Andrea Della Catena (1470-1526) reneszánsz filozófus, a Testa del Pene-i egyetem professzora, Vittorio Nanónak, Merda hercegének tanácsadója, Niccolo Machiavelli kortársa. Főműve, a Leccare il Culo az egyik legfontosabb késő középkori dokumentum a kormányzás művészetéről. Nano bukása után befolyását és vagyonát elveszítette, Milánóba menekült, ahol koldusként halt meg. (wikipedia)
(részletek a Leccare il Culóból, fordította Brestányszky Simon 1838-ban)
.... a Herceg bölcsességének belátásához két út vezet, természetétől fogva leendő bölcsességének elismerésén, vagy a cselekedeteiben mutatkozó nagyság meglátásán keresztül. Néhányan azt mondják, hogy szavára ne is figyeljünk, hanem csak az látassék amit teend, ezt a hibát el kell kerülnünk.
.... a merdai nép önfejű, csak saját érdekeit nézi, nem a Hercegét. Pedig a Herceg érdeke magától valóan erényes érdek, amikor pengő ezüstünk az ő kincstárába gurul azáltal többek leszünk, ha léha céljainkra költjük el, lelkünk szegényebb lészen.
.... amikor a Herceg parancsba adta, hogy minden merdai polgár fején tülköt viseljen, a pártütők, a gondolkodni restek rögtön a szabadságról kezdtek szónokolni. Pedig a hagyomány tisztelete — és ki tagadná, hogy őseink a büszke perzsák és nemes anatóliaiak tülökkel a fejükön hódították meg a világot — fontosabb a szabadságnál.
.... Giorgio Strabico, a Herceg kincstárnoka, kinek esze oly éles mint a perugiai penge, felvetette, hogy az adót adóztassuk meg, és az így befolyó kincstári ezüst után újabb adót vessünk ki, és minél kevesebbje van valakinek annál többet fizessen. Van-e nemesebb gondolat, csinosabb érv amellett, hogy Merda hercege bölcsessége tanácsadóinak, és itt szerényen, de mélyen meghajlok, kiválasztásában is megmutatkozék. Ki szegény, kinek barma nincs, az ugyan mire költhetné az ezüstjét, talán arra, hogy barmot vegyen belőle, de akkor már nem lészen szegény, és ki szegény ugyan mit tudna tenni a gazdagsággal.
..... a Herceg minden hónapban megkérdeze tíz polgárt, mit tegyék. Van-e nagyobb kegy annál, hogy a Fejedelem, mert Nano urunkat mi másnak nevezhetnénk, kiváncsi arra, hogy szeretett polgárai hogyan vélekedék a teendő dolgokról? Igen, aki nem felelt pontosan, azt tömlöcbe zárta, de kérdem én, ha ily kegy éri a polgárt, nem az légyen-e az első, hogy lelkének húrjait úgy pendíté, ahogy a Herceg kívánja. Szülhet-e mást a bölcsesség, mint bölcsességet?
..... midőn Szulejmánnak kiadták a milánói kapitány ottomán gyilkosát, Róma kérdőre vonta a Nagy Nanot. Keresztényi könyörületességéért bünteték a Herceget, s az írástudók kik szívesen bújnak a pápai pásztorbot mögé, nem átallák azt terjeszteni, hogy ezer aranyat és tíz lovat kapott a szultántól. Az írástudókra vigyázni kell, s el kell kergetni őket, mert a tudás, mely nem a természettől fogva lett bölcsességből vagy a cselekedetben mutatkozó nagyságból eredend, olyan mint a vipera mérge.
..... a névtelen Vincenzoval bármikor kiállék vitára, csak mondja meg nevét, és már is küldöm az adószedők kapitányának, hogy ellenőriztessék jóhíre.
