Örülünk, Vincent?

Magyarország polgárai megtapasztalták, hogyan lehet demokratikusnak látszó keretek között visszaélni a jogállammal és az alkotmányossággal. A hatalom, ha tehette és saját érdeke úgy kívánta, minden írott és íratlan szabályt áthághatott.

Navracsics Tibor: Nemzeti ügyek politikája (2010)

Van vmi penetránsan izgalmas abban, amikor egy, jóformán minden elemében Szent Istvánra alapozó eszmerendszer képviselője költői életművében félreérthetetlenül, kategorikusan tagadja meg nevezett életmű egyik központi, máig érvényes, máig ható gondolatát. Pontosabban, ez még csak izgalmas. A penetráns illat akkor lengi körül, amikor kiderül, hogy:

a) az illetőnek erről fogalma sincs;

b) az illető tanárember...

Július hetedikén délután munkaszüneti nap lesz, tessék egy kis sétát tenni. Megmondom azt is, hogy merre. Városliget – Andrássy út – Alkotmány utca. Igen, ez a Meleg Méltóság Menet tervezett időpontja és útvonala, és pillanatnyilag ugyan az a hivatalos álláspont, hogy nem lehet megtartani, de ez tippem szerint hamarosan változni fog, és ha mégsem, akkor már úgysem az lesz a legnagyobb problémánk, hogy nem sétálhatunk egy jót júliusban.

Nehezebb arról beszélni, hogy miért is kéne sétálni. Tényleg, miért is? Kicsit feszélyezni szokott ez a „kéne”, mert úgy gondolom, hogy ilyen kategorikus elvárásokat megfogalmazni nem túl tisztességes, valamint vitára is kevésbé alkalmas egy ilyen, agitpropra hajazó felütés, ezért inkább megpróbálom elmondani, hogy én miért leszek ott.

Minden pozitívnak hazudott ötlettel szemben ugyanis ott állt valami halkan kimondott borzadály. A nyugdíjemeléssel szemben például az áfa emelése, az új adósávokkal szemben pedig az étkezési jegyek vagy a családi pótlék megadóztatása. Pillanatnyi kétségünk sem lehet afelől, hogy egy páratlan módon eladósodott országban valójában csakis az állami bevételek növelése felé billenhet a mérleg

fidesz.hu 2009 február 17.

[ÉN KÖLTŐ VAGYOK…]

Én költő vagyok, de nem kell dicsőség,

ne ünnepelje bennem senki hősét,

ily ünneplést én Istenre hagyok.

Ő az, hogy nincs nagy,

kinél nincs nagyobb.

Versem azé, ki szívem versbe kérte

és nékem elég a barátság érte.

(József Attila)

Új rovatot indítunk „Zene füleinknek” címmel.

A posztok különböző műfajokat mutatnak be, alapvetően azzal a céllal, hogy az étlapon ínyencfalatok szerepeljenek. (Nem pedig jó magyarul :-) - take-away junk.)

Hogy mi is a fúziós jazz, arról sokat lehet olvasni akár a világhálón is. A wikin felsorolt nevek nagyágyúk, majdnem mindenki ismeri őket, az ő bemutatásuk kevesebb újdonságot jelenthet. Vannak viszont többségünknek szinte ismeretlen zenekarok, előadók, amelyek ugyancsak ütős zenét játszanak.

Legelső ilyen bemutatandó szereplőnk legyen egy türkmén(!) banda, a Gunes. Eredetileg a régi szép időkben a helyi állami televízió- és rádiótársaság zenekara voltak, onnan nőtték ki magukat egy keleti elemekkel és ritmusokkal dúsított jazz-rock együttessé. A csapattagok jöttek-mentek, de a két (n)agy – Rishad Shafi dobos és Stanislav Morozov szaxofonos – sokáig együtt maradt.

Két lemezt adtak ki, az elsőt 1980-ban, tele közép-ázsiai dallamokkal és egy vietnami énekessel. A másodikat 1990-ben, és a kettő között, 1984-ben volt még egy Rishad Shafi lemez is. A lemezek angol nyelvű értékelése és egyéb linkek itt.

Öt szerzeményt válogattam bemutatónak: Kaukázus ritmusai, egy kis folyóparti hangulat, Bajkonur, egy éjszakai Rishad Shafi koncertfelvétel  és a Keserű végzet.

Gondoljunk bele: ilyen zenét nyomni a ’80-as évek SZU-jának közép-ázsiai részén! Hihetetlen!

Legközelebb még keletebbre látogatunk :-).

A miniszterelnök különféle számokkal dobálózott, körbehajigált bennünket, mint egy cirkuszi késdobáló. Aki nagyon akart, az végül is arra a következtetésre juthatott, hogy itt adó- és járulékcsökkentésről, egyensúlyteremtésről, a nyugdíjak szinten tartásáról, sőt nyugdíjemelésről van szó. De ehhez tényleg olyan erős akarat kellett, amely képes átlépni a tényeken.

fidesz.hu 2009 február 17.

Az 1976-os EB magyar vonatkozásait egy mondatba tömöríthetjük: A válogatott oda-vissza kikapott Walestől a csoportban, és nem jutott a 8 közé sem.