Örülünk, Vincent?

„Ott a hegyen épp egy egész csürhe disznó legelészett. Most hát valamennyi ördög könyörögni kezdett: Eressz – úgymond – a disznókba.

Hadd menjünk beléjük!

És Jézus nyomban megengedte. Erre a tisztátalan lelkek kimentek, és megszállották a disznókat. És a csürhe lerohant a meredekről a tóba – körülbelül kétezer darab volt –, és a tóba fúlt.” 

(Márk evangéliuma)

    1.     1983. július harmadikán II. János Pál pápa az Úrangyala imádság közben egy titokzatos személyt szólított meg, és Emanuela Orlandi szabadon engedését kérte tőle. A 15 éves Emanuela alig két héttel azelőtt tűnt el. Az akkori olasz lapok szerint a lány elrablói II. János Pál pápa merénylőjének, Ali Agcának a szabadon bocsátását követelték.

   2.      II. János Pál négy ún."in pectore" bíboros nevezett ki pápasága idején. Az in pectore kinevezések az adott papok személyi biztonságát szavatolták. Ma már tudható, hogy egy kínai, egy lett és egy ukrán bíborosról volt szó. A negyedik bíborosról sokáig azt gondolták, hogy ő a lengyel Stanislaw Dziwisz, a pápa régi barátja, de később egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem róla volt szó. 

    3.     Annyi azonban sejthető, hogy ezt a bizonyos in pectore bíborost is 1983. július harmadikán nevezte ki a pápa. Nem ő volt az első pápa, aki titkos bíborosokat nevezett ki, IX. Pius pápáról is tudott volt, hogy öt in pectore bíboros kinevezését írta alá. A hagyomány szerint nemcsak világi hatalmaktól titkolhatta el egy pápa a titkos bíboros kilétét, hanem magától a Sátántól is. 

   4.     Nemrég Ferenc pápa hivatalosan is elismerte az Ördögűzők Nemzetközi Szövetségét. Számos cikk jelent meg erről, még a pécsi egyházmegye is kiadott egy közleményt az ügyben. A Vatikánnak saját ördögűzői vannak, közülük a legismertebb Gabriele Amorth atya. Néhány évvel ezelőtt ő beszélt egy titokzatos ördögűző bíborosról, akiről ő maga sem tudta, hogy  kicsoda. Sokan úgy gondolják, hogy ez az exorcista nem más, mint a negyedik bíboros.

  5.     Az Osservatore Romano egyik újságírója nemrég egy különös elmélettel állt elő, amelyről mostanában sokan beszélnek vatikáni körökben. Az elmélet szerint Emanuela Orlandit egy kelet-európai kommunista titkosszolgálat rabolta el, és a negyedik bíboros feladata az volt, hogy megvédje a lányt.

 6.      Az újságíró forrása szerint Emanuelát egy fekete BMW-be tuszkolták, egy  külföldi követség tulajdonában lévő épületbe vitték, majd néhány nap múlva kicsempészték Olaszországból.

 7.      II. János Pált Lékai László esztergomi érsek tájékoztatta arról, hogy a magyar titkosszolgálat több papot is kihallgatott, és az ördögűzésről faggatták őket. Erről a beszélgetésről a magyar titkosszolgálat is tudott. Azt is tudták, hogy a pápa azt mondta Lékainak: Isten madara úton van. Az exorcizmusban Isten madarának hívják a démonok helyét (testben és tárgyban) meghatározó papi személyt. 

 8.     Az 1614-es katolikus ördögűző rítus kommentárjában írnak a tiltott exorcizmusról. Eszerint bizonyos ördögűzők a démoni megszállottságtól szenvedő, magas rangú klienseikkel fiatal lányokat raboltattak el, az ő testükbe csalták az ördögöt, majd a lányokat vízbe fojtották és testüket elégették.

9.     A kommentár szerint az ilyen esetekben csak a démoni asztráltest távozik a megszállt testből, a "despiritus", azaz a démon "sátánlelke" egy életre ott marad a megszállt személy fejében. Általában rejtezik, és csak a test teljes elpusztulása után távozik. A kommentár kitér arra, hogy V. Pál pápa elrendelte, hogy el kell égetni a koponyáját azoknak a személyeknek, akiket tiltott ördögűzésben tisztítottak meg a megszállottságtól.

10.    2007. május 7-én  XVI. Benedek pápa végzést adott ki, amelyben kijelentette, hogy egy elődje által kinevezett személy mentes minden bűntől, tisztasága megkérdőjelezhetetlen. A végzés egyik mondata úgy szól, hogy a pápa bocsánatot kér a báránytól, akit nem tudtak megvédeni. Bevégeztetett.

         Tellér Gyula, az újfideszes ideológia atyja egy közönséges náci bolond. Valójában az lenne a meglepő, ha nem lenne az. Az orosz tellérgyula, Aleksandr Dugin, a putyini ideológia atyja, az állami duma elnökének tanácsadója, a Krím-félsziget annektálásának hirdetője, az orosz náci párt egyik alapítója volt, a kilencvenes évek elején azonban még a Zsuganov-féle kommunista párt programját írta. Tellér Gyula a kilencvenes években, sorry to say, az SZDSZ programját írta, jelenleg a miniszterelnök tanácsadója.

          Dugin eurázsiai ideológiájának alapja az, what a surprise,  hogy az Amerikai Egyesült Államok gazdasági-ideológiai terjeszkedésének gátat kell vetni, nem szabad hagyni, hogy a "demokrácia," a "liberalizmus", az "emberi jogok" eszméit kényszerítsék a Nyugaton túli világra. Érdemes elolvasni egy friss írását az ügyben. Nagyon nehéz újat alkotni ebben a műfajban, Tellérnek (Orbánnak) sem sikerült. 

       (Ripp Zoltán írt egy kiváló esszét Tellér Gyula színeváltozásáról a kéktől a barnáig. Én a tartalomjegyzékben szereplő Tellér-cikkekből fogok most idézni.)

          Nagy kedvencem a Professzorok Batthyány Köre konferenciáján (hát hol máshol) előadott Tellér-mű.

         " A versengés itt is — akárcsak a belső oldalon — a felajánlások, a lojalitás-nyilatkozatok, az anyagi ígéretek és teljesítések formáját öltötték /Izrael: egyes csoportok jeleskedése magának a függésnek létrehozásában és kiszélesítésében, az MTI és a magyar hírközlés teljes izraeli érdek-vonalra állítása Palesztina és a közel-keleti konfliktus ügyében, kapunyitás a korlátlan izraeli ingatlanfelvásárlás és ‘ingatlanfejlesztések’ előtt, lapítás a Peresz-nyilatkozattal kapcsolatban, holokauszt-múzeumok állami pénzből, újabb és újabb kárpótlások, bizonyos körök folyamatos antiszemitázásának tolerálása, állami feladatok állami pénzen való kiszervezése izraeli tulajdonú vállalatok számára, a magyar fizikai ütőerő felszámolása stb.; USA: teljes lojalitás Irak ügyében, támaszpontok átadása, ellenőrizetlen átrepülések tolerálása, részvétel békemissziókban, afganisztáni szerepvállalás, az izraeli tanácsra aggressziót elkövető Grúzia támogatása az orosz-grúz összecsapásban, Nabucco-pártiság, versengés az amerikai elnöki mosolyért; EU: súlyos fejlődés-áldozat a kritériumok teljesítéséért, a magyar piacok kiszolgáltatása, Magyarországnak úniós erőforrás-tartalékká alakítása például a mezőgazdaság önkéntes lepusztításával, az agráripar felszámolásával, a (blablablablablabla)"

    Itt az Izrael szó egy mondatban leírásának világcsúcsát próbálja megdönteni Orbán Viktor tanácsadója, miközben a finom polgári jobboldal elégedetten mosolyog.  

      "  .......  például a rendszerváltás rendszerére vonatkozó jelen tudásnak szigorú cenzúra alá vetése, kollektív hamis tudat kialakítására való törekvés a rendszerváltó háború mindkét elitje részéről, amint azt — mondjuk — Csurka István sorsa mutatta a 2001. szeptember 11-i toronymerénylettel kapcsolatos, méltányolható nyilatkozata után. "

       Méltányolható taps.

       A FIDESZ új ideológusa egy korábbi művében már megnevezte az amerikai-izraeli-izraeli-izraeli beszivárgás honi segítőit. Ha az Olvasónak problémája van elképzelni egy tekintélyes heftijű, diszkrét kaftánt és jarmulkét viselő, jiddisül flódnireceptet cserélő beszivárgássegítőt, akkor Tellér testvér ebben is tud segíteni:

        "Magyarnak lenni nevetséges, ostoba dolog. ‘Magyarok voltunk’. Voltunk. Hogy nincs magyar állam. Hogy Magyarországot ki kell találni. Hogy van Magyarországon egy genetikailag elkülönülő csoport, amelynek tagjai átlagban magasabb intelligenciahányadossal rendelkeznek, mint a többiek. Hogy méltányos, ha ezek az emberek vezetik a társadalmat. S hogy politikában ‘immár mi leszünk a baloldal, a balközép, a közép, a jobbközép és a jobboldal is’ — mondják. — ‘Magyarországot pedig előbb-utóbb felvásároljuk. Inkább előbb, mint utóbb. Sőt, már fel is vásároltuk."

        Tellér Gyula buzgó olvasója Bogár Lászlónak. Ebben a cikkben méltatja kedvenc OPNI-szökevényünk delirálását a globalosakterek (becstelen, ki rosszra gondol) háromezer éves nagy összeesküvéséről a szakrálmagyar világegész ellen. Tellér rájött arra, amit a nagy amerikai filozófus Robert Downey Jr. úgy fogalmazott meg, hogy sohasem szabad fullba nyomni a kretént. Ezért jár szegény Bogár László metrón nájlonszatyorral és nem a Seychelles-szigetekre Orbán különgépének hátsó, de még mindig kellemes traktusában. 

         A cikk elején említett Dugin kicsit túltolta a T-55-öst, ezért vélhetően nem lesz már intézetvezető, de Tellér Gyula tét nélküli hadoválására nem kell megváltoztatni a NATO-csapatok kelet-európai elhelyezkedését. A magyar miniszterelnök biztos kézzel választ elmebetegeket tanácsadónak. Amikor Hegedűs Zsuzsa közli, hogy a világ tíz legjobb konfliktus-kutatóinak egyike, és kétszáz kilót nyom fekve, amikor Kerényi Imre lebuzizza a teljes magyar pitypangpopulációt, az otthonosság édes érzése tölti el az embert. A náci bolond ideológustól sem kell félni. Inkább képzeljük el szegény Lánczi Andrást a Századvég irodájában ülve, amint szomorú arccal majszolja a belugakaviárt és a miniszterelnöki repülőgép kondenzcsíkját nézi az égen. Arra gondol, hogyha kicsit kevesebbet idézi Leo Strausst, kicsit kevesebbszer vág pofát az arcába köpködött szotyola miatt, kicsit bátrabban ismeri fel az ellenség orrméretét, most ő lehetne Machiavelli a Herceg mellett, és most miatta tiltakozna a New York Times.

A hangfal rovat első augusztusi számában a Terence Trent Derby* 1987-es győztesét halljátok.

Rubint Réka megverte a babysitterét, vagy nem
Bréking! Valami halálosan érdektelen dolog történt valakivel, akiről most hallottál először!
Itt egy videó azoknak, akik szeretik a szép, hullámos padlóburkolatot
Mindenki nyugodjon le a picsába, a dolgozó nép holnap sem marad le az igénytelen szórakozni valójáról!
Mára be lehet zárni az internetet, megint találtunk valami hülyeséget
Ezt. Nem. Fogja. Elhinni. De. Mi. Sem. Minden. Szó. Egy. Mondat.
Megszereztük a Rádióújság 1976 decemberi számait. Mutatjuk!
Kötelező kettőspont a: címben - oda is kitesszük ahol: semmi értelme
Ezt nem láttad jönni: platós IFA jobbról
És ez megvolt, hogy Újra Összeállt a Milli Vanilli?
Mindig is szeretett volna végignézi egy papírporzsák-cserét? Most megteheti
Ha mindig is szerette volna ugyanazt a Buzzfeed-cikket két különböző hírportálon is elolvasni, itt megteheti

 Wall Street Journal:  

"Hungary's slow-motion transformation into a soft-authoritarian state may appear to Washington and Brussels as a provincial concern on Europe's periphery. Yet Mr. Orban looks with admiration to Vladimir Putin—and harbors Putin-like aspirations. Hungary has in recent years granted citizenship to ethnic Hungarians in neighboring states, and the goal of resurrecting a Greater Hungary stretching beyond the country's post-World War I borders is no fantasy for many nationalist elites.

More broadly, Mr. Orban's illiberal candor is a warning that free markets and free societies need more forceful defending. The West's victory in the Cold War led to a complacency that the liberal idea was triumphant—that it was "the end of history," in the fashionable phrase of the day. But authoritarians are always lurking to seize on democratic weakness."

 New York Times:

         "Mr. Orban clearly believes he runs no risk. The president of the European Commission, Jean-Claude Juncker, needs to respond with more than the usual admonitions and hand-wringing. The commission could start by reducing the 21.91 billion euros (about $29.33 billion) the European Union has allocated to Hungary to finance infrastructure development from 2014-20. It should also begin proceedings to invoke Article 7 of the Treaty on European Union, which allows the suspension of voting rights of a member state that is at serious risk of breaching the values listed in Article 2, including the rule of law, freedom, democracy and respect for human rights. The commission would diminish its credibility if it fails to take steps to sanction Hungary for systematically breaching these values."

     Washington Post:

           "When the Cold War ended, Hungary occupied a special place in the story of the revolutions of 1989. It was the first country in the Soviet orbit to abandon communism and embrace liberal democracy. Today it is again a trendsetter, becoming the first European country to denounce and distance itself from liberal democracy. It is adopting a new system and set of values that are best exemplified by Vladimir Putin’s Russia but are finding echoes in other countries as well."

         Bayer Zsolt:

          "Amerika hosszú évek óta leköpi az összeset. Amikor megfigyeli, lehallgatja nemcsak a saját állampolgárait (az is égbekiáltó bűn!), hanem bárkit a világon. Az maga a liberális szabadságjogok felszámolása. Amikor tárgyalás és ítélet nélkül tart embereket fogva leírhatatlan körülmények között Guantánamón, az a liberális szabadságjogok felszámolása. Amikor megengedi, hogy kínozzák a foglyokat, az a liberális szabadságjogok felszámolása."

                Egy tizenegy éves kisfiú szaladt oda az apjához a csillebérci úttörőtábor kijáratánál. Egy kisrádió volt a kezében. Az a rádió a Kis Matematikusok Baráti Köre országos versenyének megnyeréséért járt. Az a kisfiú talán sohasem volt annyira boldog, mint akkor. Az elkövetkező hét évben számos versenyen vett részt. A matematika akkor sport volt számára: KÖMAL, Arany Dani, Kürschák. Az egyetemen minden ősszel a Schweitzer-versenyre várt a legjobban, a világ talán legnehezebb matematika versenyére, a tíz napos őrületre, a telefonokra, hogy X.Y már nyolc feladatnál tart, arra az érzésre, amikor huszonnégy órás folyamatos küzdelem után végre kijön az egyik feladat megoldása. Aztán már nem sport volt számára a matematika, hanem élete. Ennyit az egyes szám harmadik személyről. 

                 Tegnap olyan sokat álltam a táblámnál, hogy utána alig tudtam megállni a lábamon. Időnként odaültem a géphez, megnéztem a Vincentet, de a betűk összefolytak a szemem előtt. A tízórás busszal jöttem haza az egyetemről. Nemsokára bemegyek, és vélhetően ma is egy késői busszal jövök haza. Az egyetem szinte teljesen üres, de ott vannak a tábláim, a kék, zöld, piros filctollak. Fogalmam sincs róla, hogy meddig lesz ez így, és arról sincs fogalmam, hogy valaha megoldom-e azt a problémát, ami a tábla sarkába van felírva. Úgy tűnik, a probléma erősebb nálam, de csak egyszer lankad el a figyelme, és én győzök. 

                 Pontosan tudom, hogy csak Magyarországon hány nálam jóval tehetségesebb matematikus van. Külföldön élve is megtisztelőnek tartom, hogy egy ilyen közösség tagja lehetek. Ez egy sikeres közösség, erre büszke lehet az ország.

                 Az én nehezen körülírható szűkebb területemről nagyjából mindenkit ismerek a világban, azt gondolom, hogy ők is ismernek engem valamennyire. Mi nem azt tartjuk számon egymásról, hogy ki kire szavaz, értelme sem lenne, hanem azt, hogy ki mit csinált meg. Azt meg csak én tudom, hogy mit nem csináltam meg, hányszor győzött a probléma, hányszor kellett feladnom valamit napok, hetek, hónapok után, hány tucat kockás füzetet írtam tele olyasmivel, amiből a végén nem lett semmi. Ennyire telik a tehetségemből, ennyire és sajnos nem többre. Nem vagyok A.B, nem vagyok C.D, el kell fogadnom, hogy jótundér vagyok. 

                  Járom az utam, gyakran elfogy a levegő, de ez az egyetlen út, amely nekem adatott.

                  Akkor írhatnék a liberális demokráciáról, ha a politikatudomány útját jártam volna végig, a kisrádiótól a professzorságig. Más könyvtárak, más sikerek, más kudarcok, más élet. Aki nem tette fel az életét a politikatudományra, ne írjon nyilvánosan a liberális demokrácia mibenlétéről. Írom, és közben látom azt a sok wikipediáról kimásolt szöveget, brutális közhelyet, szánalmas okoskodást, ami mögött nem áll semmiféle tehetség, tudás, munka.

                   Mindent lehet jól csinálni, mindent lehet alázattal csinálni, mindenre odarakhatja az ember az egész életét, a politikatudományra, a molekuláris biológiára, de a salsára, a filmművészetre vagy a jégkorongra is. 

                   Számomra nem az a legszomorúbb, hogy a magyar miniszterelnök egy erdélyi táborban hülyeségeket beszélt a liberális demokráciáról. Ő egy politikus, és a politikusok szoktak hülyeségeket beszélni, hozzátartozik a munkaköri leírásukhoz. A legszomorúbb az a hihetetlen üresség, ami a beszédet fogadta. A legismertebb magyar politikatudós, a University College of London egykori kiváló professzora, George Schopflin legalább választhatott a szakmai, illetve a politikai lojalitása között. Egy Lánczinak ugyan mi választása lehetne? Hol járta végig ő azt az utat, ami valamiféle komoly tudáshoz vezethet? Egyáltalán hol vannak azok az utak, amelyeket egy tehetséges fiatal végigjárhatna? Maga Lánczi András gondoskodott róla, hogy ilyen utak ne legyenek. És ugyan, miért akarná bárki is végigjárni az utat, miért akarna tízezer órát eltölteni valamivel, amikor negyvenhárom perc alatt megírhat a kormánylapba egy cikket, amelyben elmagyarázza, hogy a miniszterelnöknek igaza van. És ez a negyvenhárom perc sokkal többet számít a karrierjében, mint az a tízezer óra számíthatna. Sokkal, de sokkal többet. És ha ez így van, ugyan miért kellene a legcsekélyebb mértékben is tehetségesnek lennie?

                  Itt nem csak a király meztelen. 

                  Sajnos semmilyen más tanácsot nem tudok adni azoknak, akik valami lényegeset akarnak mondani a liberális demokráciáról, az illiberális demokráciáról vagy bármi hasonlóról, csak azt, hogy szerezzenek maguknak egy kisrádiót. Aztán majd húsz-harminc-negyven év múlva beszélgethetünk.

Jó tanárnak lenni lehet, hogy eddig luxus volt, de mostantól kötelező

Balogh Zoltán 2014. május 30.

De ezért soha nem pofáztok, nem hisztériáztok ti kretének, fizetett rettegők, ti hétpróbás gazemberek. Olyankor kussoltok, és megmagyarázzátok: hogy mert harcolni kell a terroristák ellen. Ó, hát persze! Mindig kell harcolni valaki ellen, ez a diktatúrák lényege. A ti liberális demokráciátok és szabadversenyes kapitalizmusotok a diktatúra maga. Csak szabadságnak és demokráciának becézgetitek, és elhitetitek az általatok irányított és fizetett tudatipar segítségével, hogy a szabadság lényege nem más, mint a „melegek” házasodása

Bayer Zsolt, 2014. július 30.