Az első lassan 60 éve esett meg, miután a VB döntőben kikaptunk a nyugatnémetektől. Az egy alulról szerveződő, spontán kialakuló eseménysorozat volt. Napjainkban viszont a hatalmaskodóan uralkodó elit kézi vezérli azt. Mégiscsak biztosabb így a szabadságharc sikere!
Az Ember Mária által összeszedett pontok alapján könnyen asszociálhatunk a mai viszonyokra jellemző frusztrációs okok aktualitására.
Az elit kézi vezérlésének és maga felé hajló kezének, illetve ezen kezek alattvalói csókolgatásának és pénzügyi elkötelezettségének biztosítását alátámasztó pofátlanságoknak napi szinten vagyunk szenvedő tanúi. A trafikmutyi boncolgatását másra hagyom, inkább a magyarfoci legfrissebb fejleményeiről írok.
Az első focialista forradalom idején a menő csapatok a rendőrség, a honvédelem, vagyis a hatalmat megtestesítő erőszakszervezetek, illetve az ágazati szakszervezetek támogatásával működtek, mára az NB1 jónéhány csapata közvetlenül kötődik egy-egy NER-politikushoz. Ősztől az ilyen csapatok száma még egy hasonszőrűvel nő, plusz egy bónusz pályaudvarral is, ami szintén a zemberek akaratának megfelelően születik újjá.
Az NB2-es bajnokcsapat sztorija nagyban hajazhat a Stadler FC sorsára azzal a különbséggel, hogy Stadler csak pár milliárdos stiklikig jutott.
A focihoz kötődő elit épp oly nagyokat álmodik, mintha a trafikmutyira is jellemző módon itt is mindent maga alá kaparhatna. Amíg az MLSZ elnöke egyik szemével EB-helyszínt vizionál, a másikkal csökkentené az NB1-es csapatok számát. Na jó, Tállai András csapata esetleg azért még feljuthat az élvonalba.
Hogy aztán ebben a mindenfontosmiemberünknekegycsapat bajnokságnak a posványában hogy élhet meg egy renitens módon cselező focival megélni próbáló tehetség, azt jól mutatja Leonardo esete. Az üzenet akarva-akaratlanul ugyanaz, mit amit elitünktől naponta kapunk: ne ugrálj! Vagy játszol a mi szabályaink szerint, vagy ez történik veled!