Belinszkyné Nagy Irén (1924–2001) Cigándon született. Iskoláit Miskolcon végezte. 1948-ban férjhez ment, 1950-ben Szerencsre költözött. Négy önálló kötete...
A nyitó versben az aratás részletes leírásával kelti fel bennük a vágyat a vidéki nép egyszerű, bukolikus életének csodálatára:
Kék búzavirág
Piros pipacs, szarkaláb,
Kék búzavirág
Díszítik a búzatáblák
Arany kalászát.
Hajdanában a barázdát
Is díszítették,
Arató lányok és fiúk
Egymásnak szedték.
Búzamezőt kévékbe is
Együtt kötözték,
S az aratás szent ünnepét
Vígan töltötték,
Magyar nótát daloltak és
Egymást szerették...
Cigánd, 1953. augusztus 3.
Hej, ha én is tudnék mezőt kötözni, tán még azt is elviselném, hogy a többiek népdal helyett nótákat dalolnak... Mindenesetre le kell szögezzük, hogy a vázolt termelési folyamat az iparszerűtől igencsak távol van még: volt honnan fejlődnünk.
Anyanyelvünk fehérszárnyú békegalamb,
Átrepül hegyeket, s vészes határokat.
Óriás tengerek sem állhatják útját,
Hit, remény, szeretet erősítik szárnyát,
És szabadságvágyát.
Száll, száll sebes szárnyon, hullajtva tollait
Hirdeti a békét, legszentebb vágyait.
Ne lőjjetek rája, meg ne sebezzétek!
Békesség madara, zöld ágat visz nektek, -
- Zöld ágat visz nektek...
Daliás,
Olyan, milyet ritkán látott
A világ.
Kegyelem és részvét nem lesz
Szívemben,
Ha hazámat rágalmazzák
Előttem.
Húszárnak,
Hogy úgy jobban tetsszen majd a
Kislánynak.
A huszárnak a hazája
Az első,
Nem a csalfa, hűtlen szívű
Szerető.
