Legalábbis ezt írta az index december 27-én a címlapján. A hír egyébként csak arról szólt, hogy a kormány kijelölte a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető szervet, ami az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) lesz.
Az egyéni nyugdíjszámlák kialakítását személyesen Orbán Viktor ígérte meg 2010-ben, amikor arról próbálta győzködni a hárommillió magánnyugdíj-pénztári tagot, hogy adják oda a megtakarításaikat az államnak, mert jobb helyen van nála. Az egyéni nyugdíjszámla kialakítása azonban úgy járt, mint az egyszeri híd: a munkálatok először késtek, aztán nem kezdődtek meg, végül elmaradtak. Orbán először 2011. május végére ígérte az egyéni számlák kialakítását, aztán 2011. februárjában bejelentették, hogy a kialakítás akár 2012. áprilisáig is elhúzódhat, aztán hónapokig vitatkozott az ONYF és a NAV, hogy melyikük kezelje a számlákat, végül Balog miniszter bejelentte, hogy ebben a ciklusban biztos nem végeznek a számlák feldolgozásával.
A legutóbbi intézkedés vajon azt jelenti, hogy végre valaki elkezd csinálni valamit? És ha igen, mit és legfőképpen minek?
Meg sem próbálok úgy tenni, mintha nyugdíjszakértő lennék, de ha más nem jelentkezik, akkor megpróbálom én áttekinteni, hogy mit is kaphatunk „egyéni nyugdíjszámla" néven az ONYF-től.
„A kormány a kötelező magánnyugdíjpénztárból való visszalépés lehetőségével hosszú távon biztosította a nyugdíjrendszer kiszámíthatóságának és fenntarthatóságának lehetőségét többek között azzal, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben is lesz egyéni számlájuk" – írta az EMMI a közleményében. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson, gondolhatták az EMMI-nél a Trabant-használati utasítás szellemében. „Az egyéni számla működése a funkciójából adódóan nem hasonlítható a bankszámlához. A nyugdíjakat továbbra is a jelenlegi szabályok szerint állapítják meg."
Itt van a kutya elásva. Egy tőkefedezeti nyugdíjpillérben az egyéni számlán a bankszámla-kivonathoz hasonlóan a magánszemély által felhalmozott tőke időszaki mozgásait, azaz a nyitóegyenlegét, a befizetéseket, a tőke hozamait és kezelésének költségeit és a záróegyenleget mutatják ki. Ez az az összeg, amit a számlatulajdonos követelhet a számla kezelőjétől a megfelelő feltételek fennállása esetén (például, ha elérte a nyugdíjkorhatárt).
A felosztó-kirovó társadalombiztosításban ilyen adatok nem léteznek, hiszen a tb által a munkavállalóktól beszedett pénzt abban az évben ki is fizetik a nyugdíjasoknak, így nincs semmiféle tőke, aminek a mozgásait ki lehetne mutatni. A társadalombiztosítási jogszabályok nem adnak semmilyen garanciát a mai járulékfizetőknek a majdani nyugdíjukra. Ilyen jövőbeli kötelezettséget az állam formálisan nem ismer el (még a járulékot is átkeresztelte adóra), és ezen a címen nem mutat ki tartozást a könyveiben. (A magánnyugdíj-pénztári rendszer egyik szándékolt hatása pont az lett volna, hogy bekerüljön az állam könyveibe a majdani nyugdíjasaival szembeni tartozása egy része, és beleszámítson a hiány- és adósságmutatókba, rákényszerítve a mai kormányokat a költségvetési kiigazításra. Ezt interpretálta az Orbán-kormány – hamisan – úgy, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszer „eladósította" az országot, a magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolása pedig „csökkentette" az adósságot. Miközben az állam majdani nyugdíjasaival szembeni tartozása nem hogy csökkent volna, hanem még nőtt is – csak most már nem mutatjuk ki.)
Ha tőkeszámla (bankszámla) típusú egyéni számlát nem, akkor mit tud adni az állam?
Az állam által kezelt felosztó-kirovó rendszerben az ONYF-nél a munkaviszonnyal kapcsolatos adatainkat, a NAV-nál pedig a munkáltatók és a munkavállalók befizetéseit tartják nyilván.
„Az egyéni számlavezetés megalapozza annak lehetőséget, hogy a későbbiekben az állami nyugdíjrendszeren belül a nyugdíj kiszámításánál a számlán lévő összeget figyelembe lehessen venni." – mondta a „nyugdíjreformmal" kapcsolatos legtöbb jogszabály-módosításhoz a nevét adó Rogán Antal. Ez a kijelentés arra utal, hogy a kormány olyan egyéni számlában gondolkodik (vagy gondolkodott 2011-ben), amelyik a munkavállaló befizetéseit tartalmazza, és valahogy ki lehet belőle számítani a majdani nyugdíjat.
A brit állami nyugdíjrendszerben a biztosítottaknak lehetőségük van rá, hogy külön igényre előállítsák számukra a nyugdíjkivonatukat (pension statement). A kivonaton feltüntetik, hogy legkorábban mikor mehetünk nyugdíjba a hatályos jogszabályok alapján. Feltüntetik az egyes éveket, amikor nyugdíjjogosultságot szereztünk és a nyugdíjszerzésre jogosító kereseteket az adóhivatal nyilvántartásai alapján. Ez alapján készítenek egy becslést, hogy mennyi nyugdíjra lennénk jogosultak, illetve, amennyiben még nincs meg a szükséges szolgálati idő, mennyi ideig kell még járulékot fizetnünk a teljes állami nyugdíj megszerzéséhez. A brit nyugdíjbiztosító ezen kívül egy online kalkulátort is üzemeltet, amivel nagyvonalú becslést kaphatunk a majdani nyugdíjunkról.
Valami ilyesmit talán meg lehetne csinálni Magyarországon is, ha összekapcsolnák az ONYF és a NAV adatbázisait. Világos, hogy ez sem lenne egyéni számla, de a nyugdíjrendszer kiszámíthatóságát és hitelességét nagyban javítaná.
A mostani döntés viszont az ONYF-et jelölte ki a nyilvántartást vezető szervként. Az ONYF egymagában csak arra lehet képes, hogy kigyűjtse a nyilvántartásai szerint az elismert szolgálati időt és a jelenleg hatályos képlet szerint – esetleg valamilyen becsléssel élve a nyugdíjkorhatárig hátra lévő időszakban szerzett szolgálati időre és átlagkeresetre – megbecsülje a majdani nyugdíj összegét. Egy ilyen kivonatot értelmetlen lenne havonta, vagy akár csak évente is kiküldeni, bőven elég lenne egyedi kérésre előállítani. Ez részben már most is lehetséges: az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül – akár elektronikusan is – lehet kérni a nyugdíjra jogosító szolgálati idő megállapítását. Az átlagkereset és a nyugdíj megállapítása viszont feltehetően túl sok manuális ügyintézői munkát igényel ahhoz, hogy tömegesen és rendszeresen elő lehessen állítani a nyugdíjkivonatokat. Arról nem is beszélve, hogy az ONYF és a NAV rendszereinek összekapcsolása nélkül szóba sem jöhet, hogy a nyugdíjkivonaton feltüntessék a befizetéseket, ahogy azt Selmeczi Gabriella ígérte tavaly.
Ezek után el sem tudom képzelni, mit kapunk majd „Egyéni nyugdíjszámla" címen.
