Az elmúlt négy napban láttam az Ahogy tetsziket és a Hét Asszonyát a Kamrában, ma a Godot-ra várvát a Katonában. És igen, ha minden igaz, meg fogom nézni a Bajnokot is, ami miatt annyit pattognak a rezsimszolgák. Én színházazni jövök Pestre, és a színház igen gyakran jelenti a Katonát. Amit talán el fognak venni tőlem, hogy eggyel kevesebb okom legyen hazajönni.
A Katona idegen test volt a Kádár-rezsimben, és most egyre inkább idegen testté válik az Orbán-rezsimben is, ahogy persze én is az vagyok már elég régen. Ehhez az országhoz nekem a családomon kívül szinte már csak a színházakhoz és a matematikához van közöm.
Beckett nem nagyon segített a rendezőknek abban, hogyan interpretálják a Godot-t, hogy mégis kicsoda Didi és Gogo, Pozzo és Lucky, mit keresnek az országút mellett a magányos fa alatt. Ki áll ki felett, ki kinek az ura, szolgája, mi ad értelmet az életüknek, mit várnak Godot-tól, aki vélhetően mindennap ugyanakkor üzeni meg nekik, hogy mégsem jön, de holnap biztos, és akkor érdemes holnap is eljönni a magányos fához, ha másért nem, hogy felakasszuk magunkat rá.
A pártállami sajtó a Bajnok miatt hörög. A Köpenyben a hajós Michele felesége Giorgetta szeret bele egy Luigi nevű rakodómunkásba, Pintér darabjában pedig egy korrupt polgármester felesége szeret bele egy kick-box bajnoknőbe. Igen, nőbe, és igen egy polgármester, és igen, a Blikk is megírta, és igen, ki nem szarja le. Pintér azért bosszantó mert tehetséges, de tegnap is az volt, és holnap is az lesz. Ez a rezsim a tehetségtelenségre épül, a szaremberekre, akikre mindig van kereslet, tehát nyilván nem bírják a Pintért, a Katonát, mindent, ami nem olyan, mint ők.
Valójában a Godot-ra várva miatt kellene hörögniük, mert ha valaki komolyan elkezd gondolkozni rajta, akkor nem lehet többet átverni, nem fog részt venni a rendszer szánalmas játszmáiban, vagy elmegy, vagy lázad, vagy elszigeteli magát valahogy, de a játszmákból így is, úgy is kilép. A játszmák nélkül ez a rendszer értelmét veszti, csak a pőre hatalom marad, meg a szolgáik. Minden teljesen letisztul, elfogynak az illúziók, akkor csak azért fogadható el a rendszer, mert mocskos. Semmi sem garantálja, hogy egy rezsimet nem fognak támogatni az önön mocskossága miatt, de azért az más, ahhoz azért gyomor kell. Persze lehet hozzá elég gyomor, de azzal elvész majd az utolsó kicsi öröm ebből a hazugságból. Akkor majd keserűen és undorodva próbálnak uralkodni az ország felett, ami aztán vagy hagyja, vagy nem.
