A rendszerváltás utáni évtizedben Magyarország "érdekes" ország volt. Ennek az érdekességnek az egyik következménye az volt, hogy tranzitológia címen rengeteg cikk jelent meg közgazdaság-tudományi és politológiai folyóiratokban, úgy értem, olyanokban, amelyekben való publikálásról magyar szerző addig nem is álmodhatott.
Aztán Magyarország uncsi ország lett. Egészen mostanáig.
Egyre divatosabb témává válik a hybrid/illiberal democracy, a competitive authoritarianism. Magyarország pedig az egyik legfontosabb példa.
Az" illiberal democracy" "hungary" keresésre 433 találatot jelez a scholar.google, ha 2018-ra szűkítem a keresést. És ez valóban nagyjából 433 találat, nem úgy, mint a sima google-on.
A Journal of Democracy, a Democratization, a Public Choice, az International Relations, a Contemporary Politics, a Geoforum, a Journal of International Affairs, a Journal of Contemporary European Studies, az International Reviews of Social History, az East European Politics hozott le olyan cikket tavaly, amelyben szó van a magyar illiberális demokráciáról. A legtöbb magyar politológusnak nem nagyon vannak komolyabb nemzetközi folyóiratokban publikációi. Tipikusan egy sem. És nem csak a köztévében őrjöngő debilekről beszélek, hanem egészen komolynak tűnő politológusokról is.
Itt a lehetőség. És még csak nem is viccelek.
