Az Úr: A Föld puszta volt és üres, még tünde lég sem takarta, távulván setét és világos még egybeforrt, s a vizek felett nem volt más csak én. A mélység tükrébe néztem, kétség malomköve lelkem őrölé, de mondám, legyen fény.
S lőn fény, egy sápadt csillag…