Az elmúlt héten a kétharmad azzal próbálta enyhíteni ikonikus bábjának ledőlése miatt érzett tűrhetetlen lelki kínjait, hogy rávetette magát Gyurcsány egyetemi szakdolgozatára. A gondolatmenet roppant egyszerű: bármilyen disznóságot is követ el a jobboldal bármelyik prominens politikusa, azt Gyurcsány a múltban már biztosan elkövette egyszer. Schmitt plagizált? Akkor biztos Gyurcsány is. Hiszen a Schmitt-apológia alaptétele, hogy akkoriban mindenki csalt, a csalás nem volt olyan súlyos morális bűn, mint ma. Kivéve természetesen, ha Gyurcsány is csinálta. Mert akkor súlyos morális bűn volt és mondjon le... ööö... a Demokratikus Koalíció nem létező frakciójának vezetéséről, zárja be a blogját és törölje a Facebook-profilját. Vagy egyszerűen takarodjon már a lábain el, hogy egy újszerű politikai követeléssel éljek.
Persze, ahogy az ilyenkor Viccországban lenni szokott, Gyurcsány szakdolgozatát nem találja sem az egyetem, sem ő, az egyetem nem is hajlandó megkeresni, Gyurcsány pedig egy lakossági fórumon állítólag azt mondta, hogy „nem fogja kezét-lábát törni, hogy megtalálja dolgozatainak saját példányait, de a normálisan elvárható, átlagos erőfeszítéseket megteszi a diplomamunkák felkutatása érdekében.”
Csodálatos. A következő hetekben Gyurcsány szakdolgozata lesz a magyar belpolitika kardinális kérdése. Meglesz? Elkeveredett a költözések során? Soha nem is létezett? Tudományos igényű? Lábjegyzetelt? Személyesen ő írta vagy Gréczy Zsolt?
Ki nem szarja le, de tényleg. Orbán szakdolgozatát is leszarom, Schmittét is. A sajátomat is, pedig becsületes, értelmetlen munkával írtam, és soha semmilyen anyagi előnyöm nem származott belőle, leszámítva a vezetői állásokat, amiket anélkül nem tölthettem volna be.
A magyar közélet egy végtelenül újrajátszó videófilm három hónapos ciklusidővel, így könnyen összefoglalható, mi fog történni a következőkben.
Gyurcsány bejelenti, hogy megtalálta a szakdolgozatát, de „kis időbe telik”, amíg beszkennelik. A Jobbik felajánlja ötven aktivistáját a szkenneléshez. Egy hét múlva Gyurcsány bejelenti, hogy beszkennelték, de szeretné átolvasni, mielőtt közreadja. A neten megjelenik egy Gyurcsány-szakdolgozat, heves vitákat kiváltva mind a jobb-, mind a baloldalon. Az Örülünk Vincent?-blog beismeri a hamisítást és elnézést kér az éretlen tréfájáért. Schiffer András közérdekű adatigénylési pert indít Gyurcsány ellen a szakdolgozata kiadása érdekében. Gyurcsány nyilvánosságra hozza a Facebookon a szakdolgozata borítóját, amin a neve alig olvashatóan látszik. Ez újabb kérdéseket vet fel. Fellegi Tamás bejelenti, hogy most már perceken belül megállapodhatunk az IMF-fel, amint az országgyűlés visszatér a nyári szabadságáról. A Pécsi Tudományegyetem visszautasítja Selmeczi Gabriella követelését, hogy állítsanak fel tényfeltáró bizottságot Gyurcsány Ferencnek a szakdolgozata eltűnésével kapcsolatos politikai felelőssége megállapítására. Néhány nappal később lemond az egyetem rektora, miután a Magyar Hírlap megszellőzteti, hogy a keresztfia ismert melegjogi aktivista. Az új rektor ígéretet tesz Réthelyi miniszternek, hogy mielőbb felállítják a tényfeltáró bizottságot.
Facebook-csoport alakul „Ajánljuk fel a szakdolgozatunkat Gyurcsány Ferencnek” címmel, és két hét alatt több mint háromszáz „a gazdasági társaságok működése és a tőzsde” témájú szakdolgozatot küldenek Gyurcsány lakásához, amit Gyurcsány a Marslakók oknyomozó stábjának kamerái előtt utasít vissza, arra hivatkova, hogy nincs több doboza. A Magyar Hírlap szivárogtatni kezdi Gyurcsány szakdolgozatának tartalmát, és szakértőket idéz, akik szerint 1990-ben még nem is volt tőzsde. A Népszava leleplező cikkben tép ízekre a Magyar Hírlap hazug vádjait, miszerint de volt. A Közpénz Zrt. által vezett konzorcium újabb ötvenmilliárdos közbszerzési eljárást nyer meg a versenytársak kizárásával útfelújításra, de ez a hír nem jelenik meg a Közbeszerzési Értesítőben.
Gyurcsány közreadja a szakdolgozatát a Demokratikus Koalíció honlapján azzal a megjegyzéssel, hogy „bár néhol kissé fésületlen, de minden szava vállalható a mai napig”. Az index.hu összefoglalást és részleteket közöl a szakdolgozatból és gúnyos kommentárokkal látja el. „A kor naiv kapitalizmus-felfogását tükröző, sablonos, tankönyvszerű, néhol mulatságos tévedésekkel tarkított, közepes színvonalon megírt munkaként” írják le. A Magyar Nemzet Lámfalussy Sándor jegybankár véleményét kérdezi Gyurcsány szakdolgozatáról, aki már a kérdést sem érti. Hogy milyen nemzet? A mandiner blog kutatásba kezd, hogy kitől lophatta Gyurcsány a törzsanyagot. Hamarosan be is mutatják Gyurcsány egykori csoporttársát, egy többszörös csődbűntettért elítélt pécsi vállalkozót, aki elismeri, hogy ő írta a szakdolgozatot, sőt az első cégeiket közösen fantomizálták az egyetemi éveik alatt. A jobboldali sajtó és a kormány felszólít, követel, elítél, Gyurcsány cáfol/tagad és nem mond le.
Aki a következő három hónapban kenuval, telefon és GPS nélkül tervezi átszelni az Atlanti-óceánt, most már megnyugodhat: semmiről sem fog lemaradni.
