Oscar, szeretünk.
I. Zuhanunk
Helyszín: egy utasszállító repülő utastere.
Esemény: utasgyűlés.
Kapitány: -Nos, kedves utasaink, kedves személyzet, amint azt már önök is észrevehették van egy aprócska gondunk. Hogy őszinte legyek nem is olyan aprócska, ugyanis erős kihívásokkal küzdünk a levegőben való maradást illetően, mondhatni zuhanunk, ezért megkérdezném, hogy esetleg, de tényleg csak mintegy mellékesen, lenne-e önök között valaki, aki tud repülőt vezetni?
Nincs???
Milyen kár. Esetleg valami ötletük arra, hogy mit kéne csinálni? Nem kéne zuhanni? Igen, ezt mi is tudjuk, de hogyan? Senki? Hm, ez is milyen kár.
II. Vonósnégyes
Helyszín: főúri szalon, lassan érkeznek a vendégek, koncert
lesz, a vonósnégyes első tagja az előszobában várja a társait, nagy
reményekkel, ugyanis ő speciel nem tud hegedülni, a fellépti díjra viszont nagy
szüksége lenne, ezért erősen bízik abban, hogy a társak majdcsak
elhegedülgetnek, ő meg úgy tesz, mintha. Megérkezik a második hegedűs is.
Első hegedűs: -Jó napot!
…
Tessék??? Hogy ezt már megírták??? Osztán ki írta meg, he? Ki a franc az a zu Guttenberg??? Na, mindegy, ha megírta, hát megírta.
III. Proszektúra
Helyszín: egy kórház pincéje, konkrétan a boncterem.
Esemény: boncolás.
Beteg: -Héééé, álljunk már meg egy baráti szóra, mit akarnak velem, én még
élek!!!
Orvos: -Sajnálom, most itt minden a legújabb programunk szerint zajlik. A Rejtő Jenő terv Prücsök fejezete teljesen új megvilágításba
helyezte a gyógyítást, szakítottunk a sehová sem vezető, hagyományos
megközelítéssel, nekünk elegünk van abból a neomedikális szemléletből, amelyik
állandóan a betegekkel szenvedtette meg a beavatkozásokat. Ennek egyszer és
mindenkorra vége, Janikám, kérem azt a kalapácsot!
IV.Romantika
Helyszín: hálószoba.
Esemény: esemény előtt.
Nő: -Figyelj jól, Dzsonni. Egy éve járunk, ma este torta is volt, gyertyával,
oké. Pont egy éve annak, hogy miattad
elhajtottam a búsba a Huffnágel Stevét, ne érts félre, Dzsonni, bánja a franc,
büdös volt a lába és a vécédeszkát is mindig felhajtva hagyta, de Dzsonni, nem
tudom hogyan mondhatnám meg finoman, hogy egy nőnek másmilyen igényei is
vannak. Nem vagyunk már mai csirkék, de én megértettelek, amikor egy hónap
járás után te még pici türelmet kértél, fel kell készülnöd, rendben, két hónap
után megígérted, hogy na most aztán már nem sokára olyan, de olyan élményben
fogsz részesítnei, hogy eláll tőle a fülem, ez mind-mind nagyon szép.
Dzsonni, az elmúlt egy év során mást se csináltál, csak
hitegettél, hogy ejj, ha egyszer te nekilátsz úgy istenigazából! (ordítva) És
most van pofád ideállítani pár, a Káma Szútrából kimásolt idézettel, hogy
nosza, akkor kezdjük hát el megtervezni a jövőbeni intim együttlétünket???
(18+) Figyelj jól, Dzsonni. Itt ma este baszás lesz. Vagy te baszol meg végre
engemet, vagy én baszom rád az ajtót és megyek vissza a Huffnágel Pistihez de
azonnal, értve vagyok?!?
V. Urbánus-népies
Helyszín: fenyvesek, székelykapuk, szalmakalap, székely
harisnya
Szereplők: valami sztereotip belevaló a fentiekbe; etnográfus
A helyszínbe illő sztereotípia ül a földön és egy jelentős kiterjedéssel bíró rönköt farigcsál.
Etnográfus: -Fogpiszkáló leössz abbúl, Aaáron baátttyám?
Sztereotip: -Na elmégy ám te a picsába a hülye kormánykritikáddal, te
szerencsétlen műmájer fasz, legközelebb akkor nyisd ki a lepcses pofádat, ha
végre egyszer az életben képes leszel egy szaros kétsoros szerepet megtanulni
és szöveghűen visszaadni!
VI. Szócska
"A téma az utcán hever" ciklusból.
