Vannak a Politikusok és vannak az Okos Emberek, előbbiek nem mindig az utóbbiak közül kerülnek ki. A Politikus akkor válik Okos Emberré, ha néhány százezer, jobb esetben pármillió másik ember úgy gondolja róla, hogy okos. Ha később már nem gondolja okosnak, akkor az a Politikus már nem lesz Okos Ember, sőt, visszamenőleg is megváltozik az okossága, soha nem is volt Okos Ember, hanem valami más, vőlegény, szerszám, juszt se írok neveket.
Az Okos Emberek általában nem akarnak Politikussá válni, különösen azok nem, akik elboldogulnak egy másféle okossá tevő szisztémában is. Például akik egyetemeken, kutatóintézetekben kutatnak mindenféléket, majd az eredményeiket olyan szaklapokban publikálják, amiket alig pár ember olvas, de ez az alig pár ember az adott területen rettenetesen okos, így akikre ők rámondják, hogy Okos Ember, az többnyire tartósabban az is marad, nem úgy, mint a maga területén szintén okossá nyilvánított Politikus.
Az Okos Embereknek van egy olyab alfaja, amely megunja, hogy őt csak az elektrosztatikus enzimkatalízissel foglalkozó kevesek ismerik el okosnak. Ő ennél többre vágyik. Talán a politikus okosság extenzív aspektusait irigyli el, nem tudom, a lényeg, hogy történik valami, amitől egy sebészprofesszor, egy jogtudós, egy molekulakutató hirtelen megvilágosul, és elkezdi széles körben magyarázni a magyarok őstörténetét, a konzervativizmust, a globális felmelegedést, vagy valami éppen divatos témát, például a gazdasági világválságot.
Az Okos Embereknek ez az alfaja szeretné, ha őt a megmondásaiért nagyon sokan okosnak vélnék, irigyelheti a Politikus népszerűségét (tényleg nem tudom, mi lehet az ok,) ezért ez az alfaj kitalálja, hogy ugyan, nevezze már ki őt a Politikus valamiféle Univerzálisan Okos Emberré.
Ez az ötlet, ki tudja miért, de a Politikusnak is rokonszenves.
De kinek adja a Politikus Érisz aranyalmáját, rajta a felirattal: "a legokosabbnak"? Illetve nem is az, hogy kinek, hanem hogy milyen szelekciós mechanizmus alapján?
Itt kezdődnek a gondok. Az embernek alapjáraton van egy olyan tulajdonsága, hogy azokat tekinti okos embereknek, akik az ő véleményével megegyező dolgokat mondanak. Ezzel alapjáraton nincs is baj, csak a magasabb fordulatszámokon, ugyanis egy értelmesebb ember már képes felismerni ezeket a pszichológiai tényezőket, és minél értelmesebb, annál inkább meg tudja találni az ellenszert is, lásd Kennedyéknek a disznó-öbölbeli nagyon elkúrt inváziót követő ok-keresését.
Sajnos, a nem kifejezetten okos Politikus csak alapjáraton tud működni, ezért bőszen keresni fogja azon "rangos" emberek társaságát, akik sűrűn mondanak olyasmit, ami az ő véleményével egyezik. Mit tesz isten, ezen rangos emberek többnyire az Okos Emberek fennebb körülírt alfajából kerülnek ki. Aki elég gyakran és elég passzentosan mondogatja ugyanazt, amit a Politikus is gondol, vagy hallani szeretne, az kap egy nagyobbacska aranyalmát; aki olyasmit tesz, ami a Politikusnak hasznos, az egy kisebbet. Gery Greyhoundok, szevasztok!
Ez önmagában véve még nem is lenne akkora nagy baj (de, az lenne), mert hát ugye a királyoknak is voltak udvari bohócai és bölcs tanácsadói (szigorúan kettéosztva, mint az úszómedence belevizelős és nem-belevizelős részre). A nagy baj az, hogy ezek a friss almatulajdonosok rögvest igényt is formálnak arra, hogy az Univerzálisan Okos Emberré minősítésük után kapjanak egy Főhivatalt is, átfogó hatáskörrel annak eldöntésére, hogy kiből, milyen szelekciós mechanizmussal válhasson Okos Ember a kis hazában. Így aztán majd jól megkapják azokat a központi erőforrásokat, amiket az Okos Emberek még okosabbá válására szánunk.
Időnként még ennél is furcsább helyzeteket produkál ez az alma-allokáció, például olyankor, amikor egy hatalomnak éppen heveny alkotmányozhatnékja támad. Schmitt Pál nem tűnik egy túlzottan okos embernek, de hát Politikus, akit egy olyan párt tett oda, ahová. Erről a pártról kettőegészsoktized millió ember mondta ki, hogy okos párt, ezért Schmitt Pál most egy Okos Politikus, kétharmadíziglen. Naná, hogy el is kezdi magát körülvenni általa kinevezett Univerzálisan Okos Emberekkel. Dr. Cservák Csaba pedig megírja a maga alkotmányozó téziseit, vagy megíratja általa kinevezett Majdnem Univerzálisan Okos Emberekkel — mindegy is, a felelősség az övé, mint ahogyan Dr. Cservák Csabáért is Schmitté a felelősség — és ne álljunk meg itt: Schmittért a Fideszt terheli felelősség, ők ültették a nyakunkra.
Dögunalom lenne újból felhánytorgatni, hogy mi a csudát csinált a Fidesz eddig. Volt nyolc évük rá, hogy nyugodtan, tempósan eltöprenghessenek a közeli és távoli jövőről. Lassan már unalmas megkérdezni, hogy ahol egy Schmitt Pál, egy Dr. Cservák Csaba a nagyonokos ember, ott milyen lehet a seggbuta? Inkább arra próbálnám felhívni szíves figyelmüket, hogy ez az alma-dolog egy rossz ómen. Erre a gyümölcsre állítólag már a kezdetek kezdetén is ráfaragtunk, és a dolog nem vált be.
Abbahagyni, stop!
