Ma este a pár napja fiatalon elhunyt Térey János Asztalizene című drámáját fogom megnézni a Youtube-on.
Nem fogok "politizálni" Téreyvel kapcsolatban, Térey nem volt "oldali" ember, Térey tehetséges ember volt, aki a tehetségéből, és csakis a tehetségéből akart megélni. Az pedig rohadtul nehéz. Nem tudom, hogy írt-e dialógust a Jóban Rosszban-nak, a fél magyar irodalmi élet ír dialógust a Jóban Rosszban-nak, miközben milliárdokat költenek el harmadtehetségekre, esetleg nemtehetségekre, esetleg olyan tehetségtelen idiótákra, hogy az ember csak néz. Fordított ő darabot Nemcsáknak, Eszenyinek, Alföldinek, megírta a Nibelung lakóparkot, dolgozott mint állat, mert középpolgári életet akart a családjának.
A felesége óraadó tanár egy egyetemen, ami Magyarországon az éhhalál szinonímája, és nem, nem kap majd apanázst a Művészeti Fucking Akadémiától, mert a Térey nem volt tagja a Művészeti Fucking Akadémiának, csak a nyilas Döbrentei tagja a Művészeti Fucking Akadémiának, ez így együtt a maga kibaszott teljességében a kibaszott magyar kultúra kibaszott metafizikai alapja.
A Mandiner a KESMA nevű fasiszta, állampárti szar része, amelynek egy bizonyos másik részében egy Szakács Árpád nevű szekus listázta a Térey Jánost. Akkor kussoltak. Most is kussolni kellene, nem krokodilkönnyeket hullatni. Ezt akartam megírni, ez nem poszt, ez horgadás.
Én nem tudok, és nem is fogok posztot írni Téreyről, ki vagyok én ahhoz antibölcsészként, csak megnézem az Asztalizenét, nézzék meg Önök is, mert nagyon jó.
UPDATE: Megnéztem. 1. rész 2.rész 3. rész 4. rész
