1. Előrebocsátás, avagy.... Tudóskákat intellektuális értelemben elsősorban a tudományos eredményei minősítenek. Ez Ungváryra is vonatkozik, meg persze rám is.
2. Orbán és az etnikai homogenitás eszméje.... Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján találta a következőket mondani:
" Ugye, először is nagyon fontosnak tartom, hogy az etnikai homogenitást meg kell őrizni. Most már lehet ilyeneket mondani. Ezelőtt néhány évvel kivégzés járt az ilyen mondatokért, de ma már lehet ilyeneket mondani, mert az élet igazolta, hogy a túl nagy keveredés bajjal jár. Úgyhogy természetesen mi, magyarok etnikailag heterogének vagyunk abban az értelemben, hogy európai nemzet vagyunk. Ha csak a neveket itt felolvasnánk, lenne itt minden: a bunyeváctól a svábig, de ettől függetlenül ez mégiscsak etnikailag egy bizonyos sávon belül maradó sokszínűség. Tehát egyfajta etnikai homogenitás, egy civilizáción belül vagyunk. Szerintem ennek a megőrzése kulcskérdés. Természetesen, mint Szent Istvántól tudjuk, mindenkit fogadunk, ez helyes dolog, de az ország alapvető etnikai karakterének a megváltoztatását nem szabad kockáztatni, mert az szerintem az országot nem fölértékeli, hanem leértékelné és káoszba taszítaná. Ezért a kormánynak határozott irányvonala van. Ez nemcsak a migrációra vonatkozik, hanem általában egy megközelítés arról, hogyan gondolkodjunk Magyarország népességéről. Fontosnak tartjuk a kulturális egyszínűséget is, ami persze úgy értendő megint, hogy egy sávon belüli sokszínűségről beszélünk, de az nem teszi lehetővé, hogy kulturális értelemben egymással vegyülni nem képes civilizációk létezzenek egymás mellett. Ez a párhuzamos társadalomnak a problémája, ennek nem kívánjuk kitenni Magyarországot. Meggyőződésem, hogyha az etnikai homogenitást fönntartjuk, a kulturális sokszínűséget egy bizonyos sávon belül egyneműségben, egy kulturális egyneműségben tudjuk tartani, akkor az Magyarországot föl fogja értékelni, mint helyet. Egy olyan hely lesz Magyarország, vagy olyan mutatókat fog majd kifele jelezni, amely nagyon sok, nálunk fejlettebb országból napról napra eltűnik. Következésképpen az országot egyre értékesebbé tudjuk tenni."
3. Ungváry Krisztián történész a fenti beszédrészletre reagált a Facebookon.:
"Szapulják a miniszterelnököt, de most szerintem igazságtalanul. Nem azt mondta hogy Magyarország legyen homogén nemzetállam. Nem azt mondta, hogy itt csak magyar etnikumúak éljenek. Kiemelte a jelenlegi diverzitás értékeit, amelyek megőrzendőek. Azt mondta, hogy ezen túl nem támogatja a korlátlan beözönlést: szó szerint "a túl nagy keveredés bajjal jár". Ebben pedig teljesen igaza van. Én sem szeretnék olyan állapotokat amelyek ma Lille vagy Marseille utcáin tapasztalhatóak és nem szeretnék csadoros-burkás nőket látni az utcán, mert az a véleményem, hogy az a kultúra, ami emögött van, nem kompatibilis a keresztény-európai civilizációval. Ugyanígy igaza van a közmunkaprogram elvi szükségességében és sajnos a kerítés felhúzásában is (leszámítva hogy mennyi pénzt loptak el eközben és milyen gyűlöletkampányt folytattak). Nem lehet hitelesen kritizálni ezt a rendszert addig amíg mindent visszautasít az értelmiség egy része zsigeri alapon."
4. És akkor most mi a helyzet?
Vagyok-e én generális helyzetértekelő ember? Nem vagyok. Az biztos, hogy valakik elgépelték az "etnikai homogenitásról" szóló részt. Talán ők is érezték, hogy ez a bekezdés problematikus. Talán... Igaza van-e Ungváry Krisztiánnak vagy sem? Azt gondolom, hogy nem baj, hogy megírta a nyilvánosságnak azt, amit gondolt.
5. A mondatok lerakódnak mint a guanó, keményen, vastagon....
Orbán mondatai egy vastag mondatrétegre rakódnak le, részben orbáni mondatokra, részben más mondatokra, a mondatok alatt történelmi rétegek húzódnak milliónyi beágyazott hulladarabkával. Orbán tudja, hogy akármit mondhat (az emberei úgy tűnik, még nem annyira biztosak ebben), és most úgy gondolta, hogy ezt érdemes mondania, hogy a zoológiai metaforák sorát folytassam, alfahímként mindig szerette testnedveivel körbejelölni territóriumának határait, és ez a territórium most nagyjából kilencvenháromezer-harminchat négyzetkilométeresnek tűnik.
Orbán pontosan tudja, hogy a magyar jobboldali mocsárban, a lánczik, géfodrok által fém(haha)jelzett értelmiségi trutymóban, és a keményvonalas fideszproletár altalajban, hogyan értelmezik a szavait, ott mindig büzsi és büci van, nagyjából 1944 óta, kivételt képezve azt az időszakot, amikor párttitkárelvtársnakalázatosanjelentemmeghoztukakiszászlócskákataguineaielnökelvtársüdvözlésére volt a keresztény-nemzeti etnikázás. Igen ám, de Ungváry a facevalue-ról beszél, Orbán mondatainak, legalábbis mondatai egy részének ún. értelme is van, nem feltétlenül igazságtartalma, de értelme bizonyosan.
6. Van-e Nyugat-Európában etnikai eredetű córesz?
Van.
7. Nem fajra gondol véletlenül Orbán, amikor etnikázik?
De.
8. Akkor hogyan lehet igaza, akárcsak egy kicsit is az Ungváry Krisztiánnak?
Leo Strauss alkotta meg az ötvenes évek elején a "reductio ad hitlerum" kifejezést, ami ebben az esetben az etnikázás=>fajozás=>rasszizmus=>fajüldözés=>tömeggyilkosság gondolati sort jelenti. Nem tudjuk, hogy Orbánnak egészen pontosan mik voltak a szándékai (ilyenkor érdemes arra következtetni, hogy valamilyen nagyobb tárgyat akar ellopni, de lehetséges, hogy utána lesz még valami másra is ideje, bár általában az egy másik nagyobb tárgy ellopása szokott lenni), de az igaz, hogy az etnikai, sőt faji (értsd valójában "racial") problematika beemelése a közbeszédbe még nem jelenti gázkamrák építését.
Korábban már írtam az egykori nagy tehetségű egyetemi professzor, majd Hitler ellen harcoló bátor katona, későbbi Tory politikus, Enoch Powell híres "Rivers of Blood" beszédéről. Powell jóindulatú, enyhén rasszista konzervatív ember volt. Igen, van olyan, hogy valaki kicsit rasszista, ami nem jó dolog, de azért ez nem olyan, mint a terhesség, ráadásul nem minden rasszista készül tömeggyilkosságra, és, ami a legfontosabb, nem mindenki rasszista, aki etnikai/faji konfliktusokról beszél. Valójában óriási a távolság az etnikázás és Auschwitz között.
Mivel teljesen nyilvánvalóan léteznek etnikai/faji/vallási alapú konfliktusok Nyugat-Európában elkerülhetetlen, hogy világos állításokat fogalmazzunk meg velük kapcsolatban. Az egy másik kérdés, hogy melyek ezek az állítások.
9. Elfogadható az, amit Ungváry mond a burkáról, a keresztény kultúráról, határkerítésről és a közmunkaprogramról?
Igen. Ezek elfogadható mondatok, ahogy persze az Ungváryétől jelentősen eltérő más mondatok is elfogadhatóak. Az nem fogadható el, amit a bayerzsoltok hörögnek összevissza, és az, hogy egy Ungváry-féle konzervatív nem mondhatja el, amit gondol. Ez nem a szólásszabadságról szól, a szólásszabadság a fasiszta idiótákra is vonatkozik, bizonyos határokon belül.
Arról van szó, hogy Ungváry felvetése nem is kerülhető meg. Orbáné talán igen, de Ungváryé már nem. Ezekről a mondatokról beszélnünk kell, el kell fogadnunk, hogy tisztességes emberek különböző módon vélekednek ezekről a problémákról, és nem, nem lehet, de legalábbis nem érdemes olyan szavakba, kifejezésekbe belekötni, amelyek a kontextusukban láthatóan teljesen tisztességesek, nem hordoznak semmiféle félelmetes másodlagos, harmadlagos jelentést. És ha kicsit talán mégis hordoznak, néha érdemes azon is túltenni magunkat.
10. Fasiszta az Orbán? És akkor mégis mit akar az Ungváry?
Igen, én személy szerint úgy gondolom, hogy Orbán meglehetősen fasiszta. Nem gondolom azt, hogy a tömeggyilkosok fasizmusa Orbáné, inkább a Putyinok, Erdoganok, közép-ázsiai tahó diktátorok fasizmusa. Amúgy éppen Ungváry kőjobber édesapja szokta fasiszta mutációnak nevezni Orbán rendszerét. Nem várom el senkitől, hogy akárcsak kicsit is fasisztának gondolja Orbánt, megmosolygom azt, aki a nácikkal azonosítja. Nem az etnikázás miatt fasiszta Orbán, hanem azért, amivé ezt az országot tette.
Erről viszont Ungvárynak nem kell beszélnie, nem kell folyamatosan erről beszélni senkinek, igenis beszélhet a közmunkaprogramról, a határkerítésről, az etnikai konfliktusokról, a burkáról és arról is, hogy ijesztőnek tartja, hogy ezekről a dolgokról, legalábbis bizonyos értelmiségi körökben, mintha nem lehetne beszélni.
