A dió elfagyott. Láttam már dolgokat elfagyva, de hogy valami ennyire elfagyjon, ilyent még nem. Exportképes árucikk lett a kis bibékből és levélkezdeményekből, olyan a kinézete, hogy talán megérné mintát küldeni belőle Ridley Scottnak, kicsit oldalról fényképezve tiszta Alien. Dió tehát idén nem lesz, de emiatt nem romlik jelentősen az egyenlegünk, hatalmas a fa, évről évre többet termett, mint amennyit fel tudtunk használni, szükség esetén még barterre is futja, ha kedvünk szottyanna kesudiót importálni.
Furcsa volt ez az elfagyás, sávosan érte a kertet, a meggy, a szilva és az alma még csak náthás se lett, ellenben a cserszömörce a dióhoz hasonlóan merő egy takony. És az orgonák zöme is. Esztétikailag ruinálódott a kert leginkább. A gyöngyvirág is megúszta, ma már kaszálható. A rohadék. Szaporodik, mindent elborít, ezzel szemben a medvehagyma! Mondják, hogy nem a gyöngyvirág miatt nem szaporodott el, hanem a talaj nem kedvező a számára, de nekem gyanús, nagyon gyanús.
A békáknak sajnos nyomát sem látom. Pedig az tűnik fel legelőbb, a nyomuk. Buci kis békaszar a teraszon, szolidan kifigyel belőle egy negyed kitinpáncél. Ha az első olyant észreveszem onnantól már érdemes esténként, locsolás után figyelni a varangyot is, előbb-utóbb szem elé kerül őkelme is. Ja, locsolás pillanatnyilag nincs, beleejtődött a szivattyú szívócsöve a kútba. A felelősök felkutatására a megfelelő lépéseket megtettük, a vizsgálóbizottság megalakult, a KPE-idom gyártójától a szükséges dokumentumokat bekértük. A békákat türelemre intjük, lesz víz, bízzanak bennünk!
Az ideiglenesen a kertünkben állomásozó madarak elfoglalták szokásos helyeiket. Már a futószalag is beindult, láttam az egyik körülbelül ekkora (lópofozó férfikéz bő arasznyit mutat), zömmel fekete színű madarat, amint egy annyira méretes kukacot fuvarozott a csőrében, hogy önkéntelenül is ráköszöntem: - Szevasz Ká, ezt most jól megszívtad! Időnként lepottyan a futószalagról néhány példány, a minap például valami nagyon piros, nagyon szőrös, nagyon nagy, mutatnám is, de hozzácsomagoltuk az elfagyott dióhoz, hátha Ridley Scott erre is vevő lesz.
Hatalmas sikerekről számolhatok be a levél- és egyéb tetvekkel folytatott háborúból. Lassan itt a május elseje és egy darab tetű nem sok, annyit nem látni a kertben! Holott ilyenkorra már hemzsegni szokott a bodza friss hajtásain, a labdarózsán, a szilva fiatal levélkéin, de még a kanadai juhar zsengéjét is két pofára szokta zabálni valami pajzsnak nevezett tetűféle. Idén ráadásul teljesen unortodox módon értük el ezt a remek eredményt, fogtuk magunkat és nem csináltunk semmit. Az égvilágon semmit. Az elmúlt években mindenfélékkel próbálkoztunk, leginkább permetezéssel, de ismétlem, idén semmit nem tettünk, és ez vezetett eredményre! A módszerünk szabadalmaztatása folyamatban, ha sikerül a know-howt levédetnünk az kifejezetten pozitív hatással lehet a büdzsénkre, hiszen a licenc birtokában mindenkitől jogdíjat fogunk követelni, aki a mi módszerünket alkalmazza.
A reprodukciós mutatók sajnos túl jók. Lényegesen több minden jön, mint amennyi megy. Ősszel egy gusztustalanra terebélyesedett bokrot halálra ítéltünk, pár agresszív terjeszkedőt brutális represszióval igyekeztünk rábírni a toleránsabb életvitelre, de még így is túlontúl pozitív az egyenleg. És még el se kezdődtek a szokásos tavaszi kitelepítések, amikoris a pihepuha polgári milliőből az egész telet a szobában áttespedő negyvenhétezerötszáztizenkilenc cserepest könyörtelenül száműzzük a rideg őstermészetbe.
Hát, nagyjából ennyi. Szerény év elé nézünk, a külső körülmények, a meteorológiai helyzet, a KPE-idom gyártóinak a felelőtlen magatartása, és csomó egyéb, szükség esetén később kitalálandó ok miatt az idei még nem az elrugaszkodás éve lesz, hanem csak a guggolásé. A látszat megtévesztő, nem azért kucorodunk le, mert, hanem azért, hogy lendületet vegyünk. Felkészülünk az elrugaszkodásra. Majd jövőre, ha Ridley Scott is besegít. Vagy ha elkezd dőlni a suska a többi semmittevőtől. Talán még az is előfordulhat, hogy a következő ősz és tél csapadékosabb lesz. Vagy a következő tavasz. Bár, attól meg a tetvek szoktak erősebben elszaporodni. Sebaj, ha úgy lesz, akkor a tetűszaporításban elért sikereinkről fogok beszámolni, és annak a beszédemnek már lesz önálló címe is: A sikeres kertművelgetés szemantikai megalapozása.
Köszönöm a figyelmet, mindenkinek kívánom, hogy örömmel művelgesse a kertecskéjét és ha nehézséget okozna neki ebben sikereket elérni, forduljon hozzánk bizalommal, higgyék el, csak szemantika kérdése az egész.
