A közoktatási törvény legújabb változata szerint jövőre a hároméves gyerekeknek kötelező lesz napi négy órában az óvodai foglalkozáson részt venni, tekintet nélkül arra, hogy hároméves korban a kicsik még nagyon különböző érettséggel rendelkeznek. Hívjuk ezt a gleichschaltolás első lépésének.
A második rögtön az, hogy az adott év augusztus 31-ig hatodik életévüket betöltő gyerekeknek iskolába kell menniük. Hogy ki mennyire iskolaérett, az nem érdekes. Ráadásul a témakörrel foglalkozók közül az iskolapszichológusok kimaradnak az amúgy sem bőkezű fizetésrendezésből.
Az általános iskolások számára jön a harmadik fokozat, a 16 óráig történő kötelező ottlét. Hoffmann Rózsa indoklása szerint azért, mert "az iskolának kell gondoskodnia a diákokról, különben elkallódnak, rossz útra térnek, elkezdenek bandázni, rengeteget interneteznek, ülnek a gép előtt, rossz hatások érik őket, ne adj Isten, odáig fajulhat mindez, hogy devianciába torkollik az életük ." Nem opcionális napközi van tehát, ahová be lehet jelentkezni, hanem kötelező benntartás, amiből ki kell kéredzkedni, ha a gyereknek más programja van.
Vannak új kötelező tantárgyak, mint pl. a hittan, erkölcsoktatás, illetve van mindennapos testnevelés is. A megnövekedett iskolai hatások alatt levés nevelhet ki olyan gyerekeket, akik számára az lesz a „természetes”, hogy a világ úgy kerek, ahogy azt fentről megmondják neki az egységesedő tanterv és a célirányos nevelési szempontok alapján. A szempontokban a jelenlegi hatalom számára fontosabb a fizikai és vallási megfelelősségnek közösségi szerepe, a tömegnevelés, mint az egyes tanulók egyéni adottságaiból kinyerhető egyéni, de a közösség szolgálatába szintén beállítandó, tudás és adottság. Gleichschaltolás negyedik fokozat.
Tavaly óta 16 évre csökkent a tankötelezettségi korhatár. Addig az iskola, vagyis a állami oktatási rendszer nevel fokozottan, de rögtön utána már nyugodtan szabad mindenkinek rossz útra tévednie, bandáznia, saját kedvére devianciába torkollni. (Bár ha annyira tökéletes lenne ez a közoktatási szisztéma, akkor a kikerülő fiatalokban fel sem tudnának merülni ilyesfajta gondolatok ;-) .) A csökkentett korhatár elősegíti azt a megközelítést, hogy a nagy tömegnek elég az általános alapismeretek továbbítása, beleértve annak a szemléletnek a belenevelését, hogy a közösségi kötelességvállalás előrébb való az egyéni tudásnál. Tömegében tehát nem gondolkodásra és tanulásra képes egyedeket termel ki így magából a rendszer, akik aztán a tudásukat adják be a közösbe később a munkájukkal, hanem a közösségi igényeknek, vagyis a felülről irányított mindennapoknak szükséges kevésbé önálló végrehajtókat. Gleichschaltolás ötödik fokozat.
Mindez nagyon erősen hajaz a szovjet bolsevik és a német nemzetiszocialista diktatúrák iskolapolitikájára. Mind a két diktatúrára jellemző, hogy nagyon erősen összpontosították az iskolák feletti ellenőrzést, valamint a nevelést és a képzést is. Mind a kettőre jellemző volt az „új típusú ember” kitermelésére való törekvés, ami a mostani közoktatási törvény szelleméből is átjön. Ez már a gleichschaltolás hatodik fokozata.
A hetedik fokozat lenne „a hetedik te magad légy!”. De nem ilyen lovat akarok. Ilyet biztos nem!
