Unalmas hétköznapjainkba színt vinni, vélhetőleg ezért helyezte szolgálatba magát a honi politikatudomány állócsillaga, Fricz Tamás. A Civil Összefogás Fórum néven futó izé felhívását olvasva nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy ez a szöveg biza erősen magán viseli Fricz politikatudós keze nyomát, no meg azt a bizonyos, khm..., enyhén furcsa gondolkodásmódot, amit talán úgy lehetne a legjobban jellemezni, hogy: Valami, Amire Jobb Helyeken és Időkben Legyinteni Szoktak.
A Civil Összefogás Fórumhoz számtalan megkeresés érkezett, amiben arra kérnek bennünket, hogy álljunk ki nemzetünk és a demokratikusan megválasztott magyar kormány mellett.
A kérések okaként a világ számos országának médiájában megjelent, a magyar kormány intézkedéseit jogtalanul támadó írásokat jelölték meg.
A felháborodás az elmúlt nyolc év haszonélvezői ellen irányul.
Mert ugye a világ boldogabbik részén a civilség, pláne a civil önszerveződés ősi és elidegeníthetetlen lényege, hogy a civil bátran és felelősségteljesen (khmmm..., már megint khmmm...) benyal a hatalomnál, kurvaélet, de leírom: benyal a szaros csontig! És nem egy civil szervezet, hanem civil szervezetek valamiféle fóruma, tehát többen vannak, állítólag. 1072 civil szervezet, plusz egy csomó mégcivilebb magánszemély, köztük egy Dr. Rétvári Bence is, aki ha történetesen azonos Dr. Rétvári Bence államtitkárral, akkor nála tényleg nincs ma Magyarországon civilebb, de talán még Európában sem. Afrikára már nem fogadnék.
Felelős, európai és egyben magyar patriótaként, civilként kijelentjük, hogy támogatjuk a demokratikusan és nagy többséggel megválasztott kormányunk intézkedéseit. A magyar Parlament által meghozott döntések indokoltak, országunk gazdasági és erkölcsi talpra állását szolgálják. A Kormány azt teszi, ami a feladata: az európai erkölcsi és jogi normák megtartása mellett végrehajtja a választóknak tett ígéretét.
Valami olyasmivel szerettem volna ezt a kis szösszenetet befejezni, hogy kész, itt a vég, ennél nincs lejjebb, de egyrészt ezt azonnal félreértené pártíz hülye és párszáz helyre másolná be nagy arccal, hogy né, a rettegők, bőrönd előkészítve, satöbbi, másrészt pedig ez még tényleg nem a vég, bánjunk takarékosan a kifejezésekkel, hiszen ha állandóan mintegy konfetti helyett szórjuk őket, akkor elvész az ereje, lásd még: "benyalni a szaros csontig". Szóval csak ha nagyon indokolt, csak akkor.
Tehát az alternatív befejezés: nem, nincs itt a vég, ez még nem az, tessék bátran optimistának lenni, van ez még lejjebb is. A Fricz-féle civilek felhívása egy bátor és merész lépés ezen a lefelé vezető szerpentinen, ami nem lenne akkora baj, ha történetesen nem irányulna ránk éppen a világ kameráinak egy el nem hanyagolható hányada.
Rossz híreim vannak. Abban a világ- és kultúrkörben, amelyikhez tartozni látszunk, amelyiknek most egy picikét az elnökei is vagyunk ,már láttak civileket, civil szervezeteket és talán még pár civil kezdeményezést is. Üzembiztosan meg tudják állapítani, hogy ez a Fricz-féle akármi nem az. De sajnos, azt látják, hogy van itt egy szerencsétlen kis ország, amelyik leette a zakóját, és most a pörköltszaftos kravátlijában nagyon úgy néz ki, mint egy suttyóország, és egy suttyóországot az anyja sem tud szeretni. Elkerülendő, mint ahogyan a suttyó ember is.
Én nem örülök annak, ha ezt az országot suttyóországnak látják abból a bizonyos kultúrkörből, és nagyon nem örülök annak, ha kitépnek a szívükből minket, mint egy gyomot. Talán meg kéne próbálni azt a látszatot kelteni, hogy ugyan sűrűn leeszi még magát pörköltszafttal ez a szerencsétlen kis ország, de igyekszik lesikálni magáról a foltot, mert az igyekvőről kis jóindulattal legalább el lehet hinni, hogy nem suttyó, csak szerencsétlen. Persze ez sem túl hízelgő, de a suttyónál mégiscsak jobb egy fokkal.
Hajrá Magyarország! Húzzunk bele, barátaim, yes, we can do it!, sikáljatok!
