Újabb tematikus összeállítás, de ezúttal a debilitás-dementia vonal legjobbjainak műveiből. A téma: május. Kezdjük mindjárt nagy kedvencemmel!
Katona László: MÁJUSI KÖSZÖNTŐ
Örök ifjúságnak
dicső szimbóluma,
napfényes hónapunk,
előtted hódolunk,
utánad vágyódva!
Te vagy a szivárvány
életünknek egén,
te vagy romantika,
a szívünk vigasza,
ifjúság, báj, szépség!
Élettel töltöd meg
a szép természetet,
mindent felújítva,
virágba borítva
erdőt, mezőt, rétet!
A hideg tél után
te gyújtasz meleget,
pezsdíted vérünket,
felgyújtod szívünket,
te hozol szerelmet!
Madár, s állatvilág
járja a násztáncát,
a rigó trillázik,
a szarvas üződik,
s fogadja a párját!
Szóljon a szerenád
május éjszakáján,
álljon a májusfa
szépen bokrétázva
sok kislány kapuján!
Kerecseny János: RIADÓ
Kaput döngetek, mint bizánci Botond
- SÜKET FÜLEKNEK AJTAJÁT VEREM -
Elétek áll most, ki eddig bujdokolt
És bátor hangon harcot énekel!
Hallja hangomat az alvó Kelet!
Döbbenjen fel a csüggeteg magyar
És meddig Kárpát az égig fölmered,
Ezer bérc zengje: itt a diadal!
És sápadjon el majd minden gyáva nép,
Ha szilaj harci lantomat verem:
ha szittya a kígyó fejére lép,
Vesszen meg minden álnok ellenem!
És vonítson majd minden féreg itten,
Minden ellenünk törő náció:
Mert bosszút hozott a nagy pogány Isten
És feldörrent a magyar dáridó!
Hallod – e hangom, alvó kuruc sereg:
Folyót indít, sziklát tép énekem –
A Duna árja már robogva ered
S villám hasít a havas bérceken.
Május bíborán föllázad a tavasz
És lerázza a téli bilincs – nyűgét,
Csak ti tűritek, mint kéznyaló kuvasz
A sok szolganép rettentő bűnét!
Föl hát! Föl hát, vad bosszút lihegve,
Ropja el táncát a nagy dáridó
És kerüljön fel milliónyi szegre
Minden ellenünk törő náció!
Magyar Tyrtaiosz, kobzomat döngetem:
Rendüljetek meg hegyek, és napok,
Láncomat tovább már nem zörgethetem,
Fegyverre, föl, utánam magyarok!!!!
Nedudgi: Májusi emlék
földre dőlt a májusfa
fiúkvittékalányoknak
díszíteni a házukat
megleste a telihold,
májusfát ki kapott és mikor.
Ez a szokás elmúlott
olyan mint ami álom volt.