Jelentem, hurrá: megvan Katona László utóda!!! Fedezzétek fel Ti is ezt az új tanítót, őstehetséget, aki szellemi előképéhez hasonlóan rázza le magáról a provincializmus nyűgét, és emelkedik a kor meghozta bölcsességgel egyetemes, örök emberi magasságokba. Hogy a Vad Fruttik együttes halhatatlan sorait idézzem: Kinek szíve eddig még / Soha nem tapasztalt mértékben / Korlátok nélkül növexik egyre / A sztratoszférán át tör a végtelenbe...
Olvassátok, és megláthatjátok, hogy ez nem túlzás: Pecznyík Pál közéletünk ütőerén tartja érzékeny ujját. Ahol a leprások és rákbetegek, földrengések, erdőtüzek sikoltanak, ő ott van, és szóvá tesz. Mit szóvá tesz: lesújt! Az ármányra, a gazra, a nemzetünk ellen fenekedő cselszövésre. Minden sora egy-egy csapás (anyanyelvünkre, ízlésünkre, mindarra, amit naívan a költészetről gondoltunk, de hát ez van).
Lássátok, feleim szümtükkel:
Halld meg Isten népe!
Ragyog a nap, földünk felett.
nem hunyt ki még a szeretet,
világszerte földünk hátán,
sajog a szív, nyomor láttán.
Éhínségek, nagy árvizek,
földrengések, erdőtüzek,
leprások és rákbetegek
sikoltanak! Segítsetek!
Ám a lét, zúgó fergeteg,
s abban hangjuk, ki hallja meg?
Sok szánó fül, mégis hallja
segítésre lendül karja.
Így jut ruha, pénz, élelem,
könyörülve szegényeken.
Sajnos, több jut kényelemre,
mint szegénynek élelemre.
Gazdagok külföldre járnak,
vonják őket testi vágyak.
Milliókat költenek el,
fülükhöz a hír nem jut el!
Hogy megosszák javaikat,
miket Isten kezükbe ad,
azokkal, kik éhen vannak,
mert különben, éhen halnak!
Ó halld meg hát Isten népe
Urad szavát, és ess térdre!
Kérj új szívet érte verőt,
szegényeken könyörülőt.
Úgy földünkre eljön végre,
hőn áhított öröm, béke!
Celldömölk, 2011. II. 6.
És hát ugye, amiként anno Laci bácsi, úgy Pali bácsi is rímelő versekben:
Mennyei honpolgár
Láthatatlan Ige szárnyal,
Isten beszél, ember által.
Láthatatlan Mindenható,
ember által lett látható!
Bibliánkban Isten mondja,
arca mását, ember hordja.
Kit azért tett a földre le,
mert csodás célja van vele!
Róla: bizonyságot tegyen,
s mennyei honpolgár legyen.
De jaj, a bűn közbelépett,
ketté osztotta a népet.
A nagy többség bűnre hajlott,
szobrok előtt térdet hajtott,
s áldott Alkotója helyett,
imádja a természetet.
Kinek létét, köszönheti,
nem hallgat rá, sőt megveti!
Testi vágyak vezérelik,
múló javakkal kérkedik.
De Isten szól, ember által
azokhoz, kik ma még háttal,
s nem arccal fordulnak felé,
várja őket színe elé!
Nem kényszerből, de szabadon,
kiket csábít hírnév, vagyon,
hogy múlandó javak helyett,
nyerhetnek örök életet!
Mennyben csodás kincs vár rájuk,
fény-szövetből lesz ruhájuk.
Gyermekei az Atyának,
káprázatos fényben járnak!
Celldömölk, 2011. II. 6.
