Bioetanol a téma. Vagyis a szesz. Jobb esetben pálinka, rosszabb esetben vodka, esetleg viszki. Meggyújtják, elég. Porlasztva meg robban. Füstje nincs, szaga nincs, és még a grínpísz se sipákol miatta.
Persze nem olcsó. Azt írja az újság hogy élelmiszertermő területet vesztünk az üzemanyagszesz miatt. Igaz. Viszont mi, magyarok elég jól el vagyunk eresztve földdel, tehát nyugodtan termelhetünk szeszt, nem maradunk éhen. És ez a lényeg itten. Hogy kicsinység figyeljünk a magunk házatájára. Akkora termőföld területen kell tudnunk ennivalót termelni, amennyiről elláthatjuk magunkat élelmiszerrel. Továbbá plusz annyin, amennyiről haszonnal tudjuk külföldre eladni a termékeinket. És marad a többi, amelyet úri belátásunk szerint vagy parlagon hagyunk, vagy sem. Ha nem, akkor pedig miért ne termelhetnénk rajta szesz-alapanyagot? Ha a fokhagymát Kínából hozzuk, akkor a hazai fokhagymatermő terület felszabadul. Miért kéne a magyar parasztnak éhen döglenie, csak mert a világ jobban szeret ízetlen fokhgymát enni, mint magyart?
A földterületekért aggódók figyelmébe ajánlom, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy kezd vészesen megdrágulni az ennivaló, mert a gaz etanolgyárosok ehetetlenségekkel vetik tele a földet, ezek a gyárosok villámgyorsan átállnak ehető dolgok termelésére, mert abban lesz a nagyobb haszon. Ha azonban olyan embertelen gonoszok, hogy inkább tönkremennek, és mégse, akkor majd az éhező tömegek nyomása megoldja a dolgot.
A szesz üzemanyagként való felhasználását ökológiailag úgy érdemes figyelembe venni, hogy mennyi kőolajszármazékot használunk el a gyártásához. Ha egy liter szeszüzemanyag előállítását kevesebb mint hét deci kőolajszármazákból vagyunk képesek fedezni, akkor nettó nyereségünk van rajta. Nagy vonalakban ugyanis a szesszel hajtott autó a benzines teljesítményének a 70%-át képes leadni. Belgazdasági szempontból mérlegelendő, hogy a világpiacon egy kalória kitermelésére elegendő olaj többe kerül-e, mint egy kalórához kellő hazai pálesz. Ha igen, nettó grande biznisz a dolog. Külgazdaságilag meg úgy érdemes nézni, hogy az egy hektáron megtermelt etanolért több búzát tudunk-e venni, mint amennyit megtermelnénk egy hektáron.
Hogy ökológiailag hol itt a nyereség? Ott, hogy a széndioxidot lehetetlen tárolni. Nem lehet elnyeletni semmivel, nem bomlik ketté briketté és oxigénné. A széndioxid tárolására egyetlen megoldás van, ez pedig az, ha a kivágott fákat és egyéb növényzetet elássuk jó mélyen a föld alá. Ezt a trükköt a Földanya is alkalmazta, működött. Vagyis ha ugyanazt a végeredményt érjük el bio üzemanyaggal, mint kőolaj-alapúval, akkor nem produkáltunk újabb széndioxid termelést. A növény, amit szeszként elégetünk, már eleve része volt a bolygó felszíni CO2 háztartásának, míg minden csepp olaj, amit kitermelünk, növeli azt.
Mizantróp post scriptum:
A Föld szempontjából nem feltétlenül káros a fokozott széndioxid mennyiség. A jelenleg hatályos növénytakarónk vidáman elél, sőt előszeretettel burjánoz 30-40%-os széndioxid tartalom mellett is. Oké, mi emberek és a szárazföldi gerincesek elpatkolunk ennyitől, de az evolúció nem áll meg, marad milliónyi állat- és növényfaj, melyekből egyszer majd kiemelkedik egy vagy több értelmes faj, melyek képeznek régészeket és akkor csodás doktori értekezések születnek rólunk.
