A mai konferenciával hozzájárulunk ahhoz, hogy az alkotmányban a lehető legszélesebb konszenzuson alapuló politikai akarat alkotmányjogi, tudományos értelemben is a legpontosabban és legszakszerűbben jelenjen meg – fogalmazott az elnök.
Pálinkás elnök így fogalmazott. Derék. Tudományos értelemben, mondta. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a tudományosságra, a pontosságra és a szakszerűségre hivatkozik. Ismétlem, derék dolog.
Minden eddiginél szélesebb társadalmi egyeztetésen alapuló alkotmány készül – mondta Szájer József, a Nemzeti Konzultációs Testület elnöke, emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy az országgyűlési képviselők a minden felnőtt magyar állampolgárnak elküldött kérdőív eredményének ismeretében hozzák meg döntésüket az alaptörvény elfogadásakor.
Ugyanabban a teremben, ugyanazon konferencia keretében a kacsa segge a fentieket préselte ki magából. Nincs hír arról, hogy a fenti, egetverő ostobaság hallatán Pálinkás sikítva kirohant volna a teremből, így most már szinte biztosra vehető, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a nyolcmillió állampolgárnak szétküldött kérdőíveket tudományos értelemben is egy pontos és szakszerű eljárásnak ítéli.
Higgyük el, hogy Pálinkás nem ért ehhez. De ebben az esetben miért nem kéri ki egy hozzáértő véleményét? Miért nem csörög rá Körösényire, szevasz András, van itt egy izé, egy olyan kérdőív, azt mondták, hogy nekem ezt alá kell írnom, ráadásul nem úgy, mint Pálinkás József politikus, hanem az MTA elnökeként. Bandi, mit szólsz te ehhez? Tényleg eléggé tudományos, pontos és szakszerű ez, alírhatom, nem ciki? A Vincent blogon azt írják azok a rohadékok, hogy ciki. De még az olvasóik is, nézd meg miket rázott ki a kisujjából laza vasárnap esti levezetésként az egyik törzskommentelőjük! András, mondjál már erről valamit te is, cseszd meg, elvégre ezért tartunk benneteket!
Könyörögöm, haggyuk már a francba ezt az egészet, vagy ha meg kell lennie, akkor essünk már végre túl rajta. Van nekem egy kidolgozott szövegjavaslatom az új alkotmányra, úgy nagyvonalakban lefedi azt, amit a Fidesz ezzel az országgal kezdeni szeretne, felajánlom hát népgazdasági hasznosításra. Elismerem, pár problémásabb kifejezés akad benne, de ezeket egy szövegszerkesztővel pillanatok alatt ki lehet cserélni Szent Koronára valamint Istenre.
Rogán benyújtja, öt perc, az országgyűlés megszavazza, fél óra, Schmitt Pál alapos megfontolás után aláírja, öt másodperc, kihirdetjük, elment rá nettó két óra, túl vagyunk rajta, és!
És végre el lehetne kezdeni értelmes dolgokkal is foglalkozni. Például kormányozni. Hm?
(Hoppá. Ilyen hosszú posztot nem enged a blogmotor. Sebaj, itt van pdf-ben, ha valaki tényleg el szeretné olvasni.)
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
Magyarországot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az uralkodó osztályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért; számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti létünket.
Történelmünknek új korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály - szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel - kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát.
A forradalmi harcokban megedződött munkásosztály vezetésével, az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva népünk lerakta a szocializmus alapjait. Hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotó erejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik.
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi eredményeit.
Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján.
I. Fejezet
A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje
1. § Magyarország: népköztársaság.
2. § (1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam.
(2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.
(3) A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.
(4) A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek által gyakorolják hatalmukat.
(5) Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.
3. § A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje.
4. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a társadalmi szervezetek részvételét a szocialista építőmunkában.
(2) A Hazafias Népfront tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására, közreműködik a népképviseleti szervek megválasztásában és munkájában.
(3) A szakszervezetek védik és erősítik a néphatalmat, védik és képviselik a dolgozók érdekeit.
5. § (1) A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére.
(2) A Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
6. § (1) A Magyar Népköztársaságban a kizsákmányoló osztályok megszüntetésével uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona.
(2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját.
7. § A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. Az állam a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, szövetkezetekre és intézményekre támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése, a társadalmi tulajdon növelése, az állampolgárok anyagi és műveltségi színvonalának rendszeres emelése és az ország védelmi erejének fokozása érdekében.
8. § (1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona.
(2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió.
(3) Az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
9. § Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal.
10. § (1) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit.
(2) Az állam támogatja a dolgozók önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmát, a szocialista szövetkezeti tulajdon fejlesztését, biztosítja a szövetkezetek önállóságát, a szocialista szövetkezeti elvek érvényesítése érdekében felügyeletet gyakorol tevékenységük fölött.
(3) A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít a parasztság mezőgazdasági termelőszövetkezeteire. Védi és fejleszti a föld szövetkezeti-szocialista tulajdonát.
11. § A Magyar Népköztársaság elismeri és védi a személyi tulajdont.
12. § Az állam elismeri a kisárutermelők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét. A magántulajdon és magánkezdeményezés azonban nem sértheti a köz érdekeit.
13. § Az alkotmány biztosítja az öröklési jogot.
14. § (1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.
(2) Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék.
(3) Az állampolgárok munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják.
(4) A Magyar Népköztársaság a „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint” szocialista elv következetes megvalósítására törekszik.
15. § A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.
16. § A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és szocialista nevelésére; védelmezi az ifjúság érdekeit.
17. § A Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és betegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket.
18. § A Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését.
II. fejezet
A Magyar
Népköztársaság Országgyűlése
és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Az Országgyűlés
19. § (1) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Népköztársaság alkotmányát,
b) törvényeket alkot,
c) meghatározza a népgazdasági tervet,
d) megállapítja az állami költségvetést, és jóváhagyja végrehajtását,
e) megvitatja és jóváhagyja a kormány programját,
f) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg,
g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről,
h) megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát,
i) megválasztja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát,
j) minisztériumokat létesít,
k) megválasztja a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét és a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét,
l) ellenőrzi az alkotmány megtartását; megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését.
20. § (1) Az Országgyűlést ötévi időtartamra választják.
(2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik.
(3) Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről választóiknak.
(4) Országgyűlési képviselőt az Országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntetőeljárást indítani - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet.
(5) Minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen az országgyűlési képviselői megbízással.
21. § (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.
(2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.
(3) Az Országgyűlés Alkotmányjogi Tanácsot választ. Az Alkotmányjogi Tanács ellenőrzi a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságát. Az alkotmánnyal ellentétes rendelkezés végrehajtását - az Országgyűlés és az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok, valamint a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései kivételével - felfüggesztheti.
(4) Az országgyűlési bizottságok és az Alkotmányjogi Tanács által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni.
22. § (1) Az Országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart.
(2) Az Országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján vagy a képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni.
(3) Az Országgyűlés összehívásáról az Elnöki Tanács gondoskodik.
23. § Az Országgyűlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az Országgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja.
24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább a fele jelen van.
(2) Határozatait az Országgyűlés szótöbbséggel hozza.
(3) Az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Az Országgyűlés ügyrendben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.
25. § (1) Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
(2) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.
26. § Az Országgyűlés által elfogadott törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és titkára írja alá. A törvény kihirdetéséről az Elnöki Tanács elnöke gondoskodik. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
27. § Az Országgyűlés tagjai a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, továbbá a Minisztertanácshoz, vagy annak bármelyik tagjához, az államtitkárokhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a legfőbb ügyészhez feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek. Akihez a kérdést intézték, az Országgyűlésen köteles választ adni.
28. § (1) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
(2) Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az Országgyűlés kimondhatja megbízatásának meghatározott időre való meghosszabbítását is.
(3) A feloszlott Országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az összehívott Országgyűlés maga határoz.
(4) Az Országgyűlés megbízatásának lejártától, illetőleg feloszlásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.
(5) A megválasztott Országgyűlést az Elnöki Tanács a választást követő egy hónapon belül hívja egybe.
Az Elnöki Tanács
29. § (1) Az Országgyűlés az első ülésen tagjai sorából megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát: az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját.
(2) A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei, tagjai és az államtitkárok - mint az állam végrehajtó szerveinek vezető tisztségviselői - az Elnöki Tanácsba nem választhatók be.
30. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
a) kitűzi az országgyűlési választásokat,
b) összehívja az Országgyűlést,
c) törvényeket kezdeményez,
d) országos jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhet el,
e) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg,
f) megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket,
g) megválasztja a hivatalos bírákat,
h) kinevezi az államtitkárokat és a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők magasabb rendfokozatú tisztjeit,
i) alapítja és adományozza a Magyar Népköztársaság rendjeleit és címeit, hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez,
j) gyakorolja a kegyelmezési jogot.
(2) Az Elnöki Tanács őrködik az alkotmány végrehajtásán. E jogkörében minden olyan jogszabályt, államigazgatási határozatot vagy intézkedést, amely az alkotmányba ütközik, megsemmisít, illetőleg megváltoztat.
(3) Az Elnöki Tanács alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött:
a) kitűzi a tanácsok általános választását,
b) gondoskodik a tanácsok jogainak védelméről,
c)
