Nyugtassatok meg, hogy Járai nem lesz sem pénzügyminiszter, sem jegybankelnök a következő politikai ciklusban. Amit ugyanis a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének tegnapi találkozóján előadott, az már nem fizetett politikai hőzöngés, hanem valami sokkal ijesztőbb.
Kezdjük az apróságokkal. Járai szerint a több mint ötven adónemet akár ötre is lehetne csökkenteni, egyúttal ki kellene szélesíteni az adózók körét. Nehezemre esik elhinni, hogy pont Járai ne tudná, hogy a gazdaságot alkotó személyek és vállalkozások a legkülönfélébb élethelyzetekben szerzik meg a jövedelmeiket, halmozzák fel a vagyonukat, fogyasztanak és gyűjtik a megtakarításaikat. Minél kevesebb adónemet alkalmazunk, annál kisebb szeletét lehet lefedni ennek a wildlife-nak vagyis annál szűkebb az adóalap. Az atipikus jövedelmeket, fogyasztásokat a kisadókkal lehet megcélozni. Ha nincsenek kisadók, akkor az atipikus lesz a tipikus. Ez ilyen. Ráadásul az egyszerű adórendszer összeegyeztethetetlen a szofisztikált szociál- és gazdaságpolitikai célokkal, hogy mást ne mondjak, Járai elképzelésébe sem a családi adózás, sem a kkv-kat támogató társasági adórendszer nem férne bele. Hát nekem mindegy, nekem egyik sem szívügyem, de hátha valakinek az.
Azzal folytatja, hogy az új kormány első dolga az új költségvetés kell, hogy legyen. No, ez nem lesz így. Az új kormány az első pár hónapban értékes kapacitást és időt fog vesztegetni arra, hogy felmérje úgymond a gazdaság és a költségvetés állapotát, értsd: olyan számokat állítson elő róla, amiket ő maga elhisz. Mire ezzel végez, már el kellene kezdenie a 2011-es költségvetés előkészítését. A régi 2010-es költségvetést öt hónap alatt készítette el a pénzügyi kormányzat - miért gondolja azt Járai, hogy az újat (egy gyökeresen újat) egy hónap alatt meg lehet csinálni?
Egy új 2010-es költségvetés készítésére technikailag két lehetősége lesz a Fidesz kormánynak. Az első az, hogy felemelik központi költségvetés általános tartalékait (és ezzel a hiánycélt), és ami extra kiadás az év során adódik (ún. csontvázak), azokat a tartalékból rendezik. A másik, hogy kétéves költségvetést készítenek és az új 2010-es költségvetést a 2011-essel egyidőben, tehát december környékén fogadják el, és addig valami ceruzás költségvetés alapján fog működni az állam. Mindkét esetre igaz, hogy a költségvetési folyamatok kikerülnek a parlament, de rosszabb esetben a pénzügyminisztérium kontrollja alól is.
Járai úgy véli, hogy a gazdaság az idén még 2%-os visszaesést produkál és utána is stagnálni fog egy ideig, azaz a válság lefutása nem V vagy W, hanem L alakú lesz. Járai ezzel a véleményével teljesen egyedül van a hazai és a nemzetközi elemzők között. Valójában Járai mögött semmiféle elemző csapat nem áll, ezt a "fogadását" (a saját szavai) kizárólag az ujjából szophatta.
Eszmefuttatásában kétségbe vonja a konvergenciaprogram feltételezését, hogy a német növekedés maga után húzná a német importot és ez a magyar exportot. Mit ad Isten, a tegnap megjelent 5,7%-os magyar ipari növekedési adatot a piac úgy kommentálta, hogy az egyértelműen a német exportszektor növekedésének tulajdonítható. Ez itt azért nem a különböző közgazdasági iskolák vagy felfogások vitája - itt a bornírtság vitatkozik a piaci konszenzussal.
A leghajmeresztőbb megállapítása azonban az volt, hogy ott rontottuk el, hogy az IMF 2008. őszi készenléti hitelkeretének megnyitása után nem csökkentettük azonnal legalább hat százalékponttal az alapkamatot. Az IMF 2008. őszi készenléti hitelkeretének megnyitása után még kb. hat hónapig nem tudtunk magyar államkötvényt kibocsátani. Egy ilyen drasztikus alapkamat-csökkentés a magyar állampapír-piacon azonnal eladási hullámot és a forint leértékelődését indította volna el. Ez pedig a deviza alapon eladósodott önkormányzatok ezreinek, vállakozások tízezreinek, háztartások százezreinek fizetésképtelenségét, és akár az egész bankrendszer összeomlását is eredményezhette volna.
"Egyszerre ráereszteni kétfajta megszorítást a gazdaságra egészen elképesztő, ez bunkóság és hozzá nem értés." - szólt ki a gödörből a lyuk.
Az ámokfutás úgy folytatódik, hogy három vagy négyezer állami intézményt meg lehetne szüntetni (ebbe nyilvánvalóan beleérti az önkormányzati fenntartású intézményeket, óvodákat, kórházakat is - máshogy egyszerűen nem jön ki), majd kijelenti, hogy "Fiskális diktatúra kell, hogy legyen pénze a költségvetésnek". Na ezt a kanyart nem tudtam bevenni. Hát fiskális diktatúra az most van, nem? Amit az IMF és a hazai szekértolóik ránk kényszerítenek, hogy elvegyék a zemberektől a péndzüket.
Egy szó mint száz: Járai láthatóan elvesztette a kapcsolatát a világgal. Egy dolog vigasztalhat: hogy a saját bevallása szerint a formálódóban lévő Fidesz-gazdaságpolitika nem egyezik meg mindenben az ő véleményével.
Most akkor ennek örülünk, Vincent?
