Kezdetben vala az Ige, s az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige.
Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.
Vala egy Istentől küldött ember, kinek a neve János.
Az övéi közé jöve és az övéi nem fogadák be őt.
És ez János bizonyságtétele, amikor befogadá őt András, ki az emberek előtt járt.
János bizonyságot tett reá és követé Andrást és Mesternek nevezé.
És meghala a Mester és jöttek a farizeusok és kérdezék: ki vagy te, hogy osztani akarod az Igét, ha nem vagy sem tanítvány, sem bíró?
Felele nekik János, mondván: akinek nincs semmije, az annyit is ér.
És én nem szégyellem, hogy mim van, dolgozom keményen.
Viktor pedig hátrafordulván és látván, hogy János kockáról kockára építkezik, mondá: ne firtassátok Jánost, mert ő velem van.
És megtevék a farizeusok Jánost elöljárójuknak.
És elméne Viktor Vásárhelybe és látta, hogy a városházán lopnak az előljárók.
És kérdé Viktor az előljárókat: kinek lopjátok ezt a vízközművet?
És felelé János: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, hát magunknak.
Felele Viktor: bizony mondom néktek, ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát, védd meg ezért a közműveket és a földek vizeit az idegenektől és oszd azt szét az emberek között.
Ezután elméne Viktor az ő tanítványaival Debrecenbe és ott taníta és ott is megvédé a közműveket és a földek vizeit és szétosztá azokat az emberek között.
János pedig keresztele Vásárhelyben, mert ott sok vala a víz, és megvédé azokat és szétosztá mind a vízközművet az emberek között.
Ezek után választásuk vala a zsidóknak, és felméne Viktor Pestbe.
És látá Viktor, hogy a zsidók fogják megnyerni a választást, és kételkedésbe estenek az ő tanítványai.
Mondá Viktor a kételkedőknek: biztassátok választásra a híveinket szombaton.
És a sokaságban nagy zúgás vala, mert szombaton kampánycsend vala.
Felelé nekik Viktor: Én is biztatok szombaton és vasárnap az összes kerületben, amiért majd elmarasztalnak engem a korifeusok.
És mondá Viktor: a jurátusok majd megvédenek, oszt jó napot.
Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta.
És másodnapra Viktor legyőzé a zsidókat a választáson.
És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, amelyeket cselekszik vala az embereken.
És mondá nekik Viktor: De vannak némelyek közöttetek, akik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Viktor, kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki elárulja őt.
Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.
Ismét monda azért nékik Viktor: Én elmegyek, és kerestek majd engem, és a ti bűneitekben fogtok meghalni: ahová én megyek, ti nem jöhettek oda.
Monda azért Viktor a benne hívőknek: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonnyal az én tanítványaim vagytok.
És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.
És monda azért Viktor: vigyétek ezt a kazettát a rádióba és adjátok le a hatórás hírekben.
És fújjátok meg a kürtöket minden városban és minden faluban és gyülekezzen minden hívem össze, hogy megrontsuk a böszmét, aki hamisan szól vala a néphez.
És felgerjede a hívek haragja a Pápából való böszme ellen, ki nevekkel illeté vala Hungária fiait és leányait.
És felmenének a hívek Pestbe és megégeték a hazugság templomát és kiverék a poroszolókat a templomból.
És elrendelé a Pápából való böszme, hogy minden újszülött szemét ki kell lövetni.
