A Mandineren megjelent egy interjú Tóth János kommunikációkutatóval, egy a KOME-ban megjelent cikk kapcsán, amelyre ma Zsoldos Attila kutatóprofesszor válaszolt.
Az interjú üzenete az, hogy az intézetekben nem folyik érdemi munka, mert nagyon kevés a mérhető publikációjuk (mérhető alatt a Scimago adatbázisban Q1 (felső negyed)-től Q4 (alsó negyed)-ig besorolt publikációkat értették).
A KOME cikk végén van egy excel tábla, amelyikben kutatókra lebontva lehet látni, ki hány Q-t publikált 2014. január 1. és 2018 december 31. között.
Ezt a táblázatot a Mandiner újságírója szerintem nem nézte meg. Ebből ugyanis kitűnik, hogy az orbáni alapítású "tudományos" intézetekben szinte egyáltalán nem publikáltak Q-s cikkeket.
1. Nulla darabot az Alapjogi Központban (Szánthó, Fricz, Párkányi...)
2. Összesen kettőt a Migrációkutató Intézetben (Veszprémy Dandy, Speidl Bianka...), mindkét cikket Abdessamad Belhaj írta, egy Q1, egy Q2.
3. Nulla darabot a RETÖRKI-ben.
4. Nulla darabot a Pallas Athéné izében.
5. Nulla darabot a Veritas-ban.
6. Nulla darabot az MMA kutatóintézetében, ahol a szélsőjobboldali újságcikkeit az MTMT.hu-ra felpakoló Boros János filozóf vezető kutató.
7. Nulla darabot a Molnár Tamás Kutatóintézetben (de MAK-nak van egy könyvfejezete)
8. Egy darabot a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben (itt egy Q1-es cikket írt Ferenc Viktória a Nationalities Papers nevű brit lapban)
Látható, a teljes rezsimintézeti szektor három darab Q-s publikációt termelt.
A Mandiner alapítója, Oli bácsi, nulla Q-val szerepel az excel táblán, akárcsak a Mandineren "Gyurcsány a pusztító címmel" publikáló Fodor Pál professzor (aki amúgy komoly ember) vagy Szakály Sándor. A fideszkonzervativizmus élcsapata Hörcher Ferenc, Stumpf István és a Stonenail-i Institute of Advanced Studies vezető kutatója Magyarics Tamás sem rendelkezik Q-s publikációval.
Publikálhatott volna Oli bácsi Trianonról Q-s lapba? Ebben egyáltalán nem vagyok biztos benne, irodalomtörténészek, Árpád-korral foglalkozó kutatók, de még ókortudósok esetében is nagyon nehéz ilyet produkálni, mert esetleg a téma legjobb lapja Q4, és ez nem a témát minősíti, egyszerűen mások a publikációs/idézési szokások és ez hozza őket hátrányos helyzetbe. Vannak olyan területek persze, ahol nem világos, hogy miért lehet egyáltalán magyar újságokban publikálni, mi értelme van ennek, és itt végtelen szelídséggel nézek Lánczi Bandi bátyánkra. Ez az egész végtelenül bonyolult, és Zsoldos Attilának teljesen igaza van abban, hogy nem lehet a mi (természettudomány/matematika) sztenderdjeinket ráerőszakolni a humán tudományokra, erről azonban lehet, sőt megkockáztatom, kell beszélni.
(itt lehet kommentelni)
