Nincs év végi jutalomjáték Nedudgi néni nélkül — bár az új tehetségek feltűntén egyre hátrébb csúszik képzeletbeli rangsoromban. Egyre inkább rá kell ébredjek: az igazán rossz vershez nem elég, ha valaki egyszerűen csak buta...
Ezúttal a költőnő négy haikuját kapjátok meg, tömbösítve:
Hó
A hó szalad a Télen át
Temet, amit lát
Idővel temeti magát.
Belenéz a nap a tóba
Sugarait mosogatva
nap mint nap, nem unja?
Ősz
A falevelek színes pillangóként
repdesnek, s leesnek a földre
a szépeket gyűjtöm a szemfedőmre!
Temető
A férjem a temetőbe kikísértem,
miért van, azt nem értem
azóta is kísért engem.
