A hatodik EB-kiírás szakított az addig követett hagyományokkal.
Először rendeztek 8 résztvevővel kétcsoportos döntőt és 1996-ig a létszám nem változott.
Először és utoljára fordult elő, hogy nem volt elődöntő: a csoportok győztesei játszhattak az aranyért, a másodikak a bronzért.
Utoljára volt viszont bronzmérkőzés, 1984 óta két harmadik helyezettet hirdetnek a tornákon.
Újdonság volt az is, hogy innentől már a selejtezők előtt döntöttek a helyszínről. A házigazdának értelemszerűen nem kellett selejtezőt játszania.
A választás Itáliára esett, a torna 12 év után tért vissza Olaszországba. Róma, Milánó, Torino és Nápoly adott otthont a mérkőzéseknek.
Emlékezetes fotó az EB-ről: Hrubesch (NSZK) vs. Krol (Hollandia)
A színvonal hagyott némi kívánnivalót maga után, ahogy a nézőszámok sem ütötték ki a plafont. Egyedül az olaszok mérkőzései és a döntő vonzottak 50.000 vagy több nézőt, más meccseken 10-15 ezer fő volt csupán jellemző.
A döntő (Olaszország, 1980. június 11-22.)
A csoport. A sorsolás szeszélye folytán az előző EB első három helyezettje: a német, a holland és a csehszlovák csapat egy csoportba került, negyedikként a váratlanul kijutó görögök kerültek melléjük.
(Tegyük hozzá: a hellének előttünk jutottak ki, 4:1-re verve Szalonikiben a széteső magyar válogatottat, amely 2:1-re még Helsinkiben is kikapott előtte. Nálunk furábban csak a szovjetek jártak: olyan még nem volt, hogy a vörös mezesek tök utolsóként zárjanak egy selejtezőt, Finnország mögött.)
Klaus Allofs volt a nyugatnémetek (egyik) gólzsákja
Az EB-csoportban nem nagyon volt kétséges az átalakuló NSZK-válogatott elsősége. Toni Schumacher a kapuban, a remek jobbhátvéd és szabadrúgáslövő Manny Kaltz a védelemben, a középpályát hallatlan fizikumával uraló Briegel, mellette az ifjú titán Bernd Schuster, elöl pedig Rummenigge, Hrubesch és Klaus Allofs, mint szokatlan dolgokra is képes csatársor.
Klaus Allofs egyedül verte meg a hollandokat
(Bemutatkozott egy akkor még csak 19 éves fiú is, a hollandok ellen csereként pályára lépő Lotthar Matthäus.)
Miután mind a hollandokat, mind a cseheket megverték, ráértek pontot ajándékozni a görögöknek. A csehszlovákok azzal lettek másodikak, hogy több góllal verték Hellasz fiait, mint a hollandok.
Ez volt Rummenigge győztes gólja a csehszlovákok ellen
Eredmények:NSZK - Csehszlovákia 1-0 (0-0)gól: K.-H. Rummenigge (57.)Hollandia - Görögország 1-0 (0-0)gól: Kist (65. - 11-esből)NSZK - Hollandia 3-2 (1-0)gól: K. Allofs (20., 59., 67.), ill. Rep (79. - 11-esből), W. van de Kerkhof (87.)Csehszlovákia - Görögország 3-1 (2-1)gól: Panenka (5.), Vízek (26.), Nehoda (62.), ill. Anasztopulosz (14.)Csehszlovákia - Hollandia 1-1 (1-0)gól: Nehoda (16.), ill. Kist (59.)NSZK - Görögország 0-0
A csoport végeredménye:
1. NSZK 3 2 1 - 4-2 5
2. Csehszlovákia 3 1 1 1 4-3 3
3. Hollandia 3 1 1 1 4-4 3
4. Görögország 3 - 1 2 1-4 1
1. NSZK 3 2 1 - 4-2 5
2. Csehszlovákia 3 1 1 1 4-3 3
3. Hollandia 3 1 1 1 4-4 3
4. Görögország 3 - 1 2 1-4 1
B csoport. A másik csoportban Anglia, Belgium, Olaszország és Spanyolország küzdhetett meg egymással.
Nem ez volt az olaszok legjobb időszaka, az ország fuldoklott a totóbotrányban, Enrico Albertosit, a válogatott korábbi kapusát örökre eltiltották, Paolo Rossi csak 2 év múlva mentesült a büntetés alól.
Eric Gerets, a belgák kapitánya
Ráadásként megkapták a mind jobban elharapózó angol futball-huliganizmus első hullámait.
Elképesztő hordák vonultak az olasz városok utcáin, megrémítve és megdöbbentve az olaszokat.
Ezzel együtt az azurrikra, valamint az akkortájt klubcsapataikkal a nemzetközi kupákban taroló angolokra egyaránt komoly esélyesként tekintettek. A spanyolokat titkos favoritként kezelték.
A csoport győztese az előzetes várakozásokkal szemben aztán Belgium lett, miután megverte a spanyolokat, valamint egyaránt ikszelt a britekkel és Bearzot mester fiaival.
A nevek sokáig megmaradtak a köztudatban, a 82-es VB-n mi is megismerhettük a később a Bayern München kapujában villogó Jean-Marie Pfaffot, a szélsőhátvéd-játék etalonjait, Renquint és Eric Geretset, a veszélyes ellentámadásokat vezető Jan Ceulemanst.
Jean Marie Pfaff
Irgalmatlan precizitás, masszív fizikai felkészülés, jól begyakorolt taktika. Meg egy különös, technikás, már a 70-es VB-n is szereplő játékmester: a 36 éves „kisember”, Wilfried van Moer - ennyi elég volt a csoportnyeréshez. (Még egy VB-t megérdemelt az "Öreg":1982-ben főként csereként lépett pályára, például ellenünk.)
Az olaszok 3 meccsen egy gólt lőve, egyet sem kapva szerezték meg a csoport második helyét. Azt az egyet az angolok kapták. Hazai pályán catenaccio-hát…
Akkor és ott senki sem gondolta, hogy 1982 világbajnokait láthatja.
A belga csoport 6 meccsén 9 gól esett-ínséges idő volt. (18 éves futball-rajongóknak, így e sorok írójának kimondottan kínszenvedés.)
Anglia - Belgium 1-1 (1-1)gól: Wilkins (25.), ill. Ceulemans (29.)Olaszország - Spanyolország 0-0Olaszország - Anglia 1-0 (0-0)gól: Tardelli (79.)Belgium - Spanyolország 2-1 (1-1)gólszerző: Gerets (16.), Cools (65.). ill. Quini (36.)Anglia - Spanyolország 2-1 (1-0)gól: Brooking (19.), Woodcock (61.), ill. Dani (48. - 11-esből)Olaszország - Belgium 0-0
A csoport végeredménye:
1. Belgium 3 1 2 - 3-2 4
2. Olaszország 3 1 2 - 1-0 4
3. Anglia 3 1 1 1 3-3 3
4. Spanyolország 3 - 1 2 2-4 1
1. Belgium 3 1 2 - 3-2 4
2. Olaszország 3 1 2 - 1-0 4
3. Anglia 3 1 1 1 3-3 3
4. Spanyolország 3 - 1 2 2-4 1
Elsőre úgy tűnhetett, a létszámemelés nem volt szerencsés húzás. Ám az idő a döntéshozókat igazolta: a három soron következő 8 csapatos döntő sokkal jobb volt, mint az 1980-as.
Az utolsó "kisdöntő"
Az EB-történelem utolsó bronzmeccse (Csehszlovákia-Olaszország) 1:1-es döntetlennel zárult Nápolyban.
Olaszország - Csehszlovákia 1-1 (0-0, 1-1, 1-1),
1980. június 21., Nápoly, San Paolo stadion, 24 652 néző
vezette: Linemayr (osztrák)
Olaszország: Zoff - Gentile, Collovati, Scirea, Cabrini, G. Baresi, Causio, Tardelli, Graziani, Altobelli, Bettega (Benetti, 83.). Szövetségi kapitány: Bearzot
Csehszlovákia: Netolicka - Barmos, Vojácek, Ondrus, Gögh, Kozák, Jurkemik, Panenka, Vízek (Gajdusek, 65.), Nehoda, Masny. Szövetségi kapitány: Venglos
gól: Graziani (74.), ill. Jurkemik (48.)
11-eseket kellett rúgni az éremért.
5-5 után jöhetett a „ki hibázik hamarabb” c. társasjáték.
Collovati, a 9. olasz rúgó végre rontott, a csehszlovákok 9-8-as büntetőpárbaj után vehették át a jól megérdemelt bronzot.
A kép megtévesztő: Collovati nem gólörömében emeli fel a karjait,
Netolicka kezében a labda
Döntő
A finálé sima német sikert ígért.
Stielike, a fiatal Schuster és már említett társaik sokáig vezettek is a macskák szívósságával küzdő belgák ellen.
Hrubesch bombája már a 10. percben beakadt a belga kapuba
Aztán Rainea, a román bíró benézett egy 16-oson kívül esett szabálytalanságot és büntetőt adott a vörös ördögöknek. Megköszönték, értékesítették.
Dráma két lépésben: 1. A nagyhalál
2. Van der Eycken egyenlít
2 perc volt már csak hátra és mindenki az órát figyelte, mikor kezdődik a nem annyira várt hosszabbítás, amikor a berobbanó Horst Hrubesch keményen a hálóba bólintott egy balról érkező szögletet.
Horst Hrubesch - a "Fejelő Torony" - ezzel a góllal nyerte meg a címet az NSZK-nak
Az NSZK másodszor lett Európa-bajnok.
Azzal azért a németek is tisztában voltak, hogy az egyébként jóképességű és kiválóan felkészített csapat szolíd árnyéka volt csak a Maier-Beckenbauer-Netzer-Müller tengelyre épített 72-es győzteseknek…
NSZK - Belgium 2-1 (1-0)
1980. június 22., Róma, Olimpico stadion, 47 860 néző
vezette: Nicolae Rainea (román)
NSZK: Schumacher - Kaltz, Stielike, K.-H. Förster, Dietz, Schuster, H. Müller, Briegel (Cullmann, 55.). K.-H. Rummenigge, Hrubesch, K. Allofs. Szövetségi kapitány: Jupp Derwall
Belgium: Pfaff - Gerets, Meeuws, Millecamps, Renquin, Vandereycken, Van Moer, Cools, Mommens, Van der Elst, Ceulemans. Szövetségi kapitány: Guy Thys
gól: Hrubesch (10., 88.), ill. Vandereycken (72. - 11-esből)
