A Vincent-blog elköltözött

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Dúsgazdag környezetrombolók

2011.10.02. 19:42 | Pásztörperc | 103 komment

Címkék: zöldek vörösiszap

A Greenpeace aktivistái csütörtökön Almásfüzitő határában, a VII-es vörösiszap-tározón vászoncsíkokból nagy STOP feliratot raktak ki, mert információjuk szerint a Duna közvetlen közelében lévő tározót veszélyes anyagokkal fedik le — www.delmagyar.hu/belfold_hirek/a_vorosiszap-tarozonal_tiltakozott_a_greenpeace_almasfuziton/2242517/. "Mérget raknak méregre" — fogalmazott Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.

Olyankor, amikor valaki egyáltalán nem bizonyítja állításait — márpedig ilyesmire egy sajtónyilatkozat egyáltalán nem alkalmas — leginkább bizalom kérdése, hogy hiszünk-e neki. Nézzük meg hát, ki is ez a Tömöri Balázs, aki azt követeli, hogy jobban higgyünk neki, mint a zöldhatóságnak és a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek! Könnyű dolgunk van: Tömöri B. Greenpeace-es bemutatkozása nyilvános: greenpeace.hu/kapcsolat/i17

Földrajz-angol szakos tanár végzettsége van, de tanult szakmájában nem dolgozott egy percet se: ehelyett különböző zöld szervezetek főállású aktivistája — először katonáskodás helyett, mint polgári szolgálatos, azóta munka helyett, mint "környezeti tanácsadó, kampányos és nemzetközi kapcsolattartó". Az, hogy környezeti tanácsadónak egyáltalán alkalmazhatnak olyan embert, aki a gimnázium óta soha, semmilyen természettudományt nem tanult, egyszerre minősíti az ilyesmiért fizető szervezetet és az ilyesmiért a pénzt felmarkoló aktivistát. A hulladékokról (leginkább az újrahasználatról és a hulladékégetésről) a Hulladék Munkaszövetségnél (HuMuSz) tanult "nagyon sokat".

Miután tisztáztuk, ki beszél, nézzük meg azt is, hogy mit mond! Legelőször az tűnik fel, hogy a "nagyon sok" tanultba nem fért be az az egyszerű igazság, hogy a veszélyes hulladékot vagy újrahasznosítjuk, vagy közömbösítjük, vagy lerakjuk. Ha a hulladék újrafeldogozásán van haszon, arra gyorsan rácuppan valaki — ippeg ezért hívjuk ezt a műveletet újrahasznosításnak. Fogadjuk el, hogy Almásfüzitőre olyan hulladékokat szállítanak, amiket olcsóbb lerakni, mint feldolgozni! A közömbösítésről itt most azért nem beszélünk, mert az ez elleni küzdelem a Greenpeace egyik fő csapásiránya — sátoros ünnep az olyan hónap, amikor nem akcióznak éppen valamelyik hulladékégető stb. ellen. Nos, ha a veszélyes hulladékot szűz, érintetlen területre rakjuk le, azzal tovább csökkentjük a természeteshez közeli állapotú területeinket — jé, éppen ez a mostani kampány célja: nem akarják olyan helyre rakni, ahol már amúgy is hulladék — ahogyan mélyen alulképzett Balázskánk fogalmaz: méreg — van. A Greenpeace azért kampányol, hogy a veszélyes hulladékokat érintetlen, zöld területekre rakjuk le. Nem mellesleg Balázskánk legalább azt megtanulhatta volna a közelmúlt kolontári katasztrófájából, hogy a vörösiszap nem méreg. A vörösiszap az európai jogban nem veszélyes hulladék: a vörösiszap talajjavító anyag.

A zöld szervezet úgy véli, hogy a tározókból "jelentős mennyiségű" (sok), mérgező anyagokat tartalmazó csapadékvíz szivárog a talajvízbe és a Dunába. A terület közvetlenül határos a Dunával, a tározó oldala egyben árvízvédelmi gát is. Információik szerint a gátak anyaga és stabilitása kétséges.

Súlyos vádak ezek, úgyhogy nézzük meg, mi igaz belőlük:

1. Az, hogy a gát "anyaga kétséges", egyrészt értelmezhetetlen, másrészt baromság. Egyrészt ismert, hogy miből van a gát, másrészt mindjárt látni fogjuk, hogy ez szinte mellékes.

2. Az állékonyságról: fél kilométer vastag gát akármit kibír, ide értve a hidrogénbomba robbanását és a Mercalli 10-es földrengést is. Ez a gát ippeg olyan vastag, mint amilyen széles a tározó — lévén a tározóban (vörös) iszap van, és a gátat arról az oldalról akármi ellenében megtartja. Nem, kedves Balázska, ezekben a kazettákban nincs nátronlúg, ami elfolyhatna: csak az a szép, állékony iszap van. Mondhatnók, az egész Dunának (a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig) nincs még egy olyan szakasza, amelyen árvíztől kevésbé kellene tartani.

3. A "jelentős mennyiségű" csapadékvíz bizony kevesebb, mint amennyi a tározóra hullik — méghozzá azért, mert a növények párologtatnak belőle. Ezért van az a bizonyos komposztálás, hogy fásíthassanak.

4. Marad az az állítás, miszerint a tározóból a Dunába szivárgó víz "mérgező anyagokat tartalmaz". Ennek példájaként a megfigyelő kutakban észlelt "molibdén- és fluortúllépést" említette meg. Ez közvetlen szakterületem, úgyhogy nézzétek el nekem, de itt egy kicsit dagályosabb leszek.

A geokémia úgynevezett főtörvénye, amit megfogalmazójáról Vernadszkij törvényének is neveznek, imígyen szól: "A földkéreg összes természetes képződményében a periódusos rendszer összes természetes eleme megtalálható." Mindenben van minden: csak olyikban ebből van több, a másikban meg abból.

"Túllépésről" beszélve arra gondolunk, hogy az adott anyag (molibdén, illetve fluor) koncentrációja az adott közegben (esetünkben ez a felszín alatti víz) több, mint az erre megadott határérték. Ezt a határértéket (szennyezettségi küszöbértéket) annak alapján határozzák meg, hogy az illető anyagból az adott közegben természetes körülmények között mennyi szokott lenni. Ennek a határértéknek semmilyen egészségügyi relevanciája nincs: pontosan ezért van az, hogy egyes, a környezetvédelmi törvényben meghatározott esetekben ettől eltérünk, és az adott helyeken a hatóság egyedi határértékeket állapít meg. Ha ezt nem tennénk, egyebek közt fajok ezreit irtanánk ki: azokat a fajokat, amelyek az ilyen körülményeket tűrik. Ezeket más, életképesebb fajok minden "normális" termőhelyről kiszorítják, ők azonban elviselik azokat az extrém viszonyokat, amiket a "kiszorító" fajok nem.

A molibdénnél és a fluornál azonban kimondottan nem erről van szó, hanem arról, hogy Magyarországon ezekből kevés van. A fluor ugyanis nem "mérgező anyag", hanem a legalapvetőbb esszenciális elemek egyike. Szerepe főként a vázrendszer (mármint csontjaink) felépítésében fontos. Nem múlik el úgy nap, hogy ne hirdetnének a tévében valamilyen fluoros fogkrémet; több országban mesterségesen adagolják az ivóvízhez, mert a szárazföld belsejében túl kevés van belőle. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy akár a fogkrém, akár a víz fluoridtartalma beépül, abban azonban igen, hogy a környezetvédelmi felügyelőség vizsgálata megalapozott. A molibdén története kísértetiesen hasonló, csak ez nem nekünk alapvető esszenciális elemünk, hanem a legtöbb növénynek — beleértve a termesztetteket is. Magyarország úgynevezett középső (2.) geokémiai nagytája (ide tartozik mind Kolontár, mind Ajka környéke is) durván molibdénhiányos; az ország mintegy harmadán rendszeresek a növények molibdén-hiánybetegségei. A vörösiszap leglényegesebb talajjavító hatása éppen a molibdén kioldódása. Mindezek a Dunában a kimutathatatlanságig fölhígulnak.

Nagyjából ennyit Balázskáról és az ő mérgező anyagairól. Abban mindenesetre biztosak lehetünk, hogy Tömöri Balázska szép, fehér műanyag kampányruhácskájában is van molibdén — fluor pedig aztán végképp rendesen van benne. Ezek a kampányruhácskák egyébként a kőolajfeldolgozás termékei — no és akkor most elérkezünk ahhoz a kérdéshez, amivel egy átfogó értékelést kezdeni illik: kinek az érdeke?

Kinek az érdeke fenntartani egy olyan szervezetet, amelynek egyetlen nyilatkozatában se fedezhetni fel se a szaxerűség, se a gimnáziumi szintű környezeti ismeretek, se az elemi logika elemeit se? Egy olyan szervezetet, amelynek munkatársait, tisztségviselőit mondhatni, féltő gonddal úgy válogatják, hogy egyáltalán ne értsenek azokhoz a kérdésekhez, amelyekről osztják azt észt amúgy fennhangon? (Hadd emlékeztessek itt a szervezet magyarországi igazgatójaként a kolontári katasztrófáról nyilatkozó hajógépész üzemmérnökre...) Nem csekély támogatásról van szó: ahhoz, hogy valakik ilyen ordas, ordenáré hülyeségekkel "le tudják nyomni" a szakembereket a sajtóban, borzasztóan sok pénz kell — már eleve az kell a Tömöri Balázshoz hasonló kampányaktivisták megfizetéséhez. Mit is olvashatunk a bemutatkozása fölötti toborzóban?

"Dolgozz velünk! Keress pénzt! Szerezz barátokat! Változtass!" — így, ebben a sorrendben. (Gyere hozzánk, ha buta vagy és tudatlan: adunk neked sok pénzt, jó kapcsolatokat, és pályára állítunk!)

Ennél több pénz már csak a rendezvényekhez, kampányokhoz kell: azok az egyszer használt ruhácskák nincsenek ingyen, azok a láncok, amikkel az atomerőmű kerítéséhez erősítik magukat, nincsenek ingyen, no meg persze a sajtótájékoztatók sincsenek ingyen (az újságíró falánk népség). A legtöbbe azonban messze nem ezek kerülnek, hanem a nemzetköziség. Ebben az (elképesztő hírverést kapott) akcióban hét ország húsz aktivistája vett részt. Volt, aki "csak" Ausztriából jött, volt, aki Hollandiából, aki Lengyelországból, de olyan is, aki Új-Zélandról. Nomármost talán nem köptök le, ha bevallom: ha a Greenpeace felajánlaná, hogy tiltakozhatok a pénzükön egy újzélandi atomerőmű ellen, egyáltalán nem biztos, hogy elutasítanám őket. Valószínűleg elfogadnám: Új-Zéland gyönyörűnek tűnik, és én közalkalmazott vagyok. Meg hát jó buli: barátok, kapcsolatok...

Tényleg, atomerőmű: az ellen is rendszeresen tiltakoznak. Ha már az a kérdés, hogy kinek az érdeke, vegyük sorra, mi ellen is szokott a Greenpeace tiltakozni? Sok minden ellen, és ezek között ki-ki találhat olyat, amivel egyetért. Én pl. a tengeri emlősök védelme miatt sokáig rokonszenveztem velük, csak hát én is úgy vagyok ezzel, hogy a tengeri emlősökhöz nem értek, a vörösiszaphoz meg igen. Most, hogy végigfuttattam itt emlékeimet, olybá tűnik, hogy a rendszeresen leginkább erőművek ellen tiltakoznak. No de milyenek ellen? Azt már tisztáztuk, hogy tiltakoznak a hulladékégetők ellen, azt meg mindenki tudja, hogy tiltakoznak az atomerőművek ellen. A Dunaszaurusz-ügyből emlékezhetünk, hogy tiltakoznak a vízierőművek ellen, és talán kevésbé ismert, hogy kis hazánkban hevesen kikeltek a szélerőművek ellen. (Mert hogy a szélkerék "nem tájba illő", infrahangot kelt, és lecsapja a madarakat — amint ezt mesmeg valamennyien tudhatjuk, Hollandia madárvilága a soxélkerék miatt már a középkorban teljesen kipusztult... öööö... vagy mégse?)

Mi ellen nem tiltakozik a Greenpeace? Milyen erőmű ellen nem szerveztek még soha, sehol, semmilyen akciót? (Mármint emlékeim szerint: tévedhetek és lehetek alulinformált — mindkét esetben megköszönném segítségeteket.) Nos, a gázturbinás erőművek ellen nem tiltakoznak. A globális felmelegedés ellen igen, no de hát e kettő között csak az talál kapcsolatot, akitől nem kéne visszavenni az érettségit. Hát a szénhidrogéniparban aztán tényleg sok pénz van.

Némely környezetvédő szervezetek fennen hirdetik, hogy magánszemélyek támogatásaiból tartják el magukat. Érdekelne, hogy a Greenpece költségvetésében mekkora az olajvállalatok vezetőitől, illetve strómanjaiktól kapott támogatás aránya? Azt hiszem, sohasem fogom megtudni... de hát ugye ez nem egy elemző írás, csak afféle figyelemfelkeltés. Elemezzen ki-ki magának — de amikor elgondolkodik, hogyan is vannak a dolgok, kérdezze meg újra és újra:

Mégis, kinek az érdeke?

Megjegyzés: holnap kiegészítem eredeti képekkel a füzitői tározóról és Magyarország geokémiai nagytájairól.

· 4 trackback

süti beállítások módosítása