal között?
MS : Ha létezne is a szerződés, az a prenullum értelmében a magyar király örökösei és az Arkangyal között állna fenn, a Rend már csak közvetítő. Ezt azonban sem az Egyház, sem a Rend, és remélhetőleg, a király esetleges örökösei sem fogják komolyan venni.
