Az Országgyűlés …./2010 (…) OGY Határozata
A Köztársasági Elnök intézményének megszüntetéséről
Az Országgyűlés
- az alkotmányos berendezkedés intézményeibe vetett közbizalom helyreállítása,
- a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiteljesítése és
- a takarékos állami gazdálkodás
érdekében a következő határozatot hozza
1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, tekintse át a Köztársasági Elnök intézményére az Alkotmányban ruházott feladatokat és terjessze be a Köztársasági Elnök intézményének megszüntetéséről és feladatainak átruházásáról szóló törvénymódosításokat, amelyek előkészítése során különösen az alábbiakra legyen figyelemmel:
a) A nemzet egységét a Nemzeti Együttműködési Rendszerének kell megtestesítenie.
b) Az államszervezet demokratikus működése felett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot vezető miniszternek kell őrködnie.
c) Hadiállapotot és szükségállapotot a Miniszterelnök nyilváníthat ki.
d) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnökének és a Miniszterelnöknek kell aláírnia.
e) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai államtitkárságát vezető államtitkárnak kell kihirdetnie.
f) A választások kitűzéséről a Belügyminiszternek kell gondoskodnia.
g) A nemzetközi diplomáciai kapcsolatokban a legfőbb közjogi méltóság szerepét Schmitt Pálnak, akadályoztatása esetén az általa kijelölt vér szerinti hozzátartozójának kell betöltenie.
h) Az egyéb javaslattételi, kinevezési, kegyelmezési jogköröket a kormánypárti frakció vezetőjének kell gyakorolnia.
2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az 1. pontban meghatározott tartalommal előkészített törvényjavaslatot 2010. december 31-éig nyújtsa be az országgyűlésnek
3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Indokolás
A Nemzeti Együttműködés Rendszere az elmúlt hónapokban a Kormány és polgári pártok elszánt, megalkuvást nem ismerő, rendíthetetlen munkája következtében beteljesítette a magyar embereknek az áprilisi választásokon kinyilvánított akaratát. A magyar Országgyűlés a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában kinyilvánította, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez, és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait.
Mindazonáltal nem tekinthetünk el attól a sajnálatos ténytől, hogy a jelenlegi alkotmányos berendezkedés számos intézménye és maga az 1949-es Alkotmány is normatíve a jogfolytonosságot erősíti a korábbi rendszerrel. A saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy sem az Alkotmánybíróság, sem a Köztársasági Elnök nem tekinthető valódi ellensúlynak, hiszen milyen ellensúly az, amit egyéni képviselői indítvánnyal simán le tudunk nyomni, mint Horthy a cattarói matrózlázadást.
Nincs nálunk a bölcsek köve, de nálunk van az emberek felhatalmazása arra, hogy beteljesítsük a [Katikám, ide kopizd be azt a szép gondolatmenetet, amit Horkay Feri írt valamelyik Heti Válaszban].
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiteljesítéséhez tehát elengedhetetlen a köztársaság intézményeinek újradefiniálása az emberek által a polgári kormány számára adott demokratikus felhatalmazás alapján. A Köztársasági Elnök intézménye a korábbi parlamenti ciklusokban a viszály, az egyet nem értés, a parttalan viták játékszerévé vált. Erős és sikeres magyar nemzet azonban csak ott képzelhető el, ahol a kétharmados felhatalmazással bíró polgári erők testesítik meg a fékek és egyensúlyok rendszerét.
A fenti tényekre tekintettel indokolt, hogy a Kormány és az Országgyűlés újragondolja a Köztársasági Elnök intézményének szerepét, és döntsön annak megszüntetéséről.
Budapest 2010. november 23.
dr. Harrach Péter
Kereszténydemokrata Néppárt
dr. Lázár János
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
