Örülünk, Vincent?

A varjú irigyelte a hollót, mert jelekkel jóslatokat ad az embereknek és megmondja a jövőt, amiért aztán az emberek őt szokták idézni. A varjú is ugyanazt akarta elérni és mikor meglátott néhány arrafelé tartó utast, felszállt egy magas fára és ott gubbasztva hangosan károgott. Hangjára az utasok rémülten fordultak meg, ám mikor meglátták, hogy milyen madárról van szó, egyikőjük így szólt:

- Menjünk csak tovább barátaim, hiszen ez csak egy varjú és a varjúkárogás nem jelent jóslatot

Ha már a múltkor szóba hoztam, akkor muszáj beillesztenem a sorozatba Pat Bennatart, aki - szintén egyslágeres énekesként - a nyolcvanas évek első felében egyszer csak felbukkant a slágerlisták élén, rákerült néhány válogatáskazira, utána pedig eltűnt.

Hogy mi volt a siker titka?

És most akkor:

..én kérek elnézést

Az mti kiadott az ÁNTSZ nyomán egy grafikont, amiből kiderül, hogy a parlagfű-koncentráció évről évre egyre alacsonyabb.

A hír egyik aktualitását az adja, hogy ezekben a hetekben tetőzik a parlagfűszezon, az OKI jelentése szerint 18 megyében magas vagy nagyon magas a parlagfű koncentrációja és az Alföld egész területére parlagfű-riasztást adtak ki.

Amikor a hiéna ócsárolta a nőstényoroszlánt, többek közt szemére hányta terméktelenségét mivel mindig csak egy utódot szül. Mire az oroszlán válasza ez volt :

- Egyet, de oroszlánt!

       Szőnyi Szilárd nem katolikus. Azt az egyetlen dolgot, amelyet ő vélhetően vonzónak tart a saját katolicizmusában, Ferenc pápa, akit Szőnyi betegesen gyűlöl, igen kemény szavakkal ítélte el. A másik dolog, a melegek megölése, amelynek egyik propagátorát idézte nagy örömmel Szőnyi anno, szintén távol esik az uralkodó doktrínától. Szőnyi pontosan annyira katolikus, mint amennyire megfizetik. Most egy kicsit jobban fizették meg a szokásosnál.

       Szőnyi nagy bátran megvédte Semjén Zsolt " tézisét" az evolúcióról. Szőnyi tudja, hogy bármit megtehet (a buchenwaldi SS-őrség is így gondolta, aztán lett meglepi), és meg is teszi. 

       Szőnyi, amikor már tényleg nem jut eszébe semmi, és ez gyakorlatilag ki is tölti az egész életét, közli, hogy Semjén valójában csak a vulgármaterializmust támadja. Az Isten nélküli evolúciót. 

        A vulgárkatolicizmus lényege az, hogy bármekkora ökörséget is mondunk, belengetjük a katekizmust. A tudomány Isten nélkül vak - szokta mondogatni Szőnyi főnöke, majd beleböffent a szotyolába. 

        A tudományban nincs helye Istennek. A valódi katolikusok szerint azért nincs helye Istennek, mert Isten nem akart helyet a tudományban. Ha Isten azt akarná, hogy szemünkkel lássuk, akkor meg tudná oldani. Egy igazi katolikus ezt tudja. 

        Az a hely, ami azért mégis Istené, a tudomány etikájában van, amiről a Semjén-Molnár Attila Károly duó emlékezetes ügye után visszafogottabban beszélnék Szőnyi helyében.

       Istent nem kell és nem is lehet letenni  a kutatóintézetek ruhatárában. A hit része egy valóban vallásos ember személyiségének, képek, metaforák, intuíciók,  fontos belső nyelvek forrása. A tudománynak van egy vonulata, ami leginkább a magashegyi alpinizmusra hasonlít és egy vallásos hegymászót sem kérünk meg arra, hogy hagyja Istent az alaptáborban.   A hit átsegíthet a holtpontokon, amikor éppen nincs semmi remény. Néha én is templomba járok és lényegében soha sem kérek semmit. Azt gondolom, hogy mi értjük egymást, és nem az a lényeg, hogy én higgyek Benne, hanem az, hogy azokban a nehéz pillanatokban Ő higgyen bennem. Ez ilyen kis coelhos, de mit tehet az ember.

      Egy mélyen hívő katolikus és egy kőateista evolúciókutató cikkeit nem lehet megkülönböztetni egymástól. Isten talán azt mondja magában, hogy azért, mert az ateista nem tudja, hogy amiben hisz, az is Ő. Egy biztos, az Ő világát ismeri meg a katolikus és az ateista. Nagyjából azért ismerik meg, amiért  Mallory meg akarta mászni a Csomolungmát. Mert ott van. A vulgárkatolikus mászás helyett folyamatosan azt kérdezgeti, hogy ki rakta oda a hegyet. A valódi katolikus az csendben megmássza. Szőnyinek az evolúcióról sincs fogalma, ő csak beszél, kissé fenyegető fejtartással. Szőnyi azt gondolja, hogy mindenre van valami baromságmondás, ami helyettesítheti az elmélyülést. llyen a vulgárkatolikus élete.

      A vulgárkatolicizmus megfoszt a csodától, politizálja és prostituálja a hitet, használja Istent, mint valami korbácsot. Szőnyi egyszer meg fogja tanulni, hogy Isten nem szereti ha korbácsnak nézik. Szőnyi saját és urai ostobasága leplezésére használja az Istent. Azt az Istent, aki a tehetséget adta nekünk.  Szőnyinek csak a szabad akaratot adta. Lehetett volna nem rezsimszolga, volt választása. 

A három bivaly mindig együtt legelt. Az oroszlán meg akarta enni őket, de összetartásuk miatt nem tudta. Fondorlatos beszéddel rászedte és szétválasztotta őket egymástól, majd ezután, mikor külön-külön voltak, egyiket a másik után felfalta.

Bombázó alakját diszkréten hangsúlyozta fekete ruhája. Szőke haját lelapítva, hátrahúzva viselte, ami csak kiemelte csinos arcát, de amiben igazán elvesztem, azok a mélyzöld szemei voltak.

Magassarkú cipőjébe tökéletesen illeszkedtek modelleket megszégyenítő hosszú lábai (akkoriban még nem az anorexia nervosa volt az ideál). Ez akkor volt, amikor valahogy - már magam sem emlékszem hogyan - az Alkotmány utcai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola gólyabáljában kötöttünk ki.

Nem tudom miként és hogyan, de valamilyen fatális tévedés folytán kiszúrt magának és táncolni vitt. Engem, aki közismerten nem tudtam táncolni.

Aztán beszélgettünk egy kicsit - lámpalázamban már a következő percben sem emlékeztem rá miről - majd visszatérve a büfépult felé megkért, hogy ott várjak egy picit, valami elintéznivalója van.

Naiv tinilelkemnek legalább negyedórájába tellett, mire rájöttem: így pattintott le. Soha többé nem találkoztunk. Megmérettettem és könnyűnek találtattam.

Abból  pár percből nem maradt más emlék, mint az a csillogó zöld szempár és a neve. 27 év távlatából talán le is írhatom: Borjádi Györgyinek hívták...