Eljött az az ünnepélyes pillanat, amikor Domokos Lászlónak és Járai Zsigmondnak le kellene mondaniuk a Költségvetési Tanácsi megbízatásukról. Domokosnak értelemszerűen első sorban az ÁSZ-elnöki megbízatásáról, mivel ebből fakad a tanácsi tagsága. Ez a két ember ugyanis zöld utat szavazott annak a költségvetési tervnek, amit az ÁSZ és a Nemzeti Bank apparátusa megalapozatlannak és értékelhetetlennek minősített. Azután, hogy Járai intenciói alapján feloszlatták a Költségvetési Tanács titkárságát, azzal az indokkal, hogy nem kell szakapparátus, mert majd minősít az ÁSZ és az MNB. Minősített, figyelmen kívül hagyták. Hitelt adtak annak a költségvetési tervnek, amiről a kormány határozatban rögzítette, hogy fogalma sincs róla, hogy fogják megvalósítani.
Ezek az urak, ahogy azt előre lehetett látni, politikai állásfoglalást adtak kinevezőjük, gazdájuk, Orbán Viktor számára.
Nem ez a Költségvetési Tanács célja. Visszataszító politikai nyalakodást csináltak a költségvetési felelősséget biztosítani hivatott eljárásból. Ez undorító és tűrhetetlen. Ezeknek az embereknek nincs többet keresnivalójuk a magyar állam pénzügyeinek környékén.
Kármán András ma levonta a megfelelő konzekvenciát és lemondott. Már az furcsa volt, hogy eddig kitartott az unortodox majomparádé mellett, de ő talán még képes lesz egyszer folytatni a szakmai pályafutását.
Ennek a másik kettőnek ez most véget ért. Mehetnek vissza a balettbe ugrálni.
