Vigyázat, szabadvers!
Petrás Mária: TÁRLAT
Hitvallásom
Abban a világban, amelyben születtem,
imádságos harangozással kezdődött a
nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát
81012 gyermek jelentette. Az
ötévestől a legöregebbekig mindenkinek
nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap
azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal,
mert előtte állt egyegy ünnep. Az
ünnep előtt mindig nagy készülődések
voltak. Az emberek kitisztították lelküket,
életüket, házukat, istállóikat, óljaikat, kertjeiket,
falujukat, megbocsátottak, megbékültek,
misére mentek szép ünneplő ruhában,
és délután megjárták egymást. Az ünnepek
nagy örömmel teltek. Mindent meg
tudtak teremteni maguknak úgy, hogy
nem voltak senkinek a szolgái. Tudták,
hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a
hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes
hitük útbaigazították őket. Akármit
nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a
szájukon.
Névtelen szentek között nőttem fel,
akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak
énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni,
varázslatossá tenni azt a nehéz világot.
Böjttel és imádsággal, Mária erejével
elmesszítették a testilelki bajokat. Az ő képüket
szeretném példaként a világ elé tárni!
