Remélem, senkit sem ér meglepetésként, hogy a karácsony szép ünnepét a debilitás-dementia vonal koronázatlan királya, Katona László műveivel kívánom köszönteni. A Térj magadhoz édes Hazám! c. kötet műfaji meghatározásaként a címlap alján az áll, hogy "Hazafias és etikus költemények". Lássunk először egy hazafiast — és ha már karácsony van, lehetőleg legyen benne szó zsidókról is, persze csak úgy finom utalásféleképpen:
ŐRIZZÜK MEG A NEMZETI ZENÉNKET!
Népünktől idegen
zenék és vad lármák
TV, s Rádióban
vérünket lázítják!
Nemzeti zenénket
mindinkább torzítják!
Nem más nép zenéje,
dala ellen szólok,
melyek életünkben
lehetnek színfoltok,
ha azt ők éneklik;
úgy kedves folklórok!
Nagyon fájó viszont,
ha a mi fiaink
idegent majmolva
csak azok dalait
lármázzák, ordítják,
vagy csak azt zenélik!
Magyarság-tudatát
lassan így veszíti el,
a magyar zenének
lényét nem fogja fel;
s a magyar dalokat
így felejti majd el!
Különösen bántó
ha Rádiónk éjjel
tele van idegen,
más nyelvű zenével;
nem pedig nyugtató,
szép magyar énekkel!
Magyar zene helyett
"tinglitangli"-t adnak,
angol, vagy francia
nyelven ordítoznak;
Trianon szerzői
előtt így hódolnak?!
Idegen rádiók
magyart alig adnak,
viszonzás elvével
alig próbálkoznak!
Khón műsorszervezők
erre nem gondolnak?
Mért üzemeltetjük
éjjel a Rádiót,
ha nem adunk hozzá
jó hazai műsort!?
Ha nem magyar ügyet
szolgál, s nem nyugtatót!?
Viszont velünk élő
népek zenéjének,
melyek gyökerei
e hazában mélyek;
viszonosság szerint
adjunk méltó teret!
Éjjel Rádiónk
magyar zenét adjon;
éjjeli adásban
álomba ringasson!
Drága magyar pénzen
ne mást propagáljon!
TV és Rádió
legyen népünk ügye!
Magyar identitást
hűen megőrizve,
nemzeti karaktert
szolgálja, és védje!
No, és akkor egy etikusat is, úgy a vastagjából:
NE HAZUDJ, ÉS NE RÁGALMAZZ!
Hamisan ne sírjál,
és ne hazudozzál!
A magyarok ellen
soha ne lázítsál!
"Elvtársból" lett "urak"
irigyen szemlélik,
ha már a magyar is
egy kicsit fejlődik!
Tv, s rádióban
sőt egyes lapokban
gyakran adnak oly hírt,
amely alaptalan!
Hazug mesét fújnak
"antiszemitákról",
de, mélyen hallgatnak
gyötört magyarokról!
Pedig ők "jó fiúk",
akik csak hazudnak;
lelketlenségükben
népet lejáratnak!
Drága, "jó elvtársak"
Rákosi korában
tobzódtak, vájkáltak
magyarok húsában!
Akkor "néphatalmat"
nem magyarok kaptak;
kik Rákosi, Gerő,
Farkassal regnáltak!
Tízmillió magyart
elnyomva tartottak;
"Szemita uralmat"
akkor nem jajgattak!
Nagy volt a hűségük
a tipró Szovjethez;
de, nem volt jó szívük
a magyar Nemzethez!
Határon túl gyötört
milliós magyarok
miatt, ők nem szóltak;
az nekik nem nagy ok!
Sok millió magyar
szóra sem érdemes;
de, százezer spekuláns
itt mindent megtehet!
Jólétben rágalmat
szórnak magyar népre;
kikkel a mi népünk
szívesen cserélne!
Kis számarányukkal
tízszeres hatalmat
bitorolnak ma is;
és még ők jajgatnak!?
Szűnjön meg már végre
a hazugság árja!
Éljünk békességben
a magyar Hazában!
Remélem, ebből mind megtanultátok, mi az az erkölcs, a keresztényi szeretet, de legkiváltképpen a békesség...
