Ha megválaszthatnám melyik korban éljek, valahol itt tenném le a voksomat.
Voltak már nehéz idők*, de akkor is tudtak mulatni az emberek (de még hogyan!). Mai zenei füzérünk finoman emelkedő ritmusban hangolja a lelkünket.
A hajtás után carpe diem!
Kezdjük kissé szomorkásabban. Egy klasszikus film, egy klasszikus számmal. A következő jelenet elején azt látjuk amint a Köztársasági Elnök lecsitítja a felindult Házelnököt aki azt látja, hogy Gyurcsány Ferenc éppen Vivianne Redingnek trombitál, mindezt a beiktatási ünnep kellős közepén.
A harmincas évek közepén talán kissé sötét fellegek gyülekeztek azok számára, akik nem osztoztak a rendpártiak optimizmusán. Wilson doki a Dr. House-ból azonban tudta hogy kell mulatni egy ilyen fergeteges bulin. Hja könnyű neki! Nem muszáj volt ott élnie. Aki mozdulatlan tud maradni a következő zenére, az festi magát...
Mai utolsó betétdalunk ugyanennek a zenei stílusnak a modern fülekre hangszerelt változata. Következő választásokra már szavazókorú kisebbik fiammal egyformán kedveljük.
*ez a poszt 2014 február 17-én készült
