Az első Phil Collins poszt kommentfolyama nagyjából a várakozásoknak megfelelő fanyalgásokkal telt el, így semmi olyan körülmény nem merült fel, ami miatt a második epizód tervezett menetén változtatni kellene.
Mai első számunkhoz annyit előre el kell mondani, hogy ennek a klipnek a megértéséhez bizony a Reagan korszakban kellett élni
Phil Collins ezúttal TV prédikátor szerepében. Érintsd meg a képernyőt és hallgasd!
És most egy koncertfelvétel azokból az időkből, amikor a fiatalok még nem IPhone-okat, hanem öngyújtókat emelgettek a magasba:
Kicsit sok lesz a lassú szám ma, dehát már előrebocsátottam, hogy ez egy merőben szubjektív válogatás (ezért is marad ki a Sussudio)
A következő klip pedig azokból az időkből, amikor Phil Collins - sokak örömére - még csak dobolt. 1983-ból a Don't care anymore:
Utolsó előtti számához érkezett a Phil Collins válogatásunk. Lassan ideje hát, hogy valami összegzés tematikájú zene után nézzünk:
és akkor most zárásul, következzék az első szám, amit valaha hallottam Phil Collinstól és amelynél azóta sem hallgatom egyiket sem szívesebben. Ez minden...
