Íme a hír.
Szerzs Szarkiszján örmény elnök a nemzetbiztonsági tanács ülése után bejelentette, hogy utasította a hadügyminisztert arra, hogy helyezze rendkivüli készültségbe az örmény hadsereg alakulatait, és egyben bejelentette, hogy megszüntetik a diplomáciai és egyéb kapcsolatokat Magyarországgal. Wow.
A magyar diplomácia eddigi legnagyobb sikeréről van szó. Ilyen gyorsan még egyetlen országgal sem vesztünk össze.
Egy hete bejelentették, hogy tárgyalások folynak Azerbajdzsánnal egy kétmilliárd eurós magyar államkötvény vásárlásról. Majd kiadtunk Azerbajdzsánnak egy azeri baltás gyilkost, aki Budapesten mészárolt le egy örmény katonatisztet. Safarovot aztán Alijev elnök annak rendje és módja szerint kegyelemben részesítette, és ebben a pillanatban, Allah legnagyobb dicsőségére, szabad ember.
Már hallom, hogy a kiadatásnak és a kétmilliárd eurónak semmi köze egymáshoz, és tudok is olyan arcot vágni, amint ezt a Kuminferi bejelenti. Bayer Zsoli már írja is a vezércikket, amelyikben a cigányokat, Fischer Ádámot és remélhetőleg a Vincentet teszi felelőssé azért, hogy a dolgok így alakultak, és különben is Safarov egy igazi kurultáj, az örmények pedig pontosan úgy néznek ki mint a zsidók.
Alijev notórius demokrata, már az apja is az volt. A papát még Brezsnyev pajti nevezte ki 1969-ben az azeri kommunista párt központi bizottságának első titkárává, előtte a helyi KGB tábornoka volt. Apuka nagyjából az azeri Kádár János, az azeri Antall József és az azeri Korda György volt egyszerre. A kis Alijev abban különbözik Kuminferitől, hogy neki — szemben a kuminferivel — van Ph.D.-je politológiából, és a Kuminferinek — szemben a kis Alijevvel — nincs egy saját, külön bejáratú országa, ahol azt csinálhat, amit csak akar.
A hagyományos azeri-örmény barátság a Nagorno-Karabakhi háborúban csúcsosodott ki a kilencvenes években. De nem ez volt az első háború a két ország között. Azerbajdzsán az első világháború végén is háborúzott egyet Örményországgal. Az örmények, mintegy bosszúból az örmény holokausztért a Meds Yeghernért (amelyet az azeriek, akárcsak a törökök a mai napig nem ismernek el), lemészároltak egy csomó azerit, az azeriek erre bosszúból lemészároltak egy csomó örményt és így tovább, amíg aztán Leninék meg nem hozták mindkét népnek a szabadságot, in bolsevikh style. De ennek a két országnak még szovjet tagköztársaságként is sikerült néha egymásra vicsorognia, pedig ott az ilyesmit nem értékelte annyira a központi vezetés.
Na, ebbe tenyereltünk bele. Gratulálunk.
