Annyira érdektelen, hogy még trollkodni sem igazán lehetett, bár mi megpróbáltuk. Annak, aki nincs képben: az uniós elnökség kezdetén a mi hozzáadott értékünk az lett volna, hogy kineveztük ezt a blogot az Uniós Elnökség Hivatalos Trolljává, és vártunk, vártunk, egyre csak vártunk, de meguntuk. Mondom, teljesen érdektelen, le is fokoztuk magunkat, vagy lemondtunk, nem tudom melyik a helyes közjogilag. Így, félidőben állok és vakarom a fejem. Mi a francról lehetne írni?
Hogy Orbánék lelkesen nekiestek európai színtéren is a szimbolikus politizálásnak és szükségszerűen nagyot koppantak, mielőtt elhallgattak volna? Mert nagyjából ez a történet lényege. Nincs semmi, amit át lehetne nevezni, illetve lenne, de valószínűleg Martonyinak volt annyi esze, hogy ne nagyon forszérozza a hazai ötleteket, nem tudom, önök tolmácsoltak-e már szinkron, van egy bizonyos szituáció, ami nekem mindig gondot okozott. Jelesül az, amikor az egyik fél annyira iszonyatosan hülyeségeket mond, hogy nekem esne rosszul lefordítani, mintegy fájna, ha én is kimondanám ugyanazt, ezért időnként egy kis trükkhöz folyamodtam: szójáték, nehéz lenne lefordítani. Aham, akkor rendben, ugordjunk.
Ez akkor kínos, amikor már félórája beszél az isten barma, ilyenkor már nehéz rámondani, hogy szójáték, csak bő lére engedve. Martonyi állítólag júliustól megy, lehet, hogy nem szereti a szójátékokat?
Tisztességből kéne valamit írni mégis, megírni, hogy Orbán mire büszke, a közös gazdsági kormányzás megteremtésére büszke, csak ugye akkor tolulna a kérdés, hogy márczius idusán, meg úgy általában, ha egy hazai mikrofon jön vele szembe mi az európai értelemben vett pék uniós előírások szerinti faszáért hablatyol szabadságharcról, meg olyasmiről, hogy Brüsszel nekünk nem dirigál? Vagy essek hasra kötelezően az olyan, hazai fogyasztásra szánt teljesen tartalmatlan süketelésektől, mint:
Orbán Viktor az EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján elmondta, Európában új gazdasági-társadalmi modell alakul ki, a válság után nem a régi viszonyok állnak helyre.
De hát ezt megmondta már az a korábbi elnök, az a Hérakleitosz is, kétszer nem léphetünk ugyanabba a modellbe, és én már akkor is, amikor először olvastam enyhén szofista semmitmondásnak véltem, amire legfeljebb kormányzást lehet alapozni, de értelmes dolgot nem annyira. No meg ez is:
Európa szakít néhány tabuval - mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta a foglalkoztatás növelésének kiemelkedő fontosságát.
Ennek ez a rongybiciklije. Minden, ami O. E., azzal vagy szakítani kell, vagy átnevezni, csak hát Európa erre valamiért nem vevő, Európában ugyanis nem volt fülkeforradalom, mondhatni Európa az időszámítását nem úgy osztja fel, hogy Orbán Előtt és Orbán Után, bár megkockáztatnám, hogy az európai soros elnökséget illetően páran majd mégsicsak felhajtanak egy pohárka buborékos tudatmódosítót, ha végre elüti az az óra a várva várt tizenkettőt.
Kihagytam volna valamit?