Hogy visszahoztad a fiatalságomat, hogy újra 17-18 évesnek érzem magam, hogy újra olyan dühös és elégedetlen tudok lenni, mint 23 évvel ezelőtt.
Hogy újra úgy ébredek reggelenként: ,,felháborodom, tehát vagyok" Hogy a villamosmegállóban úgy nézem az embereket újra, hogy ez? És ez? Vajon Manyup-e tag vagy-e? Vajon olvasol-e mást, mint a Népszabót? (bocs, Metro-t, MN-t, MH-t?)
Hogy újra válogathatok, ma melyik tüntetésre, flash mobra vagy tiltakozó FB-oldalra megyek. Öregnek, belenyugodottnak éreztem magam már jó ideje, pedig láttam, tudtam, hogy savanyú is, sárga is, de a miénk. Hát ez már nem az enyém, ez egy nagy szarcsi-foscsi.
Éreztem annak a veszélyét — amit '88-ban nem, hogy "úristen, mi lesz itt, ha hatalomra kerülsz"?
Nem szavaztam rád 1998 óta, Nem tudtam, őszintén nem. És nekem azóta se szokásom hazudni. Huszonegy évvel a rendszerváltozás után oda juttattál, ahonnan te is indultál akkor. Emlékszel? Olyan düh és változtatni akarás van bennem most, amire te már nem is emlékszel.
De mennyire nevetséges már egy 41 éves forradalmár??? Nevetségessé, nem létezővé, Viccország lakójává tettél!
De vissza '88-ba, amikor te is, én is azt mondtuk: Takarodó!!! Hogy olyan országban akarunk élni, ahol a törvény nem csak a Coca-Colát védi?!
Akkor ezt még Veled együtt gondoltuk így.
