Örülünk, Vincent?

  Vajda Mihály, az egyik legnevesebb kortárs filozófus, lemondott a debreceni professzor emeritusi címéről, miután a debreceni egyetem díszpolgári címet adományozott Putyin orosz elnöknek. 

  Vannak még bátor emberek Magyarországon, csak nyolcvankét évesek. 

  UPDATE: ( a teljes szöveg)

Debrecen
Egyetem-tér 1.
4032

Igen Tisztelt Rektor Úr!

    Ma Kötcsén Orbán Viktor eligazítást tartott az ő értelmiségének, Lánczi Andrásnak, Kerényi Imrének, Schmidt Máriának, Kovács Ákosnak és annak a valaminek, ami az egykori Eperjes Károly színművészből megmaradt. Ez ma az egyik Magyarország legfontosabb híre.

    Van egy másik Magyarország is, ahol az Ónodi Eszter énekel az Európa Kiadóval, ahol a Scherer és a Mucsi bohóckodik a Katona Lászlóval, ahol Bezerédi Zoltán Esterházyt mond egy hajdani kicsi színházban, ahol Zsámbéki Gábor instruálja Jordán Adélt és Stohl Bucit a IV. Henrikről, és ahol... a Lovász mesél a hipervéges gráfokról. Tudom, a hipervéges gráfok egy kicsit meredek dolog a Zsámbéki, az Ascher és a Máté Gábor után, de az én Magyarországom már ilyen. A másik Magyarország, az énmagyarország legfontosabb híre, hogy rengeteg külföldi fiatal jött Magyarországra egy nyári iskolára,  hogy gráfokról, csoportokról és a véletlenről tanuljon meg mindenféle dolgokat. 

  Igen, a Lovász László  a hipervéges gráfokról és a hipervéges graphingokról beszélt ezeknek a fiataloknak. Nekem az a hipervéges gráf olyan, mint a Zsámbékinak a IV. Henrik, de talán még olyanabb. Itt volt Yuval Peres és Russ Lyons (utóbbiról egyszer írtam egy posztban), akik effektíve legendák, és a szofikcsoportokról beszélt a Benjy Weiss, dittó legenda, aki a nevüket is adta ezeknek a csoportoknak. Igen, az is egy IV. Henrik, a szofikcsoport, ahogy ott ültem a gép előtt, és megpróbáltam kitalálni, hogy most tényleg mi a bánatos istennyiláról beszélünk, és egyszer csak megtaláltam a Benjy Weiss cikkét, most komolyan, valami indiai újságban volt, hogy találtam meg, hogy jöttem rá, hogy ez az, amit csinálunk, ne kérdezzék, egyszer csak ott volt előttem, és arra gondoltam, hogy most valami olyasmi történt, ami megváltoztatja az életem. És egyébként tényleg. 

  Ha Magyarország a ritka gráfokról szólna, akkor nagyjából mi lennénk a Svájc. Ha Magyarország csak Kötcséről szólna, akkor nagyjából Észak-Abházia vagy Dél-Oszétia lennénk, esetleg valamelyik Kongó, Különkongó without the charm. A mi népünk ragaszkodik ehhez a Különkongóhoz, és bár egyáltalán nem tartom tiszteletben a mi népünk ilyetén ragaszkodását, mégis, mit tehetnék. Annyit tehetek, hogy pontosan annyira ragaszkodom az énmagyarországomhoz, mint ők az ő magyarországukhoz a kötcsemagyarországhoz, a különkongóhoz. 

   A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről lesz szó, amit még nem neveztek át Wass Albert Nemzetvédelmi Egyetemnek, de ami késik, az nem.

      Orbán Viktor emberei (tehát Orbán Viktor) kitalálták, hogy 2023-tól csak az tölthet be magas közfunkciót Magyarországon, aki elvégzi az Nemzeti Közszolgálati Bohócda államtudományi mesterképzését. Ezen az egyetemen van a Molnár Tamás Kutató(höhö)intézet, amit egyelőre nem kell elvégezni, pedig ott személyesen Megadja Gábor adott elő Michael Oakeshottról, úgy, hogy soha életében egy sort nem írt róla, doktorátusa sincs, és jogi képviselőnk kérésére a mondatot nem fogom befejezni.

      Az Egyesült Királyság vezető politikusai közül számosan végeztek Oxfordban illetve Cambridge-ben, ahogy a brit  újságírók és a véleményformáló értelmiség nagy része is. Franciaország vezető politikusai közül számosan végeztek a Science Po-n és a Grand École-okban.  Az Egyesült Államokban a csúcsjogászok jelentős része a Yale-en vagy a Harvardon végzett. Svájcban két szuperegyetemet tartanak fent a technológiai elitnek (ETZH, EPFL).

      A fenti intézmények nemzeti kincsnek számítanak, a nemzeti közszolgálati izé ellenben a hagyományos madzsar kontraszelekció egyik bástyája. A magyar elitfelsőoktatás kivéreztetését pár rendszerkonform intézmény (felkészül a debreceni Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin Egyetem) felfuttatása kísérte. Orbán elhitte azt is, hogyha pár barnanyelvű hívének intézetet alapít, azzal kipipálhatja az egyetemeket. Ebben a kontextusban tessék a fenti hírt olvasni.

     Félreértés ne essék.... Magyarország Orbán országa, az NKE Orbán egyeteme, azok ott Orbán szolgái, 2023-ban is azok lesznek és nyilván azt csinál az országával, az egyetemeivel, a szolgáival, amit csak akar, én nem fogok beleszólni a szuverén Orbánország belső ügyeibe, ez itt csak szelíd kommentár.

47	Utrecht University		1	33.0	22.7
59	University of Groningen		2	31.1	13.4
73	Erasmus University		3	28.4	0.0
88	Leiden University		4	27.0	17.6
101-150	Radboud University Nijmegen		5-8		16.1
101-150	University of Amsterdam		5-8		5.1
101-150	University of Wageningen		5-8		0.0
101-150	VU University Amsterdam		5-8		0.0
151-200	Delft University of Technology		9		11.4
201-300	Maastricht University		10		0.0
301-400	Eindhoven University of Technology		11-12		0.0
301-400	University of Twente		11-12		0.0

Score on

501-600	Eotvos Lorand University		13.4
501-600	University of Szeged		0.0
701-800	Budapest University of Technology and Economics		10.2

     Veres András püspök a héten többször is meglehetősen elítélően nyilatkozott a mesterséges megtermékenyítésről.

     Az igazság az, hogy II. János Pál pápa, XVI. Benedek pápa és I. Ferenc pápa egyaránt elítélte a mesterséges megtermékenyítést. Itt van az elméleti rész kifejtve Ratzinger bíboros aláírásával.

     A Katekizmusban pedig explicite le van írva, hogy a mesterséges megtermékenyítés erkölcsileg elfogadhatatlan. (lásd lent).

Nem fog az menni cicanyuszkók, hogy amikor melegeket, transzgender embereket kell baszogatni bököditek a Katekizmust a rózsaszínű ujjacskáitokkal, amikor pedig in vitro megtermékenyítésről van szó, beszóltok a Veres püspöknek, csak mert nem engedte el lesen a Dzsudzsákot. Van megoldás egyébként. Egyáltalán nem kell foglalkozni a Katolikus Egyház ügyeivel, nem kell elnevezni  pápákról köztereket, nem kell nézni püspökökre ájtatosan. Ha ő ezt mondja,  hát ezt mondja, mi meg azt mondjuk, mert bazdmeg úgy gondoljuk.  Az nem megy, hogy Trónról meg Oltárról delirálunk, savazzuk a Felvilágosodást, aztán, amikor népszerűtlen dologról van szó fikazírozzuk a püspököt. Kibaszottul nem megy, hogy precíz teológiai szaknyelvet használjak.

2376 Azok a technikák, amelyek a házaspár számára idegen, harmadik személy bevonásával (sperma vagy petesejt adományozásával, méh bérbeadásával) a közös szülőséget fölbontják, súlyosan erkölcstelenek. Ezek a technikák (idegen spermával való [heterológ] megtermékenyítés és beültetés) sértik a gyermeknek azt a jogát, hogy az általa ismert és egymással a házasság köteléke által egyesült apától és anyától szülessen. Megsértik a "házastársak kizárólagos jogát, hogy kizárólag a másik által váljanak apává és anyává".

2377 Amennyiben a házaspáron belül kerül sor e technikák gyakorlására (homológ mesterséges megtemékenyítés és beültetés), talán kevésbé elvetendők, de erkölcsileg változatlanul elfogadhatatlanok maradnak, mert szétválasztják a nemi aktust az élet továbbadásának aktusától. A gyermek létét megalapozó cselekedet többé már nem olyan aktus, amelyben két személy kölcsönösen odaadja magát, hanem olyan aktus, mely "a magzat életét és identitását orvosok és biológusok hatalmára bízza, és az emberi személy eredete és sorsa felett a technika uralmát vezeti be. Ez az uralmi viszony már önmagában is ellentmond annak a méltóságnak és egyenlőségnek, melynek közösnek kell lennie a szülők és a gyermekek között.""A nemzést erkölcsi szempontból nézve megfosztják sajátos tökéletességétől, amikor nem a házastársi aktus, azaz a házastársi egyesülés sajátos gesztusának gyümölcseként akarják (...); csak a házastársi aktus két jelentése közötti összefüggés és az ember egységének tiszteletben tartása van összhangban az emberi személy méltóságának megfelelő nemzéssel."

2378 A gyermek nem járandóság, hanem ajándék. "A házasság legnagyobb ajándéka" egy új emberi személy. A gyermeket nem szabad tulajdonnak tekinteni, mintha követelni lehetne a "gyermekhez való jogot". Ezen a téren egyedül a gyermek rendelkezik igazi jogokkal; tudniillik, hogy "szülei házastársi szeretete sajátos aktusának gyümölcse legyen, hogy fogantatása pillanatától kezdve személyként tiszteljék".

 ....

            Huszonöt éve jelent meg a híres Csurka-dolgozat. Van benne galíciaizás, szamuelyzés, minden ami kell, de az az írás leginkább Tiborc panasza volt. Ma már csak Tiborcz panasza van, az apósának szokott panaszkodni, hogy az elmúlt félórában nem nyert közbeszerzést.

            Csurka egy időben csak akkor zsidózott, amikor jelentősebben berúgott, mint például 1973-ban a Szigligeti Alkotóházban. Azokban az alkotóházakban időnként  az Örkényt és a Mészöly Miklóst is lehetett látni, nem azt az Orbán János Dénes nevű kis faszomadtát, aki mostanában szeret ilyesmiket lenyúlni.   Csurka írt a Bibó-emlékönyvbe, mert akkor volt Bibó-emlékkönyv. Bence Györggyel, Szűcs Jenővel, Eörsivel, Petrivel és Weöres Sándorral írt bele, mert akkor még ők is voltak. Ma már ők sincsenek, Csurka sincs, nincs Szűcs Jenő csak Schmidt Mária, nincs Bence György csak Lánczi András, és persze van nekünk Bayer Zsolt, ez a hetedosztályú Krúdy-epigon, aki abból próbál megélni, hogy Csukás István egy háromoldalas novelláját nem teljesen józan állapotában egészen tűrhetőnek nevezte. Csurka fasiszta bolondériájának tétje volt, és eleinte még stílusa is, Bayer fasiszta bolondériájának a havi "egymisin" kívül nincs semmiféle tétje.

             Kónya-Pető vita helyett Németh Szilárd vitatkozik a Híradó ügyelőjével, hogy miért nem ehet egyenes adásban túróstésztát.

             A TGM helyett  meg csak a TGM van. Sajnos nagyon nagy a különbség. Már nincs meg az az elegáns sétapálca, meg azok a jó kis hosszú elmélkedések Rézmezei Zsigmond, gróf Ecséry Kristóf és Simor báró korai konzervatív esszéiről, amelyek nemcsak a vármegyerendszer reformjába engedtek betekintést, hanem a helyes gondolkodásba is, amelyhez persze ezt az egészet franciául is kellett tudni idézni. Most meg proletárforradalom, Venezuela vagy mi, én már nem is tudom igazán követni. A Csurka még a Hankiss Elemért akarta elvitetni rendőrrel, páncélosezreddel, most komolyan, hová vitetné a Kökény-Szalai Vivient, műkörmöshöz ?

             Magyarországnak nagyjából vége van, a második felvonást már meg sem kellene nézni, az ember pontosan tudja, hogy mi fog történni. Hogy az Ungár Péter egy félliter konyak után magáévá akart tenni egy struccot, a Momentum nyári táborában ?  Ez nagyjából a maximum, amit ebből a történetből ki lehet még hozni.  Ez nem Csurkáknak való világ. Itt már nem írnak csak úgy tizenhét oldalas iránymutatást a nemzetnek bele pacekba, csak akkor ha Matolcsy György egyik huszonhárom éves helyettes-államtitkár unokaöccse láttamozta, és lehet, hogy Rogán Cilike egy kicsit bele akar majd írni, valami vicceset a végére. Itt Habony Árpád mondja meg, hogy egészen pontosan melyik népcsoportot lehet utálni, hogyan és mennyire, nála vannak a jelzők, az alanyok, az állítmányok, itt ő a dramaturg.

           Orbánnak nem is lenne szüksége Csurkákra, mert a Csurkák hajlamosak az egyénieskedésre. Bayer kell ide, megbízhatóan tehetségtelen, gátlástalan szolga. Csurka nem volt szolga, sok minden rosszat el lehetett mondani róla, de azt, hogy szolga lett volna, azt nem. Ez a pontosan teljesítő szolgák kora, akik azt teszik tönkre, azt próbáljak megsemmisíteni, akit erre kijelölt nekik az elöljárójuk. A szolga gyűlölködése addig terjed, amíg a gazda engedi, nincs ritmusa, izzása, ereje, feszessége, és bármikor lecserélhető egy másik szolga gyűlölködésére. Csurka nem volt lecserélhető. Csurka az a Csurka volt, a galíciaiak és a szamuelyk mögött azért ott volt Tábori Nóra a Házmestersiratóban, a   Kállai és a Major  a Döglött Aknákban, az üres hegedűtok a Deficitben.

          Ezek mögött meg nincs semmi.

 Több lap is foglalkozott az ún. ARWU listával.  Ez a lista a világ felsőoktatási intézményeit rangsorolja és idén nem volt magyar egyetem az első ötszázban. Az alábbi táblázat az ARWU metodológiáját mutatja.  Látható, hogy itt  leginkább a csúcsteljesítményeket mérik.

Egy magyar egyetem leginkább egy nagyon régen végzett diákja Nobel-díjával tud pontot szerezni, illetve a PUB-bal jelölt általános Research Outputtal. A CEU-t erősen sújtja, hogy a Per Capita Performance csak tíz százalékot jelent. Barabási-Albert László egyedül több pontot hozna a HiCi és N & S rovatban, mint a legtöbb magyar egyetem összes professzora, és bizony e sorok szerzőjének voltak már  kritikusabb megjegyzései Barabási egyes brutálisan HiCi eredményeivel kapcsolatban. Ez egy nehéz ügy.

Az MTA intézeti rendszerében azért van HiCi és N & S potenciál, de az MTA-t nem számolják be a magyar felsőoktatásba. Ha formálisan egy University of Budapest címke jelenne meg az akadémiai kutatók cikkein, a SOTE, ELTE, BME professzoraival együtt, akkor még mindig kisebb lenne az a bizonyos virtuális egyetem, mint a bécsi tudományegyetem, de a U. of B. vélhetően már benne lenne a legjobb háromszázban.

Maximális kormányzati jóindulat, akarat és elszántság mellett is nehéz lenne a helyzet,  sportcentrikus állami vezetéssel viszont teljesen reménytelen ügyről van szó. A magyar felsőoktatás annyira azért nem rossz, mint amilyennek látszik, de rettenetesen alul van finanszírozva és a fentiek miatt is jelentős hátrányban van a listákon.

P.S CETERUM CENSEO: Egy magyar egyetemi adjunktus nettó fizetése kb. 500 font, egy brit adjunktusé pedig kétezer font felett van, a kvázi magánnyugdíj-befizetés után is.  És a magyar adjunktus terhelése a nagyobb.

     – Egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy hobbija a matematikai problémákon való töprengés és kedvencei a prímszámok. Hogyan értsük ezt?
– Sok prímszámot ismerek, és szívesen olvasok a prímszámokkal kapcsolatos szakcikkeket is. De naponta oldok meg sakkfeladványokat is...  (Garancsi István, Orbán egyik legkedvesebb milliárdosa)  

       Felhívtam Ötvenhetet, a legendás Grothendieck-prímet, aki a legtöbb prímszámmal szoros, bár kissé aritmetikai jellegű kapcsolatot ápol és megkérdeztem tőle, hogy kit ismerhet Garancsi István.  Hétszázharminckilencet  "Sexy Prime" néven is ismerik, rövid viszonyt folytatott Habony Árpáddal, de amikor az huszonkilenccel  akarta osztani lelépett. A parlamenti belépőjét azonban nem adta vissza, valószínűleg ő lobbyzta ki, hogy két szomszédja, Hétszázharmincnyolc és Hétszáznegyven megnyerjenek pár közbeszerzést vegyesúszásban. Andy Vajna főleg a tizenegy és tizenhat közötti prímeket szereti, és rögtön lett is egy tippem. Egy kettőhatványokhoz megdöbbentően közel eső érettebb prímszámot többször is kihúztak a lottósorsolásokon, a négyzetgyökével nemrég bővített egy testet, amelyről hírlik, hogy igen racionális. Hatszáznyolcvanhárom migránst látott álmában Németh Szilárd Soros Györggyel bossanovát táncolni , Negyvenhárom pedig pont a Bilderberg-csoport centrumának elemszáma, ők kiesnek. Ezzel szemben a 472882049 valahogy pont Vlagyimir Putyin pertrovázsnajai dácsájának telefonszáma.  A mondén viselkedéséről híres 141650939 pedig pont akkora, amennyi forintból egészen jó kormánynemtávoli portált tudnának összehozni Matolcsi György harmadunokahúgának.  A Liberalizmus Feketekönyve Kétszázhetvenegy oldalas és a Százkilencvenegyediken van arról szól, hogyan akarják betelepíteni muszlim zöldborsóval a Trianon-tól sújtott Rottenbiller utcát (Trianon miatt bukik a Három is, és nem véletlen az sem, hogy pontosan háromszo képzelte magát II. Ramszesznek Kövér László, ami miatt viszont sajnos a Kettőt is ki kell zárnunk, és az Ezerhétszáznyolcvanhetet is, mert rosszkor volt rossz helyen). Harmincegy Bayer Zsolt verset válogatott be Kerényi Imre a Nemzeti Pantheonba, Százötvenhét fehérvári kislány ajánlotta fel a szüzességét a Haza Jótevőjének, Háromszázharminchét női princípium létezik és Hatszáztizenkilenc eurót keres másodpercenként a hazának Mészáros Lőrinc. Schmidt Mária professzorasszony állapította meg a doktori disszertációjában, hogy pontosan Háromszázharmincnégymillió kétszáztizennégyezer négyszázhavanhét darab prímszám létezik, és a legnagyobb közülük még látta Dózsa László színművész urat, amint levetette magát a kőszegi vár fokáról. 

Garancsi István szívesen olvas prímszámokról szóló szakcikkeket. Ezt olyan jó tudni. Szinte látom Garancsi Istvánt, amint ül kicsiny szobájában, mentateát kortyolgat és James Maynard thrillerjét olvasgatja arról, hogy végtelen sokszor lehet két szomszédos prímszám különbsége kisebb, mint tizenkettő feltéve, hogy igaz az Elliott-Halberstam Sejtés. Milyen jól mutatna egy Hétszázötvenhét méter magas toronyház a Dessewffy utcában szokta ilyenkor gondolni, persze nem egy bazinagy Hétszázötvenhét méter magas toronyház, hanem egy egészen kicsike, amelybe az egyszerű magyar emberek is ellátogathatnának, ha éppen egy  Lamborghini Huracan-t akarnak vásárolni gyermeküknek bérmaajándékul. Ilyenkor megtelik a Garancsi István szíve örömmel, mert ő már nem vágyik másra, csak arra, hogy megismerhessen egy csinosnak mondott, tartalmas, de egyben keresztényi életre vágyó prímszámot, aki vasárnap délben paprikás csirkét csinál neki nokkedlival és uborkasalátával.