Mi sem adja vissza hűebben a cselgáncs Magyar Kupa női 63 kg-os súlycsoportjában történtek heves voltát, mint az a tény, hogy az ezüst- és bronzérmes az eredményhirdetésnél nem a dobogón, hanem már a kórházban volt. Történt, hogy Honvéd Tüzér utcai csarnokában szombaton rendezett versenyen a 18 éves Bősz Anett általános meglepetésre előbb vazarit, vagyis nagyon sokat érően eldobta a hazai női dzsúdó legígéretesebb reprezentánsát, az olimpiai részvételről éppen csak lemaradó, junior világbajnok Szabó Brigittát, majd kevéssel később a földharcban is alaposan megszorongatta. S itt esett meg az a fogás, amelyet Szabó az összeszorított fogakkal végigküzdött, de elvesztett mérkőzés után úgy írt le, hogy szabálytalanul rátörtek karjára. (Magyar Nemzet, 2005)
A náci revolverbloggá züllött Mandiner azon röhög, hogy Kunhalmi Ágnes (minden tiszteletem ezeké a bátor képviselőké, a nevük napján rohadjanak meg Orbán pribékei, hogy a népi énemet is hagyjam felbuzogni) elesett és beütötte a térdét. Amit most itt konkrétan gondolok azt - mármint a gondolatot magát is - erősen ellenjavallja a Büntetőtörvénykönyv, de azért én itt bent a fejemben, mégis csak gondolom azokat a gondolatokat.
