Fintorgás van. Finnyáskodás: eddig falták több-kevesebb meggyőződéssel, de most egy olyan részhez értek, amelyikben olyan furcsa, barna valami van, és az nem nutella. Szegény butuskáim, azt hiszik, hogy ezt most nekik nem kell befalniuk. Úgy gondolták, hogy ez a kétharmad legalább számukra végig habcsók lesz, ha másnak le is tolja az orbánizmus a torkán a szarosszendvicset ők kérhetnek felmentést, és most nem győznek álmélkodni: nahát, ezt tényleg nekünk is be kell falnunk? Na, ne már!
Stumpf András, szegény naiv gyerek azt hitte, hogy neki egyenesen a Heti Válaszban is szabad fintorognia, feltehetőleg beleszagolt a szendvicsben felfedezett barnás izébe és hatalmasat csapott a billentyűzetére: na, én ezt aztán már meg nem eszem! Rögvest meg is írta a maga kis filippikáját, ami az alábbi linken olvasható:
http://hetivalasz.hu/jegyzet/hajra-elnok-ur-47357
Hát, vagy mégsem.
Pedig ott volt, bizonyíték rá, hogy a Mandiner is szemlézte. Onnan még nem tüntették el, gondolom a Mandiner főszerkje öreg netpolgárként kellően tisztában van azzal, hogy ami egyszer a netre kikerült, azt visszaszívni nem nagyon lehet már. Jelzem, hogy biztos, ami biztos alapon már én is lementettem az írást, szóval tényleg kár lenne a radírral vacakolni.
Érzésem szerint a Heti Válasz afféle jobber értelmiségi szelep, megkapta az engedélyt arra, hogy időnként a nagyon besűrűsödött gőzt leerissze, ő az orbánizmus hofigézája, mínusz humor. Nem annyira könnyű terep ez, a király bolondjának nagyon is okos embernek kell lennie, hiszen bármikor érheti az a meglepetés, hogy az uralkodó érti a viccet, csak nem szereti. Jobb előre gondolkodni, semmint utólag fejvesztve bízni abban, hogy de legalább majd az utókor szépen fog megemlékezni róla. Stumpf elkapkodta. Ilyesmiket írt:
Tehát a bizottság nemcsak, hogy elismeri a szövegazonosságot, de azt is állítja, hogy így a dolgozat nem felel meg az elvárásoknak. Tehát? Következtetés? Az egyetem a hibás, amiért akkor nem vette észre. Ennyi.
Nagyon sovány, nagyon gyáva. Egyrészt az elvárások nem megfelelő ismerete nem ment fel azok teljesítésének kötelessége alól, úgyhogy ez az egyetemezés a konkrét ügyet tekintve teljesen irreleváns.
Gyáva, hm. És akkor a Heti Válasz, aki szinte pillanatokon belül levette a szóban forgó cikket minek minősíthető? Stumpf András, ha eltűri, hogy lehúzzák a budin a véleményét úgyszintén minek minősíthető? Pedig minden tiszteletem Stumpfé, hiszen ő volt olyan bátor, hogy leírja azt, ami minden, nem orbánhívő írni-olvasni legalább tudó ember számára teljesen világos:
Attól még, hogy a »szövegegyezésnek« becézett plágiumot nem vették észre a hajdani bírálók, a doktori cím nem jár a továbbiakban, hiszen most meg észrevették.
Igen, ez ilyen egyszerű, és ennyire egyszerű a kommunikálása is: Kedves bulvárfogyasztó, ezt még önnek is értenie kell, ugyanis olyan ez, mint a szépségkirálynő-választás. Ott is kikötés, hogy a jelentkezőnek nem lehet túlzottan foltos a múltja, és ott is az van, hogy ha utólag kiderül ez meg az, mondjuk némi pucérkodás, pucéron huncutkodás, hasonlók, akkor bizony könyörtelenül elveszik a koronát, és odaadják a második helyezettnek. Schmitt Pálról kiderült, hogy legalábbis gangbangelt, tehát a doktori cím renonsz. Csak hát ugye a kétharmad.
Stumpf András koccant a kétharmaddal, mert naivan azt hitte, hogy a szendvicsfogyasztás opcionális. Hogy ha elértünk a barnás részhez, akkor egyesek akár ki is szállhatnak.
Hát nem. Azt bizony nekik is végig kell enniük, illetve nem kell, hiszen bármikor adott a lehetőség arra, hogy a földhöz vágják az egészet. Kérdés, hogy ő, ők mennyire bátrak, mást gyávázni könnyű, tessék példát mutatni inkább. Tessék a földhöz vágni azt a kurva kétharmados szendvicset, mert higgyék el, lesz abban még furcsaság, és ha most ezt a kis barnaságot még be is nyelik nagy fintorogva, akkor már közel nulla erkölcsi alapjuk lesz a következőnél jelezni, hogy na, ezt aztán már végképp nem! Vannak ugye ezek a szerencsétlen képviselők és pártapparátcsikok, már írtam itt arról többször is, hogy ők is rettenetesen meg fogják szívni, amikor véget ér a háromnapos esztendő (és a jelek szerint egyre többen kapnak a fejükhöz, hogy te jó isten, tényleg véget fog érni hamarost, legalábbis az ő számára jó eséllyel), de értük egyrészt nem kár, másrészt pedig nekik nincs is valós döntési lehetőségük, lásd azt a név nélkül nyilatkozót, aki elsírta magát, hogy akkor majd neki vissza kell mennie koszos 110 ezer forintért tanítani, ezzel szemben azért mégiscsak lenne az országban jópár ember, akinek van valamiféle emberi-szakmai reputációja a saját jogán is, és nekik lassan időszerű lenne elmerengeniük azon, hogy odadobják-e ezt Orbánnak, pláne a semmiért cserébe.
Valamiért úgy érzem, hogy az utolsó pillanatban vagyunk. Innen még lehetne visszaút, csak annyit kéne, hogy néhány Igaz Ember merje földhöz vágni azt a bizonyos kétharmados szendvicset, legyen elég bátorsága néhány autonómabb tekintélynek kimondani azt a rövidke mondatot, amit Stumpf András pillanatnyi (ellen)forradalmi hevületében le mert írni, hiszen a politikai elit orbánkonform részére hiába is várnánk, ők már megkapták az ukázt sms-ben, pofát tartani, szendvicset betolni, de nem ám akárhogy, hanem mosolyogva és nagyokat cuppogva hozzá!
