Nosztalgia futballgála Pécsett. Ifjú, roppant lelkes sportújságíró ismerős hozza a hírt: 11-én a 86-os PMSC játszik a 85-ös Vidivel.
Felhozó meccs: a jogutód PMFC NB II-es bajnok, ez a zárómérkőzése, előtte jönnek az öregfiúk. Hangulatot csinálni. Kicsit elszédülök, ez azért odébb van már, negyedszázad, hajjaj…
.jpg)
Aztán megrohannak az emlékek.
A nagy Vidi, Prága, Szarajevó, Párizs, Belgrád, Manchester és Madrid hősei, az Utolsó Kupacsapatunk.
Másfelől az akkor első osztályú edzői pályája elején tartó Garami „Kacsa” bácsi legényei, 86 ezüstérmes alakulata, a Feyenoordot 16.000 néző előtt verő „Pamacs”, ahogyan a PMSC-t becéztük. 2X30 percet vállalnak, 50 felett pár évvel ez azért érthető, mai NB I-es se focizik sokkal többet...
3000 néző van kint. Jobb eseten harmadannyian szoktak lenni mostanság. A délkeleti szektorban a mai B-közép, sok fiatallal. „Nem láttuk őket, mert apánk akkor még nem gondolt ránk”-mondja az egyik vigyorogva.
Ábrahám Attila a sípjába fúj, ő is rég tett ilyet, 2006-ban vezetett utoljára nagyobb meccset a hajdani FIFA-kerettag. Aztán egy perc csend: Balajti Jancsira emlékeznek, Ábrahám állandó partjelzőjére, 55 évesen ment el májusban…
Én is Rá emlékezem, 82-85 között együtt röhögtünk a Posta reggeli eligazításain. (Diákmunka, hol van az már…)
Garami ül le a PMSC 86 kispadjára-az ő története kerek. Itt, Újmecsekalján, ezekkel a fiúkkal kezdődött 85-ben és ide tér vissza. A Pécs NB I-es lett idén. Az MTK kiesett…. „Szerződtetni kéne újra”-mondják, „legalább ismeri a mai NB I-et.”
A Viditől nem jött el minden hajdani menő: Disztl Peti van itt, aztán Szabó József, Tieber, Csongrádi és Vadász. Ezzel szemben: aki fellelhető, azt megtalálták a pécsiek. A nagy veteránok: id. Dárdai Pál, Lutz Jakab, Lőrincz Sándor, Toma Árpád, Dobány Lajos-ők a 77-ben visszajutó csapatban MÁR és a 86-os ezüstérmesek közt MÉG játszottak.
A kapusok: a Katzirz utáni korszak pécsi menői: Bodnár Laci és a főváros számos klubját (Honvéd, FTC, Újpest) egyaránt megjárt Kollár. És a 86-os gerinc: Róth Rocsó, Mészáros Feri ( a mai PMFC edzője), Lovász, Tomka, Brezniczky dr., Megyeri, az akkor épp hogy néha beférő Márton Gabi.
A meccs gyorsan eldől: erősebb a pécsi felhozatal, a 4-1-es végeredmény már az első félidőben kialakul. A gólokat elosztják a két pécsi generáció tagjai: id. Dárdai ma is keményen lövi a 11-est, Dobány szemfüles, mint gólkirály korában, Mészáros 25 éve a Feyenoordnak is lőtt gólt, Megyeri Karcsi gyorsasága csak időarányosan kopott meg.
A túloldalon Tieber akkor is, ma is tudott/tud cselezni és jókor érkezni. Kopaszabbak, őszebbek, lassúbbak, testesebbek lettek tán, a láb, a gerinc bizony már csikorog, van, aki 5 percre száll csak be, de a labdakezelés, a csel, a szerelések, a vetődések valahogy mások, mint manapság. Régi film, de jó film…
A közönség ámul, örül, szereti őket, mintha látná, kik voltak hajdanán. Nem egy mozzanatból azért látszik is…. A meccs hírét hozó ifjú zsurnaliszta mondja üdvözült arccal: „Dolgozatot már írtam róluk, de most láthattam is őket” Kivételesen nem cserélnék vele.
Jegyzőkönyv:
PMSC '86 - Videoton '85 4:1 Pécs-Újmecsekalja, 3000 néző. V.: Ábrahám Attila
PMSC: Bodnár László, Kollár József, Lőrincz Sándor, Toma Árpád, Kónya Mihály, Bérczy Balázs, Palaczky János, Dr. Brezniczky Sándor, Mészáros Ferenc, Róth Antal, Dárdai Pál, Dobány Lajos, Megyeri Károly, Lutz Jakab, Lovász Ferenc, Réfi Gábor, Bojás Lajos, Udvardi Zoltán, Márton Gábor, Bendes Tibor, Tomka János, ifj. Bogyay Zoltán.
Vezetőedző: Garami József.
Videoton: Disztl Péter, Csongrádi Ferenc, Vadász Imre, Tieber László, Fister Ferenc, Faddi Máté, Salacz János, Csrepka Tamás, Palánki Csaba, Pénzes László, Vass József, Berki Tibor, Podt Sándor, Szabó József, Fuisz László, Havasi Lajos.
Csapatvezető: Bobori Béla.
Gólszerzők: Mészáros Ferenc, Dobány Lajos, Dárdai Pál (11-esből), Megyeri Károly illetve Tieber László.
