Magyarországnak tíz év múlva X darab nemzetközileg kiemelkedő és Y darab rendkívül képzett, élvonalbeli mesterséges intelligenciával, gépi tanulással, adattudománnyal foglalkozó kutatóra, fejlesztőre, Z darab a mesterséges intelligenciát napi szinten alkalmazni képes mérnökre, informatikusra, adattudósra és W darab olyan tudományban, technológiában, innovációban mozgó emberre van szükség, aki számára releváns a mesterséges intelligencia.
Nem tudom, hogy mekkora az X,Y,Z,W értéke, azt gondolom, hogy jóval nagyobb lehet, mint ami a jelenlegi magyar felsőoktatási intézményrendszerben ma, ceteris paribus, benne van. Magyarországnak keletkezett egy mesterséges intelligencia stratégiája, amit éppenséggel meg lehet találni a neten, el lehet olvasni, de sokkal okosabb nem lesz tőle az ember.
Az orbánista értelmiség leginkább konzervatív kiáltványok írásában jeleskedik, a sajátos gondolkodásmódú Matolcsy György a kormányzati vizionárius (szemben az ellenzékkel, ahol nagyjából senki). Nem tudom, hogy Matolcsyéknak van-e elképzelése az X,Y,Z és W értékéről. Azt azonban gondolom,hogy nem bíznak abban, hogy a magyar egyetemek tíz év alatt ki tudják termelni az X-t, Y-t, Z-t és W-t. A magyar tudományos-technológiai elitképzést kiszervezik a Kínai Népköztársaságba.
Tegyük fel (nem könnyű feltenni), hogy a kínai pártvezetés jóindulatúan közelít a kérdéshez, és befolyásszerzésük kezelhető. Engedjük meg (ez viszont aránylag könnyen megengedhető), hogy a Fudan nem pártiskola.
Akkor is fel kell tennünk a kérdést, hogy a magyar tehetségre oly büszke, nemzeti-konzervatív Orbán-kormányzat, miért akar ennyire kicsinek és jelentéktelennek mutatkozni, miért nem a jelenlegi felsőoktatási intézményrendszeren belül képzelik el a magyar reakciót a mesterséges intelligencia kihívására, miért próbálják a féltudásúnak is alig nevezhető posztkomcsi Jóságos Stumpf Istvánnal eltaposni a magyar egyetemi autonómiát, miért akarják a legtehetségesebb párezer diákot mesterszakos szinten kivonni a rendszerből? Milyen értelemben egyeztethető össze a magyar felsőoktatás kiemelkedő szereplőinek másodrendű szerepkörbe kényszerítése a "legyen a legjobb kétszázban magyar egyetem, kérem szépen"-nel?
Orbán elüldözte a magyar kognitív tudomány legjobbjait (és mondjuk az öt legjobb közgazdászt) bizonytalanságba sodortak olyan intézeteket, ahol Abel- s Gödel-díjas kutatók vannak, pártapparátcsikok alá rendelte a magyar egyetemeket. Most pedig a kínaiakkal nyalatja le a krémet a magyar felsőoktatási tortáról. Az Orbán-Matolcsy-Palkovics terv ráadásul megbukhat, eddig általában megbuktak azok a terveik, amelyek a magyar elitstruktúrák megerősítésére vonatkoztak, a janicsárképzőre költött egymilliárd dollár is mutatja, hogy milyen fogalmaik vannak a tehetségről. Talán valóban képződik X és Y, de az első adandó alkalommal lelépnek valahová, ahol több a sushi, mint a bayerzsolt.
Orbánék mernek majd kicsik és jelentéktelenek lenni, és sikerülni fog nekik.
