Örülünk, Vincent?

 íme a Heti Válasz reakciója a borzalmas mészárlásra. 

 És íme a bizonyiték arra, hogy Szőnyi Szilárd hamisít. Egy Noel Gerard (Joe le Corbeau) nevű antiszemita karikaturista rajzát tette az eredetik közé. 

JE SUIS CHARLIE.

"Amennyiben az adóhivatal munkatársainak tudomására jut, hogy valakinek az életmódja, kiadásai nincsenek arányban bevallott jövedelmével, az illető személyijövedelemadó-bevallásainak utólagos vizsgálatára kerülhet sor.”

NAV sajtóosztály

24 éves vagyok.

Anyám újságíró, apám a Munkáspárt elnöke. Van húgom és menyasszonyom.

A Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségiztem, akkor eszem ágában sem volt politikával foglalkozni. Most sem vagyok oda a gondolattól. Kellemetlen dolog.

A gimnázium után egyetemre jártam. Újvidéken és Budapesten. Ha minden igaz idén még végezhetek is.

Politikai eszmélésem nem volt, bár apám alighanem kritikával illetett volna, ha be akarok lépni a Fideszbe. Nem akartam. Részt vettem néhány diáktüntetésben - tandíj ellen - , egyet szerveztem.

A Munkáspárt tagja, képviselőjelöltje vagyok. Apám pedig az elnök. Nem azért lettem azonban a Munkáspárt tagja, képviselőjelöltje, mert apám a párt elnöke. Azért lettem az, mert igaza van. A Munkáspártnak van igaza! Van értelme annak, amit mondanak.

Budapest, 1998. április 16.  (ifj. Thürmer Gyula 1998-ban a Munkáspárt jelöltjeként)

......

        Ő a II. kerületből kapott egy tengerentúli főiskolára szóló beutalót, a másik proli, spontán – isteni tud lenni, így kocsonyakészítés időszakában a társadalmi összefogás eme demokratikus megnyilvánulása. 

        (ifj. Thürmer Gyula,  már Máte T. Gyula néven,  2015-ben a Magyar Hírlap bérgyilkosaként)

.......

       Ezeket kellene baszogatni, igen személyes formában, nem egymást.

       Kamenyev:  Na, akkor kezdünk. Másenka, írja azt, hogy: Kamenyev elvtárs megnyitotta a Politbüró ülését. A nép az utcán van, a sajtó tele van Hjelmickij herceg ingatlanügyeivel meg Korozsov államtitkár feleségének hermelinbundájával, mi meg nem tudjuk kommunikálni a helyzetet. Kommunikálni kellene végre a helyzetet,  elvtársak!

       Másenka:     Faszomba, nem vételeztek ceruzát, a részeg matrózok meg fogdossák a seggem a folyosón, kurvára elegem van ebből az egészből. Holnap vizsgázom filozófiából Praskovszkijnál és még mindig nem tudom, hogy mit gondolt Scselepin a lélekről. 

       Sztálin:         Én nem vagyok egy agresszív típus, de szerintem szét kell verni a pofájukat, a Névába kell őket rugdosni. Tudjátok, hogy Péterváron már nem lehet normális füvet kapni. Amikor tiszta az agyam, nem tudok gondolkozni. A kurvaéletbe, nincs olyan, hogy lélek, Másenka.  

       Másenka:      Faszomba Joszif Visszarionovics, mondja ezt el a Praskovszkijnak.  

       Zinovjev:       Elvtársak, tisztázni kellene végre a forradalom célját. Nem elég azt kiabálni hogy "Kerenszkij takarodj", meg kell mondanunk a munkásosztálynak, hogy mi lesz Kerenszkij után. Amúgy Scselepinnél a lélek maga az szárnyalás és a tisztaság.

       Bubnov:         Van valakinél egy kis vodka? Másenka, le ne írja. Kibaszottul elegem van nekem is, egész éjjel rágták a fülem a szovjetben, hogy akkor most már tényleg mi a szart csináljunk. Direktíva nincs, vodka nincs.  Ki a fasz az a Scselepin?

       Szokolnikov:   Mária Antonovna, Scselepinnél a lélek a világ magasztossága, a teremtés lenyomata, nekünk viszont program kellene. Tiszta világos program, ami utat mutat egész Oroszországnak. Programunk neve lehetne: A Program. 

        Zinovjev:        Méghogy a világ magasztossága, a teremtés lenyomata, micsoda burzsoá értelmezése ez Scselepin bátor forradalmiságának?!  Mondjuk az lehetne egy cél, hogy a Szvjerdlovnaján éjjel is járjon a villamos. 

        Trockij:          Elvtársak, először is az elméleti kérdéseket kell tisztáznunk. Forradalmunkat nem építhetjük ingatag elméleti alapokra. Tisztáznunk kell, hogy mit kell meghaladnunk, hogyan kell meghaladnunk és ez fogja kijelölni a cselekvés irányát a szilárd elméleti alapok lerakása után. Scselepin esetében is tisztázni kell az elméleti alapokat. 

        Másenka:       Faszomba, holnap tizenegy óráig hogyan tudom tisztázni az elméleti alapokat. Nem lehetne  először a filozófia tanszéket elfoglalni?

        Kamenyev:     Először kommunikálni kell helyzetet, pontos és világos kommunikáció nélkül a forradalom olyan, mint a hering vodka nélkül. Biztosítani kell a tömegeket arról, hogy mi a valódi problémákkal foglalkozunk, és ehhez kommunikálni kell a valódi problémákat. A Scselepin-ügyet is kommunikálnunk kell, elvtársak!

        Lenin:             Pöcsöm tele van az egésszel. Krupszkaja azzal fenyeget, hogy elköltözik, ha állandóan veletek lógok, a burzsoá sajtó összevissza hazudozik, pedig az a csaj Zürichben már tizenkilenc éves volt és csak a történelmi materializmusról beszélgettünk, az ellenzéki firkászoknak meg semmi sem jó, ha elfoglaljuk a kormányzósági főhadiszállást, akkor jogállamról nyifognak, ha előadást tartok az empiriokriticizmusról a rágyióban, akkor pedig azzal vádolnak, hogy nem hallom meg a munkásosztály hangját, jól mondta Másenka, faszomba, faszomba Kerenszkijjel, faszomba Scselepinnel, akinek fogalma nem volt a lélek dialektikájáról, én kiszállok a forradalom szervezéséből, faszomnak van erre ideje, a hon lapját sem tudtam határidőre elindítani, Másenka, vegye jegyzőkönyvbe, hogy pizzériát nyitok a Nyevszkij sugárúton. 

      ....................

      A többi már történelem. Miután rájöttek, hogy  november hetedikén még sem lehet kirobbantani egy nagy októberi forradalmat, mert az rettenetesen hülyén hangzik, a bolsevikok inkább az óvatos reformokban kezdtek gondolkodni, és a végén majdnem egész éjjel járt a villamos a Szverdlovnaján. Gutfreund császári követet sem utasították ki, miután a  nyugati lapokban megjelent egy kép, amelyen Kerenszkij éppen zsebre vágja a kisdedek uzsonnacsomagjait. Előbb a cár lépett koalícióra a mensevikekkel, majd Sztálin az anarcho-szindikalista protopópával, aztán mindenki mindenkivel, elölről, hátulról, oldalról is. Alkotmányoztak és vodkáztak, vodkáztak és alkotmányoztak, és végül az orosz emberek teljesen és visszavonhatatlanul elfelejtették, mit is gondolt Scselepin a lélekről. 

       A körúton belül van még egy körút. Nagyonkiskörút. A nagyonkiskörúton belüli értelmiségiek álltak a színpadon, az Iwiw-alapítóval, aki szeretne még egyet dobni, miután sajnos többször kimaradt, a "magyar állampolgár"-ral, akit azért már láttak a Parlament közelében. A nagyon durván baloldali mantráktól a fellegekben járó libertariánus értelmetlenségig mindenfélét összehordtak és közben arra gondoltak (legalábbis nagyon remélem), hogy: mi a jó francot keresünk most mi itt az Opera előtt.

       Tudnám jobban csinálni? Ugyan. Fel sem mernék menni a színpadra. Lehet ezt sokkal jobban csinálni? Vélhetően igen, de nem hiszem, hogy érdemes sokkal jobban csinálni.

       A tegnapi tüntetés a valóságról szólt. A valóság pedig az, hogy a FIDESZ brutális fölénnyel megnyerte a választásokat, az összes lehetséges választást, nem omlott össze a gazdaság, nem is nagyon derült fény olyasmire, amiről addig ne tudtunk volna, csak éppen valami miatt mégis minden megváltozott.

       Ennek a valaminek semmi de semmi köze sincs  az önjelölt közvetlendemokráciaszakértő kóklergyerekhez, a csillogószemű, még a nagyonkiskörúton belül is egy egészenhihetetlenülkiskörúton belül éldegélő ballerka lányig. Valami történt, valami történik, amit nem értünk, legalábbis én egészen biztosan nem értem.

        A helyzet természetesen reménytelen. Ez továbbra is Kelet-Európa, senki se próbáljon valamiféle "közepet" beleragasztgatni. Semmivel sem lettünk szebbek, okosabbak, jobbak, de legalábbis elviselhetőbbek. Ez ugyanaz a szar. Nem tudjuk pontosan, hogy kitől retteg Orbán, kitől rettegnek Orbán kutyái, a pártállami sajtópatkányok, a rezsimhiénák, az egész Nagy Brehm. Ami biztos, hogy nem báró rimaszombati és kellenbergbányai Udvarhelyi Tessza méltóságos kultúrantropológus asszonytól rettegnek, és sajnos nem is a gróf Vincenttől. Nem olyan nagyon bonyolult lények ezek, ők a haláltól rettegnek, mi pedig egészen  biztosan  nem tudjuk őket kicsinálni.

      A nagyhatalmi játszmákba Magyarország tradicionálisan a legrosszabb oldalon szokott beszállni, most is ez történt. Amit mindig sejtettünk az bizonyosabbá vált, a lappangó harag fortyogó dühvé változott, és ennek nem oka, hanem okozata az, ami tegnap az Opera előtt történt. Végre az történt, aminek történnie kellett, végre pontosan azt mutattuk meg a világnak, amik vagyunk. Végre igazat mondtunk a saját jelentéktelenségünkről, még ha utána próbáltuk is vigasztalgatni magunkat a fészbukon.

      A dolgok rajtunk kívüli okokból történnek, nézői és nem alakítói vagyunk az életünknek, ez itten nemsvájc, ki is van rá írva. 

BUÉK mindenkinek!

Rögtön az év elején érdemes felidézni azokat az ígéreteket, amelyeket Orbán Viktor tett tavaly az idei évről.

Minek az éve is lesz 2015?

- a szakképzésé,

- a teljes foglalkoztatottságé és növekedésé,

- a gazdasági szuverenitás kiterjesztésével elért eredmények, a rezsicsökkentés, az energiapolitika megvédéséé csakúgy, mint a versenyelőnyünket biztosító Munkahelyvédelmi Akcióterv megvédéséé,

- a bankok elszámoltatásáé,

- százezer munkanélküli roma munkába állításáé,

- a köznevelési rendszer megújításáé,

 - a lojális diaszpóra támogatásáé, 

- a szociális ágazatban dolgozók életpályamodelljének megalkotásáé,

- a rendvédelmi szervek és a katonák bérének jelentős emeléséé,

 Egy Dan Mayer nevű blogger találta meg ezt a cikket a New York Times-ban. Igazi gyöngyszem, csodálatos élmény lehetett rábukkanni. 

LOS ANGELES — “The Interview” generated roughly $15 million in online sales and rentals during its first four days of availability, Sony Pictures said on Sunday.

Sony did not say how much of that total represented $6 digital rentals versus $15 sales. The studio said there were about two million transactions over all.