"Ők az önző elit tagjai, akik ha CSERE van, elmennek New Yorkba, Hong Kongba meg Párizsba tanítani."
G.Fodor Gábort kutya nem hívja New Yorkba, Hong Kongba, Párizsba tanítani. Mert senkit sem érdekel, hogy mit mond a rezsicsökkentés ideológusa. Főnökével Lánczi Andrással együtt, egyetlen értékelhető mondatot nem írtak le az életükben. Nem marad utánuk semmi, csak a szaguk. Az a szag, ami miatt olyan sok fiatal tehetség valóban elmegy New Yorkba, Hong Kongba és Párizsba. Nem tudom, hogy egy nap megkapják-e azt a büntetést, amit érdemelnek. A legborzalmasabb, legkegyetlenebb büntetést, amit egy ilyen bérgyilkos megérdemel. Azt a pillanatot, amikor megérzik a saját szaguk elviselhetetlenségét.
Lehet, hogy ez a nap soha nem jön el, lehet, hogy az egész életüket az ország nyakán fogják tölteni Orbán Viktorral együtt. Ha egy országnak az orbánviktorok és a géfodorgáborok kellenek, akkor annak az országnak meg kell kapnia a maga orbánviktor és géfodorgábor adagját, minden egyes nap, szép nagy kanállal.
Hogy engem mennyire nem érdekel, hogy ezek ma reggel éppen minek hazudják magukat, konzervatívnak, vagy valami másnak. A történet egyszerű. Egy politikai csoport kinevezte magát konzervatívnak, és megszerezte a hatalmat. Ha marxistának nevezték volna ki magukat, akkor géfodorgábor ma azt magyarázná, hogy milyen szexi kísértet járja be Európát. Ezek mindig egyformák voltak. Csak a szaguk volt ugyanaz.
Itt már régen nincsenek gondolatok, nincs értelme a minőségnek, csak az oldalaknak. Ötvenszer játsszuk le ugyanazt a partit, hibátlanul. Igen, lehet, hogy én meg ötvenszer írom meg ugyanazt a posztot. Tegnap, délelőtt egy angol kisváros főutcáján bementem a lengyel boltba. A kislány, aki kiszolgált, ma még lengyel, alig beszél angolul, de tudom, hogy pár év és ő is angol lesz, s bár lengyel füstölt makrélát fog enni, és akkor is elmondja majd a wegrypolskidvebratankit annak a magyarnak, akivel találkozik, de angol lesz. Angolnak lenni, ebben a posztban annyit jelent, hogy olyan messzire mész a szag forrásától, hogy már nem is érzed.
Ez az ország a Nádasdy Ádámot küldi nyugdíjba, mert hiányzik pármillió forint. A géfodorgáboroknak mindig jut pár milliárd. És édes hazám, ne kezdj el mutogatni senkire, ez te vagy, a kezedben volt a sorsod, nem kötelezett senki arra, hogy a géfodort válaszd a Nádasdy helyett, ez a te választásod volt, van és lesz. Hogy téged is zavar a szag? Hát nagyon sajnálom, de ez mostantól már a te szagod is egy kicsit.
Én egy liberális Magyarországtól is megőrülnék, egy baloldali Magyarországtól is. Minden olyan országtól meg kell őrülni, amelyik elhiszi, hogy a jóba elég valamely megfelelően kiválasztott oldalon beleülni. És ez az ország elhitte, hogy ez így van. Ha egy nap, Orbán Viktor rossz lapot húz, megkapja a Lee Harvey Oswald emlékérmet, vagy egyszerűen csak elsöpri valami kósza válság, édes hazám, te halálos biztonsággal fogsz valami hasonlót választani a helyére. Az új Nagy Ő géfodorgáborjait is imádni fogod, akik majd a liberalizmusról fognak ökölcsapás szerű blogokat írni. Édes hazám, valld be, te megszeretted ezt a szagot.
Feltétlenül szólj, ha egyszer rájössz, hogy mégis inkább a füstölt makréla szagát szereted.
