Orbán egyik vezető tanácsadója, Hegedűs Zsuzsanna, pár éve azt találta hazudni, hogy ő a világ egyik vezető konfliktuskutatója. Soha életében nem publikált semmit konfliktuskutatásról. Ő nem asszonyság. Karikó Katalin az asszonyság (akinek valószínűleg csak azért bocsátják meg női mivoltát, mert a lánya, Susan Francia, olimpiai bajnok lett). Engem a tahórezsim vezetőjének tahóságai nem annyira érdekelnek, a cukrász cukrik, a pék péklik, a tahó tahul, az lenne a furcsa, ha egy tahó pont kecses szonettet írna.
Karikó Katalin akkor menekült el Magyarországról, amikor Orbán papa még helyi kommer jani volt, nem milliárdos, bár valószínűleg már nem verte szíjjal az ex-KISZ-titkár fiát. Karikó Katalin amerikai egyetemi karrierje alatt szenvedett a szexizmustól, erről ő maga beszélt. Konkrétan az történt, hogy már laborja volt a Pennsylvania Egyetemen, amikor állandóan azt kérdezték tőle, hogy mégis kinek a laborjában dolgozik asszonyságként.
A Temple egyetemről gyakorlatilag menekülnie kellett, a UPenn pedig felkínált neki egy tenure-track positiont, azaz nem nevezték ki professzornak, de legalább megígérték neki, hogy egyszer majd kinevezik. Miután egymás után utasították el a pályázatait, a főnökei visszaminősítették ideiglenes státuszú kutatónak.
Évekig dolgozott azon, hogy az mRNA alapú oltásokra adott masszív és igen veszedelmes immunreakciót kivédje. Amikor 2004-ben Drew Weissmannal végre megoldották a problémát, a cikkük alig kapott figyelmet, nem hívták meg konferenciákra. És csak 2010 után kezdtek érdeklődni az mRNA alapú vakcinák fejlesztése iránt, és hát a koronavírus járványnak kellett eljönnie ahhoz, hogy a BioNTech (Ugur Sahin és Özlem Türeci, ezekre a nevekre szoktak a rezsimpatkányok pofákat vágni), aminek 2013 óta volt Karikó az alelnöke, végre kilőjön.
Karikó Katalin olyan kudarcokat szenvedett el az életében, és úgy állt fel belőle, amit én még nem nagyon láttam a tudományos életben. És nagyon remélem, hogy megkapja a megérdemelt orvosi Nobel-díjat. Ő egy igazi emberi példakép lehet mindenféle tudósfiúk és tudóslányok számára. Így kell dolgokhoz hozzáállni.
P.S. Keretes történetként kellene még írnom valamit a rezsimről, de eszem ágában sincs, pont le van a tahórezsim izélve. Gondoltam, hogy írok valamit a Petschauer Attila megkínzatásán vihorászó nemzeti keresztény docensről, aki most a normalitásról értekezett, de csak akkor fogok írni, amikor kiemelt fizetésű rezsimtudósként publikál valamit, ami odébb van a semminél, addig dugja fel csak magának azt, amit még fel tud dugni.
