Örülünk, Vincent?

 "Bár többen kétlik, hogy szükséges önálló matematikai intézet"

 A címben szereplő mondat Palkovics Lászlótól származik. Ott van a híres 52 perces telefonbeszélgetés leiratában. Az MTA matematikai intézete a CEU és a KOKI mellett a legsikeresebb ERC pályázó volt. Kilenc ERC grant-et nyert el.  Többet, mint bármelyik magyar egyetem. Igen, az ELTE, vagy az SZTE összes kara és tanszéke kevesebb grant-et szerzett meg. Kik kétlik azt, hogy szükség van rá?  Nem kérdi meg senki? 

Palkovics most gründol egy intézetet Prőhle Gergelynek. Akivel persze semmi különösebb bajom sincs.  Önálló Prőhle Gergely Intézetre nyilván szükség van.A doktori.hu szerint Prőhle 2007 óta doktorandusz az Andrássy Egyetemen, Andreas Oplatka-nál, a doktori cselekmény befejezésének határidejénél 2020. június elseje van feltüntetve. Egy doktorandusz intézetére szükség van, arra az intézetre, ahol Erdős, Turán, Szemerédi dolgozott és most nyerte el az első matematikai Synergy Grant-et a történelemben, arra többek szerint nincs szükség. Nem lehet, hogy a kurvaanyjukat? Csak kérdem. 

  Megszűnik a CEU-matematika doktori képzése. Ez egy amerikai akkreditációjú képzés volt és nem tudják kivinni Bécsbe. Évekig tanítottam ott funkcionálanalízist. Az MTA matematikai intézete állt a tanszék mögött.  Az az intézet, amelyet einstandolni akarnak az Akadémiától. Mert tehetik. 

  Ebben az országban értelmetlen pusztítás folyik. Értelmetlen pusztítás. 

    Platón: Az állam (nyolcadik könyv)

    Szókratész:  Csűrjük-csavarjuk szavunk, de Zeuszra mondom, nem lelénk senki mást, ki úgy játszana a néppel mint a Scythiai nagyúr. Mert démoszunk nagynak képzelé magát, de oly kicsi, mint Hegürmion, Thelasszusz fia, ki azt hitte, hogy ő az úr a városában, miközben, jó Adeimantoszom, szolga volt, csak díszes ruhában. Így járt a scythoszok népe is, szolga lett, miközben úrnak képzelé magát. 

     Adeimantosz:  Mondd, hogyan lehetséges ez? Hisz mondád, demokráciát akart a nép, szabadságot, egyenlőséget, mézbort, gyömbért, gömbrúgdallásban Olimpiászt, s elfogadá Kleptomakhoszt, a Törpét?

     Szókratész: Így vala. Aszklépiosz ki minden bajnak orvosa, írta volt, hogy bár a bajt bajjal gyógyítani vétek,  de a természetnek rút törvénye, hogy mégis így lészen az. Anankhé orsója kipörgé, hogy egy nap a scythoszok fejedelme dús nílusi borokkal némileg telve, elárulá barátinak, hogy a kormányzást kissé elkurá. S ezt valaki feljegyzé és elterjeszté Scythiában. 

      Glaukosz:  Íly szavak fogantak, a delphoi Apollón szent tűzében? 

      Szókratész: Még ílyebbek is fogantak ott drága Glaukoszom. A scythoszok népe filozófiában és hadászatban egyaránt kiváló,  gömbrúgdallástól bölcs feje, ők mindenkinél különbek, a dákoknál, a tótiszok népénél, még Athént és Spártát is legyőznék, főleg képzeletben. Oly urat akartak magunkak, ki közülük vala, ki a töknek magját büszkén pöki az athéni urak lába elé. Elkergeték hát királyukat és megválaszták az új uruk. 

       Adeimantosz: De Kleptomakhosz türannosz, nem-e?

       Szókratész: Nem az. Hisz maga mondá: nem vagyok türannosz. Közétek való vagyok scythiaiak! - ezt mondá, és azt is, hogy oly szegény, még az Eleutherai Müron Diszkoszvetőjét is csak azért kölcsönzé palotájába, hogy megossza a szép szoborral egyedülvalóságát. 

        Glaukosz: De miért hiszé el ezt a nép?

        Szókratész: Egyszer egy knosszoszi kereskedő szálláshelyének ablakából  tüskés hibiszkuszbokorba veté magát. Kérdezék tettének okát, s válasza: az első minutumban jó ideának tűne. Így lett ez a scythoszok népével is. A fókák vadászival sem bírtak gömbrúgdallásban, s ki teheté közülük Athénba és egy távoli hűvös szigetre méne sörméréseknek padlóját tisztítani, derék, büszke nép, ha letette voksát, addig tartja ott, míg álla fel nem kopik.

        Adeimantosz:  És mit tanulhatánk ebből, Szókratész?

        Szókratész:  Ne légy olyan, mint a scythosziak. 

     A Magyar Tudományos Akadémia vezetői kétségbeesett írást jelentettek meg az Akadémia internetes oldalán a humán tudományok hasznosságáról. Palkovics László rombolásügyi miniszter ugyanis aznap publikálta a téziseit az új tudományfinanszírozási rendszerről. Két órán belül pedig módosította is a téziseit az új tudományfinanszírozási rendszerről. Képzeljük el Luther Mártont, amint visszamegy a wittenbergi vártemplom kapujához, és filccel átírja a búcsúcéduláról szóló részt. A poszt azonban nem erről szól. 

    Palkovics hazudozásügyi miniszter zseniális ötlete az, hogy az akadémiai intézeteknek alázatos kérelmet kell benyújtani minden évben a tekintetes tudományos kánsághoz, akik vagy odaadják az éves támogatást vagy nem. A poszt még mindig nem erről szól.

    A poszt arról szól, hogy a teljesítménymérésről szóló zavaros mellékletekben (az egész olyan, mintha egy nagykanizsai docenssel íratták volna meg, akinek komoly kihívást jelent a fogalmazás, és hát van erre egy kis esély) kiemelten szerepelnek a Q1 és D1 publikációk. A Q1 azt jelenti, hogy az adott újság a témakörben a világ első negyedében van (az ún. Scimago lista szerint), a D1 pedig azt, hogy az első tíz százalékban. A magyar bölcsészeknek óriási hátrányuk van a magyar természettudósokkal szemben Q1-D1-F1-H1 vezér üti gyalogot ügyben, amiből azonban nem következik, hogy a humán tudományok alsóbbrendűek lennének- ezt próbálta végtelen szelídséggel jelezni az Akadémia. 

   Az alábbiakban próbálom ezt elmagyarázni úgy, hogy Palkovics Felcsút-Peking vasútvonalügyi kormánybizonytalan is értse.

   A rezsim tudományos humánértelmiségi krémjének: Lánczi Andrásnak, Schmidt Máriának, Maróth Miklósnak, Mezei Balázsnak, Szakály Sándornak, G.Fodor Gábornak, Gerő Andrásnak, Molnár Attila Károlynak és Hegedűs Zsuzsa néninek együtt nincs annyi Q1 cikke, mint az ötödik helyezettnek a Vincent kommentelői között. És azt hiszem, hogyha az egykori brit professzor Schöpflin Györgyöt is beszámítjuk sem kerülnek fel együttesen a dobogóra. 

    Tehát vagy el kell ismernie Palkovics fenyegetésügyi miniszternek, hogy nem volt túl nagy ötlet a természettudósokra méretezni ezt a baromságot, vagy ki kell jelentenie, hogy az Orbán mögötti főértelmiségiek a fasorban sincsenek. Övé a választás. 

    Schmidt Máriáné Gerő Andrásról nem fogok írni. Ő egy karrierista pöllencs, aki tudja mitől döglik a légy, Szálasi Franci mellett is végzett volna ideológiai kismunkát, ha rendesen megfizették volna.

     Köves "Slómó" Mátéról lesz szó, aki egy napon felfedezte magában a Silbersteint. Talán éppen őse, Silberstein Slómó rabbi után vette fel a Slómó nevet. E sorok írójának van olyan társszerzője, aki idősebb korában vette fel, egészen konkrétan,  a Silberstein nevet, és van egy másik társszerzője is, aki valamilyen sokkal vagányabb héber nevet talált magának adott ponton, és matematikusból képezte át magát keményvonalas izraeli rabbinak. A mi családunk fordított utat járt be, először volt egy csinosan hangzó zsidó nevünk, amit numerus clausus,gettósítás, zongorakisajátítás, gázba küldés esetén nem kellett nagyon vizslatni, annyira magáért beszélt, és aztán ebből lett a szépen csengő magyar név, hátha átverjük vele a bayerzsoltokat. Szerintem nem annyira működne éles helyzetben, a Csurkák, Bayerok, Takarómisik mindig büszkék voltak a zsidófelismerő képességükre. 

      Slómót ugyanaz az Oberlander Baruch rabbi képezte át lubavicsistának, aki Szegedi Csanádból is cionistát tudott faragni. Én nem tudok vigyorgás nélkül arra gondolni, hogy a lubavicsi Rebbét Mendel Schneersont  Messiásnak bírták hinni a huszadik században, hogy 5779 éve egy szeptemberi napon teremtette meg Isten a világot egy jeruzsálemi trafikban, és természetesen vörös bika hamvaival kell kezet mosni, ha véletlenül megérintjük egy menstruáló nő vállát (ez a legősibb hashtagmetoo az egész világon), bár lehet, hogy ezt azért a Slómó sem hiszi el. De (nem kezdünk ám de-vel mondatot) azt is gondolom, hogy Köves Slómó pont úgy vélekedhet a világról, ahogyan csak akar, mindaddig, amíg nem próbál arra kényszeríteni, hogy én is ugyanúgy vélekedjek róla.

     Köves Slómó írt egy cikket az index.hu-ra, amelyben ezt írta le:

   "  Ha tehát a migrációval kapcsolatos (időnként valóban ízléstelen) politikai kommunikáció egy pro-izraeli kiállással párosul, akkor ennek nem az antiszemitizmus gerjesztése, hanem az Izraellel, és ezen keresztül a zsidósággal, (vagy legalábbis az identitásukat megélő zsidókkal), való szimbolikus azonosulás az eredménye. Ez a magyar zsidó közösség szempontjából mégiscsak reményekkel kecsegtető tendencia."

  Ha tehát a vérvádhoz igencsak hasonlatos őrültségek terjesztéséért fizetünk milliárdokat Ómolnároknak, Bayerzsociknak, mandineristáknak, az a magyar zsidó közösség szempontjából "reményekkel kecsegtet", legalábbis tendenciaként. Slómókám, lófaszt. Isten nem akarhatja azt, hogy hatéves gyerekek, akiknek az ősatyja pontosan ugyanúgy Ábrahám volt, mint neked (tehát valójában sehogy, mert nem élt Ábrahám, direkte ki lett találva), gyűlöletére neveljenek egy országot. Amely ország egy nem teljesen elhanyagolható része, stikában kurvára utál ám minket. Ami persze valamivel kecsegtetőbb tendencia, mintha Dávid-csillagot festene a kapunkra (én láttam még annak a Dávid-csillagnak a maradványait, amelyet 1956-ban meszeltek fel cukikák a Rudas László utca 53 kapujának belső oldalára, mindig ragasztottak rá valamilyen választási felhívást, mert a házkezelőségnek nem volt pénze egy új bazinagy kapura). 

  Igen. A radikális muszlimok pont annyira gyűlölnek bennünket, mint a bayerok és a takarók. És az is igaz, hogy a brit baloldal egy meglehetősen kisszámú, de azért eléggé idegesítő szegmense az Izrael-ellenességtől elég gyorsan eljutott a heftinézegetésig. Ez azonban nem ok arra Slómókám, hogy mi is olyan szar emberek legyünk, mint ők. Isten arra választott ki bennünket (valójában nem, tudod, ez csak mese), hogy jók legyünk, nem arra, hogy rosszak. A NER hazudik, neked is, meg nekem is, mindannyiunknak. És rendes zsidó ember nem szolgálhatja ezt a mocskos, utolsó, korrupt, fasiszta bandát, csak mert van az a pénz, amiért Petrás testvér klezmert játsszon a Kárpátiával. 

"Akár 50 százalékkal emelkedhet egy kezdő audis dolgozó bére két év alatt a cég béremelési ajánlata alapján – ezt állítja az Audi Hungária személyügyi osztálya által készített dokumentum. A tájékoztató néhány példát sorol audis dolgozók keresetére, illetve annak változására. E szerint egy 24 éves szakmunkatárs, aki 2018 novemberében bruttó 333 ezer forintos kezdő fizetéssel lépett be a céghez 2020 januárjában már bruttó 489 ezer forintot keresne automatikus alapbéremeléssel, prémiummal és 13. havi fizetéssel együtt. Egy 48 éves, 2013 óta a cégnél dolgozó autófényező teljes bére a 2018 végi bruttó 448 ezer forintról 2020 elejére 532 ezer forintra emelkedne. Egy 35 éves, 2007 óta az Audinál dolgozó karbantartó mérnök teljes bére 815 ezer forintról 975 ezer forintra emelkedne. (hvg.hu)

Az ELTE-n egy adjunktus havi bruttója 277000 forint és 300000 forint között van, egy docensé 388000 és 420000 között, egy habilitált docens fizetése 471000 forint, egy egyetemi professzor fizetése pedig 554000 forint, a legmagasabb kategóriában 587000. Tehát az AUDI-nál a fényezők fognak nagyjából a docensek fizetését kapni, a karbantartó mérnökök pedig több mint a professzori fizetés másfélszeresét. A melósok is sokkal többet keresnek, mint egy egyetemi adjunktus.

A brit Jaguárnál egy karbantartó mérnök nagyjából annyit keres, mint egy brit adjunktus, talán egy kicsit kevesebbet.

    Holnap lesz a Brexit-saga következő epizódja.

    Egyelőre úgy tűnik, hogy két fontos képviselői indítványról fognak szavazni.  Az első, az ún. Brady-indítvány. Az a lényege, hogy feltételes támogatást ad a miniszterelnöki deal-nek, amennyiben az észak-ír backstop helyett valami másban állapodik meg Theresa May az Unióval. Ez azért érdekes javaslat, mert az Európai Unió vezetői többször bejelentették, hogy nem hajlandóak változtatni az álláspontjukon, a tárgyalásokat befejezték a backstopról. A miniszterelnök kötelezni akarja a konzervatív képviselőket az indítvány támogatására. A probléma ezzel az, hogy a legdurvábban Brexit-párti és backstopellenes frakció, a European Research Group vezetője Jacob Rees-Mogg kissé rezignáltnak mutatkozott a javaslattal kapcsolatban, mintha nem lenne pontosan abban a hangulatban, hogy kész legyen annak elfogadására, ami inkább fordítható "lófaszt fogom én megszavazni"-nak, mint bármi másnak. A dolog még alakulhat.

   A második indítvány a Boles-Cooper-féle indítvány, ami arra irányul, hogy a no-deal lehetőségét kizárják. Ezt a miniszterelnök semmiképpen nem akarja elfogadni. Ráadásul a Munkáspárt ún. beszari frakciója sem támogatja, azok a képviselők, akiknek a választókörzete tele van munkáspárti brexiterrel.

   Ami nem jelenti feltétlenül azt, hogy 1. Theresa May valóban úgy gondolja, hogy Junckert pusztán női vonzerejével rá tudja venni arra, hogy váratlanul elfogadjon egy olyan javaslatot, amely ellentétes az európai joggal, illetve 2. nem ideges amiatt, mert gyakorlatilag az összes brit szupermarket lánc vezetője egyszerre jelentette ki és mintegy be is, hogy kurvára üresek lesznek a pultok március harmincadikán, ha itt nem lesz deal. Senki sem tudja, hogy mi jár Theresa May fejében.

   Elvileg két hónap múlva kellene az országnak elhagynia az Uniót, és egyelőre csak a hülyeségbeszélés Csomolungmájára jutott el, de szinte össznépileg. Részben úgy gondolják, hogy óriási recesszióba jut az ország, katonákat kell kivezényelni az utcákra, leáll a légi közlekedés, miközben a nagyobb cégek elhagyják az országot, részben pedig azt, hogy az Egyesült Királyság  szabadkereskedelmi megállapodások egész sorát köti meg, szárnyalni fog, és Merkel tanti személyesen fog Boris Johnsontól kétszáz eurót kérni elsejéig.

  A fogadóirodáknál egyelőre huszonöt százalék körüli esélyt adnak a szakadék szcenáriónak, azaz a no-deallel való kiszállásnak. A font tartja magát 1.15 euró felett. Ha mindkét indítványt elutasítják, és ennek most komoly esélye van, akkor lesz igazi patthelyzet, amikor is valamit csinálni kellene, ami élesen különbözik a harakiritől.

  Két fontos dolgot tanultam meg a Brexit-ügyből. Ha a brit elit nem hallgat a brit nép szavára, a brit nép dühös lesz és azt kezdi vélelmezni, hogy jól seggbe kellene rúgni a brit elitet, ha viszont a brit elit hallgat a brit nép szavára, akkor azt is tudomásul kell vennie fent nevezett brit elitnek, hogy a brit nép jelentős részének nem sikerült abszolválnia az érettségiig és pont ezen résznek van a leghatározottabb véleménye a dolgok állásáról.

 Abban reménykedem, hogy.

   Gyurgyák János konzervatív történész, szociológus, az Osiris kiadó vezetője interjút adott a Mandinernek.

   Tizenegy évvel ezelőtt, Gyurgyák a Mandiner elődjének a Reakciónak adott egy hasonló interjút. Akkor Ablonczy Balázs és Névai Gábor kérdezte, ma Ablonczy doktorandusza, a  Veszprémy Bernát László nevű nímand.

   Gyurgyák afféle mérsékelt tory TGM, az ezüstfejű sétapálca nélkül, nem idézi ódánul Sören Kierkegaardot, nem kiabál az aktuális Kálmán Olgával, nem megy ki a barrikádra mikrofonnal, de néhány évente megírja a többszáz oldalas könyvét valamelyik nagy magyar sorskérdésről. Nem próbálom eldönteni azt, hogy mennyire fontos történész Gyurgyák, ugyan hogyan is tehetném, az látszik rajta, hogy komolyan veszi a munkáját, és számomra ez néha pont elég.

  Gyurgyák János maradt meg nekem a FIDESZ-ből, ő maradt az elvált szülők gyereke, a népiesek és az urbánusok már régen a pad alá esve nézik, hogyan üresedett ki minden mondat, amelyet elmondtak, vagy el akartak mondani, ő meg áll és figyel.

  Gyurgyák úgy konzervatív, ahogy egy embernek, aki már elég sokat étkezett a Nuffield College menzáján érdemes konzervatívnak lennie. Semmit nem változott tizenegy év alatt. Semmit. A jelzői, a fájdalmai, az elkötelezettsége.

  Gyurgyák azt mondja most, hogy nem tudja meghaladni a nemzet fogalmát. Én sem igazán.  Nekem ez a nemzetizé bejön. Tudom,  Gyurgyáknak valószínűleg lenne valamennyi különvéleménye Judith Butlerről, a gender studies-ról, talán még Alexandria Ocasio-Cortezről is. Talán nekem is lenne. Kisebb, bátortalanabb különvélemény,  amit persze megtartanék magamnak, és ez nem feltétlenül az intellektuális bátorság jele lenne.

 Gyurgyák azt a rég elporladt fideszizmust jelképezi, amely még vállalható lenne számomra. A FIDESZ-nek persze semmi szüksége már Gyurgyákra, ahogy Ablonczyra sem, arra nem is szeretnék gondolni, hogy rám mennyire nincs szüksége. A FIDESZ-nek megadjákra van szüksége, akik nem évekig ülnek a 326-os olvasói helyen, hanem harminckét percig,  és azonnal ki is állítják az áfásszámlát.

 A hard left Gyurgyák, azaz TGM, egészen bizonyosan lefasisztázná az Igazi Gyurgyákot migránsügyben. Azt hiszem, TGM engem is lefasisztázna migránsügyben. Erről már nem szoktunk beszélni. Az elnémethszilárdosodásnak van egy szintje, amikor már nem beszélünk bizonyos ügyekről. Én most pár mondat erejéig beszélni fogok a migránsügyről. Orbán Viktor nem határkerítést épített, hanem egy nyíltan rasszista narratívát. Ha csak határkerítést épített volna, az valamennyire elfogadható lett volna. Orbán milliárdokat költött arra, hogy olyan emberek gyűlöljenek szíriai óvodásokat, akiknek semmi esélyük arra, hogy valaha találkozzanak egy szíriai óvodással, igen, Orbán vadállatot csinált a magyar nép jelentős részéből, és ez megbocsáthatatlan. 

 Gyurgyák tart a tömeges migrációtól. Én is tartok a tömeges, kontrollálatlan migrációtól, és nem érdekel, hogy emiatt lefasisztáz TGM. Azt gondolom, hogy kicsit túlvállalta magát Németország 2015-ben, de nem vagyok biztos benne, hogy lett volna más választása Merkelnek. Európa évente több menekültet bírna befogadni, mint amennyit be fog fogadni, de sokkal kevesebbet, mint ahány menekültet TGM befogadna. Százezrekről van szó, pár százezer emberről, nem milliókról. Európának szüksége van legális bevándorlásra, és, nem kedves TGM, nem azokra van szüksége, akiket végtelenül szegény országokból ideüldöz a rossz sorsuk, hanem képzett, aránylag könnyen beilleszkedő emberekre. Erről lehetne beszélni egy normális országban, de Magyarország már régen nem az.

 Jobb lenne, ha Gyurgyákot nem az orbánista médiakonglomerátum csökött kis karrierista kérdezgetné, jobb lenne ha a liberálisok felismernék, hogy Gyurgyák Jánosok nem az ellenségeik, jobb lenne, ha a tisztességes, bölcs emberek beszélgetnének egymással, ha ez az ország újra róluk szólna.